Fradi újság (1995)
1995 ősz / 8. szám
11 FRADI ÚJSÁG nem kell készülnötök a következő mérkőzésre? Sz. K: Annyit voltam távol a feleségemtől és két gyermekemtől pályafutásom alatt, hogy ha csak tehetem, velük vagyok. Rengeteg barátunk van itt Budapesten, akikkel gyakran összejárunk. D. M: Többnyire pihenek. Edzések vagy meccsek után sétálgatok, nézelődöm, ismerkedek Budapesttel. Z. K.: Nincs sok szabadidőm, ha mégis van néhány órám, színházba járok, vagy úszom egy kicsit. Lazítok. G. K: Szaunázok egy jót a Hotel Aquincumban, vagy csak egyszerűen pihengetek.- Hogy tetszenek nektek a magyar lányok? Sz. K: Hadd ne válaszoljak, a feleségem is olvassa a Fradi-la- pot. D. M:. Gyönyörűek! Z K.: Mondtam már, majd- nemhogy miattuk szerződtem ide Magyarországra. Szépek, szenvedélyesek, kacérak, erotikusak, soroljam tovább?... G. K.: Maximálisan egyetértek Zoránnál, de én azt is hozzátenném, hogy megbízhatóak és nagyon rendesek... Hm. Hogy ezt most miért mondtam, az a lány úgy is tudja...- Hogyan és hol tervezitek a jövőtöket? Meddig maradtok Magyarországon, és persze a Fradiban, és mit csináltok majd pályafutásotok befejezése után? Sz. K.: Sok évig szeretnék még a Ferencvárosban játszani. Utána majd meglátjuk, valószínűleg letelepedek Magyarországon, két éve várom, hogy megkapjam az állampolgárságot. Egy export-import céget szeretnék alapítani, elsősorban ukrán partnerekkel. D. M.: 27 éves vagyok, itt szeretnék maradni, ameddig csak lehet. Persze ha egy nyugati klub szemelne ki magának, nem mondanék nemet. Visszavonulásom után valószínűleg hazatérek Szabadkára, s az üzleti életben próbálok megélhetést keresni. Z KNyárig szól a szerződésem, s ha a tárgyalásaink eredményre vezetnek, itt maradok az Üllői úton. Sok minden múlik azon, hogy bajnok lesz-e a Fradi, vagy sem. Mert nem mindegy, hogy az UEFA-kupában, vagy a Bajnokok Ligájában indulunk-e jövőre. Hogy a pályafutásom befejezése után is futballal foglalkozzak, ahhoz rengeteg „ideg" kellene, nem biztos, hogy vállalnám. Inkább egy nyugodt munkára vágyom, mondjuk nyitnék egy régiségkereskedést... G. K:. Nagyon jól érzem magam Budapesten, hogy maradok-e, az nemcsak tőlem függ, az elnökség dönt felőlem. Ha hívnak valahová, biztos csak akkor szerződnék oda, ha maximálisan elégedett lennék a feltételekkel. Álmom Spanyolország... Mindenképpen a futballban képzelem el a jövőmet, hogy edzőként vagy vezetőként, majd meglátjuk. Naszály György Pezsgőtlenül Egyvalaki biztosan nem nézhette a Bajnokok Ligája budapesti találkozóját, a Ferencváros—Real Madrid mérkőzést. Az illető Katona Gábor, a Pilvax üzletvezetője, aki a Fradi-pálya melletti birkózócsarnokban készítette elő az UEFA VIP-vendégei részére az állófogadást. A mintegy 250 meghívott már öt órától a zöld-fehér színekkel terített asztal mellett állva beszélte meg a várható fejleményeket. Az UEFA VIP- szervezője, a The Event Agency Marketing, azaz az UEFA TEAM a lehető leggondosabban ügyelt arra, hogy a három mérkőzésre szerződött Pil- vax-csapat mivel lepi meg vendégeit. Az illendőség úgy kívánta, ne hozassanak pezsgőt, hiszen a meghívottak között egyaránt volt magyar és spanyol. Tételesen kellett felsorolni a hideg ételeket, bár kíváncsiak voltak arra is, hogy a töltött káposzta és az ananászos pulykafiié mellett mit takar a Pilvax-ragu, sőt még azt is előírták, milyen színű legyen a teríték. Szerencsére a zöld-fehért, a domináns színeket rögtön jóváhagyták. A parlamenti etiketthez szokott csapat nemhogy az UEFA, de még a legpitifaxosabb angol királyi fogadások színvonalát is - pestiesen szólva - séróból ismeri. A Fradi-szívről A hősök itt élnek közöttünk. Ráadásul a labdarúgópályán találkozhatunk velük. Ismét nagy csapat lett a Ferencváros, hevesebben dobog a Fradi-szív. Ezek a fiúk valóban olyasmit mutatnak be hetek óta, ami minden ésszerűségnek ellent mond. Rendszeresen vizsgáznak Európa legjobbjaival, s nem vallanak szégyent. A labdarúgó Bajnokok Ligája a legnemesebb bajnokság, ahol nincsenek véletlenek, a törvényszerűségek jellemzik. Mindenkinél előfordulhat kisiklás, de a végén csakis az igazság érvényesülhet. Ilyesfajta küzdelemben a mindenkori magyar bajnoknak évtizedekig nem lehetett esélye. Mert szegények voltunk, a forint sem lehetett dollár, s a vasfüggöny túlsó oldaláról nem érkezhetett igaz szó. A sportban is zajlott a hidegháború. Még el sem kezdődtek a versenyek, de máris megsemmisültünk. A gazdagsággal szemben a szegénységnek nem lehetett esélye. Különösen a futballban nem. (A néhány éles kivételtől eltekintve.) Most már a mieink is márkás mezben lépnek pályára, a játékosoknak csodaautóik lehetnek, vállalkozhatnak, a pénz sem kevés, útlevelükkel bejárhatják a világot, elérhető a boldogság. Sőt jól is játszhatnak. A jelek szerint pontot, pontokat rabolhatnak a riválisoktól. Jöhetett ide a spanyol királyi armada, a nagy múltú Real Madrid, nem tudott győzni az Üllői úton. De a szimpatikus ibériaiak lagalább sportszerűen vették tudomásul a helyzetet. Ellentétben az Ajaxszal. Az amszterdami klub - számomra érthetetlenül - soha mem tapasztalt ellenszenvet tanúsít a Fradival szemben. Most ne menjünk bele a huhogásba s a Dá- vid-csillagba. Elégedjünk meg annyival, hogy azok beszéljenek, akik maguk is példát mutatnak, az étkezésnél például a színes bőrű játékosok ne külön asztalnál foglaljanak helyet. Szurkolóik legyenek sportszerűek. Ismerem a sportot, állítom, hogy decemberben a mi zöld-fehéreink olyan meccset játszanak majd, amilyen a Ferencváros történetében még soha nem fordult elő. Az Ajax detronizálni, megsemmisíteni akarja a Fradit. Ha ezt nem sikerült megtennie a sportdiplomácia területén, akkor igazságot kíván szerezni majd a pályán. Elképzelem, ahogyan a főnökök kérik majd a játékosoktól: lőjetek ötöt, tízet, húszat! S akkor ennyi és ennyi pénzt kaptok. Remélem, azt azért nem felejtik, hogy a másik oldalon, a legyőződnek kívánt szerepben ott lesz a hadak útját megjárt mo- kány kis magyar csapat. S nem hagyja magát porig alázni a csil- logó-villogó, gazdagságot árasztó amszterdami stadionban. Riskó Géza Vágner úr: semmi újság Ferencvárosi futballista különös kérése a játékvezetőhöz A TV3 Fradi-magazin cínű műsorában idilli hangulatú beszélgetés részvevője volt Simon Tibor, az FTC labdarúgócsapatának sérült védőjátékosa. A diskurzus hosszú percekig már-már meghitt légkörben zajlott, mígnem a futballista egyszer csak kijelentette: „arra szeretném kérni Vágner Lászlót, hogy többet ne vezessen mérkőzést a Ferencvárosnak.” Ezúttal tekintsünk el attól, hogy a különös igény beterjesztésére a legmegfelelőbb fórumot választotta-e a válogatott labdarúgó, szorítkozzunk csupán mondandójának lényegére. Először a tények: Vágner az őszi szezonban az FTC három mérkőzését dirigálta, és az együttes Debrecenben 2-1-re, a Vasastól - hazai pályán - 2-0-ra kikapott, míg a Zalaegerszeg csapatát idegenben 3-1-re verte. A három találkozón összesen három piros lapot mutatott fel a bajnoki címvédő társulat játékosainak: Milo- vanovicsot, Kopunovicsot és Albertet állította ki. Vágner talán nem szimpatizál a zöld-fehérekkel? Vagy fordíva? Azok nem rokonszenveznek vele? A legilletékesebbtől, tőle magától kértem választ a kérdésre, de a „civilben” katonatiszt Vágner igazán katonás elutasításban részesített. „Tudja, én már öt éve nem nyilatkozom a sajtónak. Most sem fogok." Rövid, baráti ismerkedésünk ezzel a végére is ért. Vágnerral ellentétben a hazai bírók főnöke, az MLSZ játékvezetői testületének elnöke készséggel vállalkozott az elhangzottak kommentálására.-Mindenekelőtt a legfontosabb: nem Simonnak a feladata megmondani, hogy kik vezessék csapata mérkőzéseit. Ugyanígy a bírók sem választhatnak maguknak meccset. Ezzel együtt a kluboknak lehetőségük van arra, hogy a szezonkezdet előtt három bíróról, úgymond, leiratkozzanak. A Ferencváros ezt nem tette meg.- Talán, mert az egyesület vezetői téltek a többi bíró haragjától...- Ha ilyen kérelem érkezik, arról kizárólag én tudok és a játékvezető-küldő kollégám. A diszkréciónk természetesen teljes. Nem is értem, miért nem él ezzel a jogával minden csapat.- Idény közben érkezett-e panasz Vágnerra?- Nem.- Vagyis vezet majd Ferenc- városmérkőzéseket?- Vezethet.- Ha a csapat elmulasztotta is kérni, a játékvezetői testület dönthet úgy, hogy X. Y. nem sípol Z csapat találkozóin. Mikor határoznak így?- Kirívó esetekben mindig pihentetjük a kollégákat. Mondok egy példát. Sopronban egyszer Bede három tizenegyest ítélt a vendég békéscsabaiaknak, s csak rendőri segítséggel tudta elhagyni a pályát. Azt hipzem, érthető, ha azóta nem küldjük őt oda. Ahogyan - az emlékezetes szotyolaügy miatt - egy-két évig Márton Sándor sem vezet mérkőzést Debrecenben. De újra hangyúlyozom, olyasmi még nem fordult elő, hogy azért ne jelöljük egy csapat mérkőzéseire a bírót, mert valamelyik játékos panaszt tett rá a televízióban. B. G. aianti avail ti
