Emlékalbum - 25 éves a Fradi Újság (1995)
Emlékalbum 2.
39 A FRADI HÍRADÓTÓL A ZÖLD SASOKIG Dózsától, s csak a lila-fehérek hasonlóképpen kiegyensúlyozatlan játékának köszönhette, hogy végül is győzni tudott a tornán.- Hiába végeztünk ebben az idényben minden eddiginél több edzést - mondta dr. Jakabházy László - hiába kerültek játékosaink jobb kondícióba, mint bármikor az eddigiek során. Ez a mai jégkorongban kevés! Ma, amikor egyre több tétmérkőzést játszanak a csapatok, nem lehet pusztán edzésekkel felkészíteni a játékosokat. Kemény hazai ellenfelekre, nemzetközi tornákra lenne szükség az előrelépéshez. A hazai mezőnyben sajnos egyre kevesebb a remény, hogy méltó ellenfelekre találjon a zöld-fehér gárda. Csak az Újpesti Dózsa csapatában van meg az a képesség, hogy egy év múlva ve- télytárs lehessen. De ennél sokkal több erős mérkőzésre lenne szükség. Ez a korántsem új keletű probléma adta az ötletet három évvel ezelőtt, hogy a Ferencvárost a szlovák I. ligás bajnokságban szerepeltessék. A Ferencváros itt hetente többször hozzá hasonló vagy erősebb ellenfelek ellen küzdhetett volna, s ez nemcsak azt tette volna lehetővé, hogy a zöld-fehér színekben nagyobb eséllyel küzdhetett volna a BEK-ben, hanem azt is, hogy a magyar válogatott, melynek első két sorát adja, lényegesen megerősödött volna. A terv azonban anyagi, utazási és egyéb problémák miatt eddig nem valósulhatott meg.- Most, a két bajnokság között is folytatjuk az eddigi munkát - mondja dr. Jakabházy. - Folytatjuk, de egyre többször vetődik fel bennünk: érdemes-e? Lesz-e olyan ellenfél, amely ellen hasznosíthatjuk a fáradozást? Ennek megoldása már túlterjed a Ferencváros hatáskörén. Bocsák Miklós (1973) Búcsúzni is csak szépen szabad A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kiemelkedő sporteredményei elismeréséül kitüntetéseket adományozott tizenegy élsportolónak aktív versenyzői pályafutásuk befejezése alkalmából. A Ferencvárost öt sportoló képviselte ezen az ünnepségen. Mészáros György kajakozót, Sarlós György evezőst, Novák Dezső és Rákosi Gyula labdarúgót a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatával tüntették ki, míg Almássy Zsuzsa műkorcsolyázó ezüst fokozatot kapott. Az ünnepély után beszélgettünk a neves sportolókkal. Nem az elmúlt szép napokról, a sportsikerekről faggattuk őket, hanem elsősorban a jövőbeni terveikről, a sporttal való további kapcsolatukról. Almássy Zsuzsa Azokban a napokban külföldön tartózkodott. Helyette édesanyja vállalta a riportalany szerepét és tőle kaptunk felvilágosítást.- Zsuzsa nehéz szívvel mondott búcsút a versenyzésnek, hosszú töprengés után jelentette be visz- szavonulási szándékát. Jelenleg a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának negyedéves hallgatója. Épületgépésznek készül, a légkondicionálás a kedvenc szakterülete. Fedett jégstadionok, sportcsarnokok mesterséges szellőzésével szeretne foglalkozni. A jégtől nem akar, de nem is tudna elszakadni. Imádja a korcsolyázást és a gyerekeket. Nem titkolt szándéka, hogy előbb, vagy utóbb edzői szerepet vállal. Rákosi Gyula Amióta az eszét tudja, az FTC volt a kedvenc csapata. Húszéves labdarúgó pályafutása fényesen igazolja, hogy később sem lett hűtlen a zöld-fehér színekhez. Bejárta a világot, sokat látott, tapasztalt. Mindig tágra nyitotta szemeit, hogy észrevegyen minden érdekességet. Mostani munkáján is érződik az a szemlélet, ahogyan az ifjúsági labdarúgókat oktatja. Tele van elképzelésekkel, megvalósításra váró ötletekkel. Néha még zavarosan összefolyik előtte a jövő, de biztosan átverekedi magát a legnehezebb akadályokon is. Imádja a focit. Minden idegszálával a célra tör, hogy mielőbb jó játékosokat adjon az FTC első csapata számára. Állandóan keres valami újat, elképzelései néha nem válnak be, de ez újabb kísérletezésre ösztönzi. Játékosmúltja tekintélyt parancsol, tisztelik érte játékosai. Szenvedélyes a munkában, szenvedéllyel is követik őt a fiatalok. Elégedett ember, de maradéktalanul akkor lesz boldog, amikor a keze alól kikerült első játékos bemutatkozik majd az FTC első csapatában. Kívánjuk neki, ez a vágya minél előbb valóra váljon. Novák Dezső Nem mondhatni, hogy szegényes lett volna a játékosmúltja. Jogos a feltevés, Novák Dezső is az elégedett emberek közé tartozik.- Természetesen. Nagyon sokat köszönhetek a sportnak. Rákosi Gyuszival együtt bejártuk a világot, összesen ötvenegy országba jutottunk el. Gyermekkori álmaim megvalósulásai voltak ezek a szép utazások, melyhez a foci adta a lehetőséget. Ezek után lehetnék hűtlen hozzá? Jól tudom, én eddig csak kaptam a sporttól, az egyesületemtől. Most elérkezett az az idő, hogy törlesszek valamit nagy adósságomból. Jelenleg Csanádi Ferenc edző mellett tevékenykedem. Lesem szavait, elraktározom szakmai mesterfogásait. Ma még tanulom ezt a „mesterséget”, hogy holnap holnapután én is bizonyíthassam: a gazdag játékosmúlt nem futott el mellettem nyomtalanul. Szeretnék jó edző lenni. Mészáros György Kevés sportoló mondhatja el magáról, hogy huszonegy éven át tagja volt a válogatottnak. Mészáros György ezen kevesek közé tartozik. Mindent feláldozott a sportért, de arra azonban ügyelt, hogy közben építészmérnöki diplomát szerezzen. Jelenleg a Húsipari Vállalat beruházó műszaki ellenőre. A kajakozás számára még most is éltető közeg. Határozottsága, szervezőkészsége révén méltán került a kajak-szakosztály élére. Nincsenek edzői tervei, mert érzi, hogy igazi képességeit mint szakosztályvezető tudja leginkább hasznosítani. Feladatköre elsősorban a kitűnő edzőkollektívák összefogásából, munkájuk összehangolásából áll. Sarlós György Olyan ember, akire a céltudatosság és a hűség a jellemző. A bizonyítékok: az FTC-ben kezdett el sportolni és tizenhét év után ugyanitt tette le az evezőket. A MOM-ban állt először munkába, és ma is ott dolgozik. Olyan típusú ember, aki nem szeret befejezetlenül újra kezdeni valamit. 1959 óta a válogatott csapat tagja. Kormányos nélküli négyesben érte el legnagyobb sikereit. A sors szeszélye folytán (és az NDK-s legénység jóvoltából) a világversenyeken neki mindig csak az ezüstérem jutott. (A mexikói olimpián és a két EB-n: Vichyben és Klagenfurtban.) Hazai vizeken különböző hajókban tizennégyszer nyert bajnokságot. Gazdag tapasztalatait a fiatal evezősöknek igyekszik átadni. Az 1973-as évvel elbúcsúzott öt kiváló Ferenvárosi-sportoló. Öt színes egyéniséggel lett szegényebb a sportvilág. Mégis megelégedéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy nem szakadtak el sportáguktól. Lovas Albert (1973) Itthon maradt a kupa! LISSZABON. Ez a városnév minden bizonnyal csupa nagybetűvel kerül az egyesület asztaliteni- szező-lányai emlékkönyvébe. A portugál fővárosban egy forró júniusi napon, késő éjszakáig tartó, ötórás drámai küzdelmet vívtak a TTC Kiel csapatával, s 5:3-as győzelmükkel megvédték a Vásár Városok Kupájában a tavaly kiharcolt elsőségüket. Visszahozták tehát az értékes trófeát, újabb egy évre őrizheti az FTC, s talán jövőre a „mesterhármas” is sikerül: harmadszor is elnyerni. Deáki Imre szakosztályelnök és Pénzes György edző a legnagyobb elismeréssel beszélt arról a mérkőzésről, amely az első perctől az utolsóig fordulatokban gazdag volt. A lisszaboniak, akiket saját sportolóik eddig nem nagyon kényeztettek el szép asztalitenisz játékkal, vastapssal honorálták a női és a férfi döntő (BVSC-Bicetre Kremelin Párizs) együtteseinek teljesítményeit.- Egy-egy ilyen döntő találkozón mindig nagyon sokat jelent, hogy milyen felállásban kezdünk - emlékszik vissza pályafutása egyik legjelentősebb állomására Pénzes György edző. - Ezért sokat töprengtem, ki legyen a kezdő játékosunk, s mikor megtudtam, hogy Poór Évának a tehetséges T
