Emlékalbum - 25 éves a Fradi Újság (1995)

Emlékalbum 2.

35

A FRADI HÍRADÓTÓL A ZÖLD SASOKIG

Szellő Tamás állatorvosnak készül. Azt mondják, varázslatos csuklója van, de még meg kell érnie a nagy küzdelemre.

Debreczeni Zsolt, közgazdász. A csapat Benjáminja. Kitűnően bevált a bajnoki mérkőzéseken, a góllövés a legfőbb erénye.

Kövecses Zoltán, angol nyelvész. Higgadt, gólerős játékos.

Hozzájuk csatlakozik a Vasas Izzótól átigazolt Győré Lajos, akivel fokozódik az együttes

átütő ereje,

továbá a keret tagja még a saját nevelésű Gerendás György, Füri Gábor, Mikó András, Konka Zsolt, aki egy-egy alkalommal már szintén bevetésre kerülhet.- Bízunk abban, hogy idén zavartalanabb lesz a bajnokság, s nem fordul elő olyasmi, hogy mérkőzéseket újra kell játszani - mondják. - Azt is el kell érni, hogy az MNK döntője semleges uszodában legyen. Megpályázzuk ebben az évben a bajnoki címet, s hogy zavartalanul készülhessünk, tavasztól kibéreljük a Dagály-fürdő eddig kihasználatlan 50x25 méteres medencéjét. Ez arra is jó lesz, hogy még szélesebb alapokra helyezzük az utánpótlás nevelését. Szittya Károly, egykori játékosunk foglalkozik majd a gyerekekkel, s nemcsak jó időben, hanem télen is, mert az a tervünk, hogy a medencét sátortetővel befedjük.

Várszegi János (1972)

Tavaszi álmok álmodója

1- Tudja az én történetem pofon- egyszerű. Annyi az egész, hogy I9l0-ben kezdtem el az elemi iskolát. No hát ez az iskola történetesen az Üllői út és a Hunyadi út sarkán állott. Tulajdonképpen ez minden... Mert hát a többi magától jött: mi más vonzhatta a gyerekembert az Üllői úton, mint az FTC!? Én is lehorgonyoztam a zöld-fehér színeknél. A szívembe zártam egy életre. Azzal a szívvel másztam fel a Fradi-pálya menti fákra is: hol az egyiken, hol a másikon kuporogtam végig minden mérkőzés első félidejét. A másodikat már a lelátóról néztem. Weisz Pista bácsinak, az akkori pálya- igazgatónak legyen hála... O ugyanis a szünetben mindig kinyittatta a kapukat. Mi, kis legények is bemehettünk.

2

Mielőtt tovább engednénk Sza- badkay Ferenc emlékeinek és vallomásának szófolyamatát, szögezzük le mindnyájan, önmagunkban, hogy - tökéletesen ismerjük. No, nem őt magát, hanem hűséges, szívben, gondolatban, munkában végképp egy közösség mellé le- horgonyzott típusát.

Szabadkay Ferencet én sem ismertem személyesen. Első ismertetőjegyeit egy telefon membránja közvetítette.- Most éppen szabadságon vagyok... - mondta.- Akkor hát tárgytalan a megbeszélésünk?- Dehogy. Itt vagyok én most is a Zombori úti utánpótláscentrumunkban. Tudja, hogy van az... Ha az ember a sportban, a sportért él, nem szabadul onnan álmában sem.

3

A Zombori úti FTC-létesítmény gondnoka, napi négy órás szerződéssel - a nyugdíj mellett. Azonkívül az atléták szakosztályvezetője. Ez számára a boldogság netovábbját jelenti, hiszen annak idején maga is atléta volt.- 1920-ban a tavaszi mezei edzések idején kezdődött középtávfutó pályafutásom a Ferencvárosban. Még azon a tavaszon sor került az első versenyre is - aztán megállás nélkül folytattam 1927- ig. Láttam és átéltem egyet s mást. Ma egyetlenegyben vagyok igazán biztos: téved az, aki azt állítja, hogy a Fradiban soha nem volt különösen jó atlétikai élet. Hát tessék...

Előttünk az asztalon az 1926-os kiadású sportévkönyv. Ténye vitathatatlan: az előző esztendőben az FTC a harmadik helyet foglalta el az egyesületek sorrendjében. És az 1926-os esztendőre szóló minősítés szerint a négy elsőosztályú szakosztály egyike - az FTC volt.

4

Az az évkönyv mást is elárult. Szabadkay Ferenc volt a befutóember az országos bajnoki ezüstérmet szerzett 4x 1500-as FTC-váltónak, egyénileg pedig mind 1000, mind 2000 méteren az első öt között állt a rangsorban.- Hát ez nem volt jó szakosztály? - mondja, becsukva az emlékidéző könyvet. Csak nehogy azt gondolja, hogy magam miatt tartom jónak az egészet. Nem, nem én voltam a legjobb, még a Fradiban sem. Mintegy százhúsz atlétából állt a szakosztály.

5

Gondolatváltás. Változik az időpont is: 1970. Az FTC közgyűlése kimondta, hogy megszünteti az atlétikai szakosztályt, csupán a sportiskolában tartja meg a sportágat. És attól kezdve várja a feltámadást.- Bizony, az elmúlt év kicsit keserű volt. Itt állt a sportiskolás szakosztály - talán tréfásan hangzik - hat versenyzővel és két edzővel. Vitencz Géza, a sportiskola akkori igazgatója azonban cseppet sem volt elégedett ezzel. De hát minek is regéljem el az egész történetet? 1971-ben három ifjúsági

aranyjelvényes atlétánk volt, 1972-ben pedig - tíz! A serdülők és az ifik összesen négy országos bajnokságot nyertek. És az én számomra az mond valamit, hogy akkor, a húszas évek közepén százhúsz tagja volt a szakosztálynak - és most ugyanannyi van!

6

„Néha-néha visszatérnek a tavaszi álmok” - mondja az édesbús dal. Azt ugyan nem kérdeztem meg Szabadkay Ferenctől, hogy ez a dal a kedvencei közé tartozik-e- de biztos vagyok benne.

Miért? Mert az egész lényéből az ő egykori tavaszai térnek vissza- álomszerűén. S azt egybemossa a mával. Látja az egykori százhúsz atlétát - és a maiakat. A fiatalokba beleálmodja egykori, Üllői fákon kapaszkodó gyermek-önmagát.

Szekeres István

(1973)

Jeges észrevételek

Sátor alá került a Millenáris, de ezzel még nem került tető alá a magyar műkorcsolyázás ügye. Még mindig több a korcsolyázó - mégha szám szerint oly kevés is -, mint a jégfelület. S Almássy Zsuzsi visz- szavonulásával nagy űr támadt a világszínvonal és a magyar mezőny között. Az FTC szakosztályában eddig is szorgos munka folyt, s Vida Gábor edző lankadatlan igyekezettel dolgozik ma is, munkáját a jobb jövő reménye hajtja.

Vida Gábor nevét a műkorcsolyát szeretők értékes eredménylistákon ismerhették meg. 1951-ben Főiskolai Világbajnokságon egyéni ezüstérmes, 1953-ban Szöllösi- vel párban magyar bajnok és főiskolai világbajnok. 1956-ban Euró- pa-bajnokságon hetedik. Jószerivel az utolsó mohikán, aki párosban még a mezőny rangosabbik feléhez tartozott, s utána hosszú csend, majd 1965-ben edzőként bukkant fel újra. Természetesen mellékállásban, hiszen mérnök, s főfoglalkozását tekintve az Aszfaltútépítő Vállalat építésvezetője.

Tanítványai közé sorolhatja Szentmiklóssy Zsuzsát, Horváth Zoltánt, a Jakabfy-Kondi kettőst, Almássy Zsuzsát és a legfrissebb magyar bajnokot, Varga Verát. Mintegy nyolc versenyzővel foglalkozik, néhány nagyon tehetséges utánpótlást mondhat magáénak a zöld-fehér szakosztály.- Hogyan zárult az idei jegesidény ?- A meglehetősen „zord” magyar lehetőségek között azt hiszem - eredményesen. Varga Vera magyar bajnokságot nyert, s ezzel megismételte három évvel ezelőtti teljesítményét.- Nem titok, hogy ő a televízió mellől nézte végig az idei Európa- és világbajnokságot. Mit jelent ez egy bajnoknevelő edzőnek?- Bizony nem könnyű helyzetet. Varga Vera tizenkilencedik évében van, sok áldozatot hozott, nehéz körülmények között állt helyt, s magyar bajnoksága mellett talán ezt is lehetett volna honorálni. Most próbálom rábeszélni, hogy ne hagyja abba. A nagy nemzetközi tekintélynek örvendő szakemberek véleménye is azt hangsúlyozza, hogy nem lehet egyértelműen a korcsolyázás fejlődését korosztályi problémákra szűkíteni.- Véleménye szerint a műkorcsolyázás új szabályai kedvezően befolyásolják a korcsolyázás fejlődését?- Inkább azt mondom, hogy befolyásolhatnák... Ha a pontozók is az új helyzetnek megfelelően pontoznának. De sajnos úgy tűnik, hogy ebből a sportágból a relativitást és a szubjektivizmust nem lehet kiküszöbölni. Talán, ha majd egy komputerbe táplálják be az adatokat, eseményeket, akkor lesz optimális rend. Arra pedig azt hiszem, még egy keveset várni kell...

Bizony, a számítógépek egyelőre mással vannak elfoglalva, már