Fradi újság (1996)

1996 tavasz / 2. szám

10 I FRADI ÚJSÁG KOSARASMÉRLEG: Látványos eredmények, komoly kudarcok Viharos végjátékban veszített a mindent eldöntő, ötödik mérkőzésen a BSE elleni női kosárlabda-bajnoki negyeddöntőben a Ferencváros együttese, s ezzel a mezőny újonca lemaradt az éremcsatákról. Noha a szezonnak hivatalosan azzal az elképze­léssel vágott neki az együttes, hogy meg­barátkozik új otthonával, és megszeretteti a Fradi-drukkerekkel a kilencedik kerület­ben nem igazán ismert sportágat, az opti­mistábbak titokban mégis reménykedtek, hogy a zöld-fehérek dobogós eredmény­nyel zárják az első évadot. A csoda elma­radt, Tursics Sándor vezetőedző azonban a legkevésbé sem tűnt csalódottnak, ami­kor az évad eddigi tapasztalatainak gyors­értékelésébe kezdett:- Nincs bennem keserűség, a csapat szakmailag eljutott pillanat­nyi teljesítőképessége határáig. Két hónapja nemigen mertem volna olyasmit jósolni, hogy a Ronchetti Kupában az elődöntőig menetelő BSE társulatát ötmeccses, kemény küzdelemre késztetjük.- A negyeddöntőben elképesztő formaingadozás jellemezte a Fradit. Az első találkozón teljesen remény­telen helyzetből fordított, a harmadik mérkőzésen látványosan összeom­lott, majd három nappal később le­iskolázta ellenlábasát...- A társulat mai állapotában nem igazán tervezhetőek a mérkőzések, rengeteg a bizonytalansági tényező. Az őszi amerikai túrával lezárult egy, látványos előrelépést hozó szakasz, a folytatásban - miképpen az a ma­gasugrókra jellemző - csupán cen­tinként haladhattunk. A Népligetbe nem a Tungsram együttese települt át, az FTC-ből különböző okok miatt hiányzik a Megyeri úton meghatáro­zó játékosnak számított Fűrész, Sztojkovics és Bíró Anikó. Pótlásuk­ra az MTK-tól, a BSE-től, Sopronból, Kecskemétről és az Egyesült Álla­mokból érkeztek kosarasok, akikről megjósolhatatlan volt, hogy egy kö­zösségbe kerülve milyen játékkal rukkolnak ki.- Ezzel magyarázható, hogy me­net közben három hölgytől is elkö­szönt?- Pásztói folyamatosan súly­problémákkal küzdött és az edzés­morálja is kifogásolható volt, Herb- sterről sokadszor is bebizonyoso­dott, hogy képtelen fegyelmezett vé­dőmunkára, s Tóth átadását sem kel­lett megbánnom. Folyamatosan for­málódott a társulat, jómagam is ke­restem, kikre építhetem a Ferencvá­rost. E kísérletezésnek volt látványos eredménye és komoly kudarca is.- Kezdjük a téves döntéssel.- Vállalom a felelősséget Karch leigazolásáért. A kanadai légiós hu­manitárius megfontolásokból kapott szerződést, mivel rengeteget tett a Tungsramért, s nyilvánvaló volt: ha a nyáron megköszönjük a szolgála­tait, hiába készül az atlantai olimpi­ára, 32 évesen aligha kap európai szerződést. Csakhogy a Fradihoz egy porcsérülés után érkezett vissza, s az egész évadom ráment a vele vívott szakmai háborúra. Meglehet, kifelé ez nem mindig érződött, ám Karch próbált a saját feje után menni, s ez a leglátványosabban a BSE elleni harmadik meccsen bosszulta meg magát, ahol az általa diktált esztelen tempó egyszerűen szétzilálta a csa­patot.- Ha Pásztóiéktól gyorsan elkö­szönt, miért nem adta ki menet köz­ben Karch útját is?- Volt legalább öt olyan alkalom, amikor a negyvenes életéveiben járó Tursics a kezébe adta volna a Kana­dába szóló repülőjegyet. Ötvenegy esztendősen viszont a csapat érde­kében könnyebben kötöttem komp­romisszumot. E döntésemet tudniil­lik alapvetően az a megfontolás mo­tiválta, hogy ne zúduljon ideje korán túlzottan nagy teher Újvári nyakába, akinek szakmai fejlődése az eszten­dő legkellemesebb meglepetése.- Az Újvári-dosszié tehát a pozi­tív ellensúly...- Ez a még mindig csak 21 éves hölgy az MTK-ban pontdobó hátvé­det játszott, én azonban Karch utód­ját látom benne az irányító poszton. Tudtam, e váltásra rámegy majd az egész éve, de Újvári hihetetlenül so­kat lépett előre. Az ősszel még rom­jaiban hevert, a play ott sorozatban ellenben már stabilan versenyzett, s noha korántsem kész kosaras, meg­győződésem, hogy jövőre biztos kézzel dirigálja majd a Ferencvárost. Visszatérve a Karch-problémához: az amerikai Witherspoon is csak azután került igazán a helyére, amikor ha- zaküldtem az egyik tréningről. A csa­pat belső nehézségei persze nem vá­laszthatók el a szakosztályvezetési problémáktól.- Konkrétabban?- A kosárlabdázók szakosztályi modellje a Tungsram-időszakot idé­zi. Újpesten, ahol másodállásban edzősködtem, elfogadtam azt a filo­zófiát, hogy a szakosztály-igazgató formálja a játékoskeretet, s az általa összetoborzott kosarasokat kellett a mindenkori tréner amolyan nagyvál­lalati művezetőként csapattá csiszol­ni. Az FTC-nél főállásban dolgozom, az alapkérdésekben azonban itt sem kérték ki a véleményemet, viszont a műhelymunka során keletkező konf­liktushelyzeteket nekem kellett felol­danom. Mondjuk, amikor a légiósok az egyik edzésen nem voltak hajlan­dók szerelésbe öltözni, mivel a szak­osztályvezetés hónapok óta nem tel­jesítette a megállapodásokban fog­laltakat... Számomra az is nagy ta­nulság, hogy a belső harcokat is ke­ményen meg kell vívni; Nagy Do­rottya szerződtetése ügyében például engedtem az ellenérveknek, pedig ha a BSE válogatott bedobója 1995— 96-ban a Ferencvárost erősíti, ma éremért csatázhatnánk. Az ő leigazo­lására szánt pénzt a szakosztály so­kallta, pedig az egész szezonban sé­rült Kosjárnak vagy az esztendő egyik nagy csalódását okozó Nagy Viktóriának méregdrága szolgálati lakást is fizet az FTC. Nyilvánvaló; az első év tapasztalatait nemcsak szak­mai, de szakosztályvezetési szem­pontokból is elemezni kell majd, hogy a klubon belül ténylegesen he­lyére kerülhessen a kosárlabda.- Nem tart attól, hogy belebukhat e párviadalba?- Lehet veszíteni passzív maga­tartással, amikor minden főnöki döntésre rábólint az ember, mert eb­ben az esetben szakmailag nem jut előre. S alulmaradhat úgy is, hogy nem az ő álláspontja kerekedik felül a harcban; számomra az utóbbi a jár­ható út.- Körvonalazódik-e már az elkö­vetkező bajnokság Ferencvárosa?- Hogy Mosley vagy Campbell léptékű légiósok kerülhessenek a Népligetbe, rengeteg pénzt kellene áldozni, s tudomásom szerint ilyen szándék nincs. Egyéb megoldás hí­ján tehát a jelenlegi magra kell ala­pozni; a legfőbb feladat most az Új­vári, Károlyi, Witherspoon, Béres, Seres ötös egyben tartása. Ami a többieket illeti: Bíró Eszter egyete­mistaként idén csak a délutáni gya­korlásokon vesz részt, s akkor sem jön délelőtt tréningezni, ha ideje amúgy engedné. Az ő jelenlegi edzésmunkája egy play off-ra aspi­ráló csapatnál kevés. Hagara lendü­letesen fejlődik, néhány éven belül megbízható élvonalbeli kosarassá lesz. Nagy Viktóriából hiányzik a motiváció, fizikailag leromlott, ha felveszik az egyetemre, alighanem elvész a kosárlabda számára. A szü­lési szabadságon lévő Bíró Anikót visszavárom, ő kétszer tíz percekre kulcsfigura lehet, mert emberileg is összefoghatja e fiatal társaságot.- Az FTC a bajnokság folytatásá­ban az 5-8. helyért játszik, míg a Magyar Kupában a legjobb négy kö­zé verekedte magát. Melyik sorozatra összpontosítanak az évad hajrájá­ban?- Feltétlenül szeretnénk megka­parintani az ötödik helyet, hiszen ez a Ronchetti Kupa indulást jelentené számunkra. A Magyar Kupában a Soproni Postás, az MTK és a PVSK- Dália a riválisunk, s a négyes dön­tőben akár a végső győzelmet is ki­harcolhatjuk. S. Tóth János

Next

/
Oldalképek
Tartalom