Emlékalbum - 25 éves a Fradi Újság (1995)
Emlékalbum 1.
A FRADI HÍRADÓTÓL A ZÖLD SASOKIG 11 FRADI FUTBALLTÖRTÉNELEM (Egy részlet a sorozatból) Az 1903-as esztendő az FTC történetében az első bajnokságot jelentette és egyúttal azt, hogy megtört a BTC egyeduralma. Bajnokságot nyert csapatunk játékát boncolgatva a korabeli szakemberek az egységet emelték ki elsősorban, amit elősegített az a tényező is, hogy egész év folyamán jóformán ugyanazzal a csapattal tudtak a mérkőzésekre kiállni. Az első bajnokság megnyerésén túl még egy számottevő siker fűződik az 1903- as évhez. A Polonyi Géza ország- gyűlési képviselő által felajánlott „Ezüstlabda” vándordíját mindjárt az első kiírásban megnyerte az FTC! A sikerek vonzották a „mecénásokat”, akik ha nem is nagy ösz- szegekkel, de a maguk szerény módján, jó szívvel, lelkesedéssel támogatták az FTC-t. Gráf József, egy ferencvárosi pékmester például a mérkőzések után sóskiflikkel kedveskedett a játékosoknak. Ezért is nevezték ellenfeleink „sóskiflis csapatnak” azokban az években az FTC-t... Dr. Cseley József minden mérkőzés félidejében letett az öltöző asztalára 50 db finom cigarettát és 22 db Regalia Media szivart. Lelkes támogatója volt az egyesületnek anyagilag és a szervezési munka területén is dr. Fürst Zsig- mond, a kerület hatósági orvosa. Ezenkívül sportorvosi minőségben esténként ingyenes rendelést tartott a játékosoknak és ha szükség volt rá, gyógyszerrel is ellátta őket. Kis juttatások voltak ezek, a játékosok mégis nagy örömmel és jó szívvel fogadták. 1903-at írtunk akkor... Említettük, hogy az idő tájt a mérkőzésvezetők is a játékosok köréből kerültek ki. Nagy megtiszteltetés érte a ferencvárosi Horváth Ferencet, amikor felkérték a Wiener SC és a Cricketterek mérkőzés vezetésére. O volt az első külföldön - Bécsben - közreműködő magyar játékvezető. Igaz ekkor ő már nem játszott, az FTC „football-osztályát” irányította. Nagy Béla (1971) ÚJBÓL JÁTSZANAK AZ ÖREGFIÚK Hajuk őszes, homlokuk barázdás, ám mégis hogy imádják változatlanul a focit. A közönség pedig tapsol nekik mindig és mindenhol. Ahol csak fellépnek, Pesten és vidéken egyaránt...- 1968 júniusában alakultunk újjá, azóta „léptünk fel” rendszeresen. Tehát pontosan három éve... De mondhatom, még soha nem keltettünk csalódást. Éppen ellenkezőleg: annyira pozitív a mérlegünk, hogy sokszor magam is csodálkozom, ha fellapozom jegyzeteimet - mondta Hirschpold Árpád az old boyok intézője.- 1969-ben kereken 10 mérkőzést játszottunk, s minden esetben győztünk! Mégpedig úgy, hogy egy híján éppen 60 gólt rúgtunk, védelmünk pedig mindössze 25-öt kapott. De nagyon jó az 1970-es mérleg is: 17 mérkőzésből 14-szer „két pontot” szereztünk, egy döntetlenünk volt, s mindössze kétszer hagytuk el vesztesen a pályát. Ez a szereplés dicséretére válna akár egy ifi csapatnak is, érthető tehát Hirschpold Árpád, a lelkes „főintéző” boldogan mesélte a három évről, a 36 hónapról, amióta rendszeresen játszanak az öregfiúk, s miközben kellemesen szórakoznak, öregbítik a Fradi hírnevét, városainkban éppúgy, mint a ki- sebb-nagyobb községekben. Pillanatnyilag az a legfontosabb cél, hogy jól érezzék magukat az egykori játékosok, ápolják a baráti kapcsolatokat, elmeséljék egymásnak, kit merre sodort az élet, hol dolgozik.- Mindenkiből komoly, megbecsült ember lett az életben is - nyugtázta a végeredményt Hirschpold Árpád, aztán fejtegette: bármennyire is messze kerültek sokan az Üllői úttól - sőt Budapesttől - egy-egy barátságos mérkőzés alkalmával mindig teljes azért a létszám, sőt sokszor annyian ülnek a cserepadon, ahányan a pályán játszanak. .. Nagymarosi László (1971) TÜSKE Dr. Fenyvesi Máté regényes életútja (részlet) Egyre jobban bízott benne, hogy egyszer válogatott lehet az angolok ellen is. És ez 1962-ben bekövetkezett. Rancaguában csoport- mérkőzést vívtunk, Anglia ellen. Akárcsak az emlékezetes 6-3-as mérkőzést, ezt is Leo Horn, az évszázad bírója vezette.- Hetvenhat válogatott mérkőzést játszottam, de ez a 90 perc maradt számomra a legemlékezetesebb. Óriási volt az iram, drámai a küzdelem, az izgalom. Az első félidőben Tichy góljával vezettünk, de Flowers egyenlített. Flóri! Hogy csillogott! A hajrában igazi Albert-gólt lőtt és 2-1-re győztünk! Végre én is tagja lehettem annak a csapatnak, amely diadalmaskodott Anglia legjobbjai felett! Fenyvesi hízelgő bírálatot kapott a sajtóban: „A tőle megszokott játékot mutatta, nemcsak hátul segített, hanem lendítője volt a támadósornak” * Még egy Fenyvesi a Ferencvárosban! Tévedés? Pedig szó sem volt tévedésről. Máté öccse, a nála néhány évvel fiatalabb József, a Ferencváros játékosa lett. S akárcsak fivére, ő is szélső volt, de nem a bal, hanem a jobboldalon játszott. Megkezdődött az 1962-es őszi bajnokság. A Fradi nagyon szeszélyesen szerepelt. 1. Bp. Honvéd 19 pont - 6. FTC 14 pont... Mészáros József edző azonban nem kedvetlenedett el.- Majd tavasszal - mondta. A tavasz valóban sok izgalmat ígért, de nemcsak a Ferencvárosnak, hanem a válogatottnak is. Cardiffba utaztak, a Wales elleni Nemzetek Kupa mérkőzésre. Egy pont elérése volt a cél, ez már a továbbjutást jelentette. És micsoda meccs volt. Mintha 11 robotember játszott volna!- Hogy itt egy pontot szerzünk? Nehogy egy sima ötöst kapjunk! - mondtam magamban, amikor az egyik védő akkorát taszítot rajtam, hogy majd kiszálltam a lelátóra... És a játékvezető? Ő volt a tizenkettedik walesi! Igazán semmi sem volt, mégis megadott egy liest a hazaiaknak, amit a ragyogóan védő Szentmihályi sem tudott hárítani. 0-1 után még nagyobb erővel küzdöttünk, s már csak percek voltak hátra a mérkőzésből, amikor Tichy a jobbszélen(!) ellőtt Williams mellett...- Tüske! - kiáltotta, és pontosan lábra adta a labdát. Fenyvesi továbbfutott vele, beemelte a kapu elé: - Lajos! De mi történt? Lajos a földön... Igen, igen az az igazi 11-es! És Tichy mesteri módon lőtte a labdát a hálóba, 1-1 lett az eredmény, továbbjutott a csapat. Lajos a válogatottban nagyszerű társ volt, a bajnokságban viszont az egyik legnagyobb ellenlábas. Megkezdődött a futball üldözési verseny „Mészáros recept” szerint. A Honvéd az első tavaszi fordulóban kikapott, a Fradi győzött - csökkent a hátrány. így ment ez hétről hétre, s a 20. forduló után már ez állt a tabellán: I. Ferencváros.. .- Pontosan emlékszem a Honvéd visszaesett, az Ú. Dózsa lépett a helyébe. Következett a számunkra döntő 25. forduló. Tarjánba utaztunk. Az autóbuszon egymás mellé ültünk öcsémmel. Medgyesi Lajos a busz „pilótája” alaposan rálépett a gázra, szinte elsuhantak mellettünk a kilométerek. Már félúton lehettünk, amikor öcsém oldalba bökött: „Mi lesz Máté?” Én is erre gondoltam. Tíz éve játszottam már a Ferencvárosban, bajnokságot még egyszer sem nyertünk, de úgy éreztem, ilyen közel még soha nem voltunk hozzá. De Tarjánból két pontot elhozni nagyon nehéz, és ha Benéék Pécsett is nyernek, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad. Talán... Sokan várták a csapatot, Pestről is több százan jöttek el biztatni kedvenceiket, gondolva arra, hátha... hátha bajnokot avatnak. Heves volt a játék, a bányászok vezetést szereztek, de a két Fenyvesi ezen a napon csodát művelt. A 25. percben Albert átadásából az egyébként nem túl gólerős Józsi egyenlített. De ez még kevés volt. Máté következett, a hajrában gyönyörű egyéni játék után bombagólt lőtt! Mindkét Fenyvesi bajnokcsapatnak lett a tagja és Máténak pályafutása alatt ez még háromszor sikerült. Kozák Mihály (1971) TOVÁBBRA IS AZ ÉLEN MARADNI Javában folyik már a bajnokság, de a Fradi flíradó kötelessége, hogy visszatekintsen az elmúlt idényre, a nagyszerű második helyre, amelyet a Képes Sport így értékelt: „Egységesebb, taktikailag fegyelmezettebb gárda lett a Ferencváros, mint a korábbi bajnokságban volt. Egyenletes teljesítményének s lelkes csapatjátékának köszönheti az 1970-71-es labdarúgó bajnokságban elért második helyet. Legmegbízhatóbb alakzatának a hátvédsor bizonyult, de - a gyakori változtatások ellenére - a csatársor is kitett magáért, a rangadó mérkőzéseken lelkesedésük, küzdeni akarásuk meghozta a sikert. A tavaszi fordulóban mesterhármast értek el, legyőzték az Újpesti Dózsát, a Bp. Honvédőt és a Vasast. A Páncsics vezérelte hátsó alakzatot nagyszerűen segítette az új szerepkörben bemutatkozó Bálint. Az újra magára talált Juhász István pedig a forduló legjobb ferencvárosi játékosa volt. Csanádi Ferenc sikeres bajnoki szereplést ért el csapatával.”- Amikor az idény elején átvettem a csapatot, öt mérkőzésből négy ponttal rendelkeztünk és ha nem lettek volna a jutalompontok, akkor... Szóval elég siralmas volt a helyzet, ehhez járult még a de- moralizáltság. Mindez sok gondot okozott, de hamarosan sikerült olyan légkört teremteni, amely a további munkát elősegítette. A baráti kapcsolatok javítása, az ellen
