Fradi újság (1995)
1995 tavasz / 5. szám
7 FRADI ÚJSÁG A Fradi nagy öregje... A Ferencvárosi Torna Club 1995. május 3-án immár 96 éves. Előtte egy nappal Németh Béla 89. születésnapját ünnepelheti! Béla bácsi természetesen ezzel a szép korával az FTC legidősebb edzője. Három edzést tart egy héten az ifjú atlétáknak, akik közül a legfiatalabb nyolc éves - a legidősebb tizenhat. A Fradi múzeumban folytatott beszélge- tésünkor - ahogy jónéhány régi kupára néztem - eszembe jutott, hogy bizony Béla bácsi ezeknél a múzeumi ereklyéknél is idősebb...- Béla bácsi - Pesten születtél?- Nem, Óbudán, a Lajos utca 107-ben. Az évszám pedig 1906.- Akkor te már az Üllői úti pálya első évtizedében is itt lehettél.- (gy van - méghozzá iskolai válogatott kapusaként vetődtem az Üllői úti pálya porába. Ugyanis akkor még nem volt füves a pálya... 1923-ban pedig az Üllői úti salakon futottam, mert az MTE bérelte atlétái részére. Itt tartottuk edzéseinket, versenyeinket. Első edzőm Bolyó Béla bácsi volt, aki akaratom ellenére hosszútávfutót nevelt belőlem. Én ugyanis gátfutó szerettem volna lenni. Aztán elindítottak egy mezei versenyen - az MTK- pálya körül volt a verseny - és azt megnyertem. Ettől kedvet kaptam - és örökre eljegyeztem magam a hosszútávfutással. 1927-ben a Munkásolimpiát Nürnbergben rendezték és oda már 10 km-es versenyzőként neveztek. Csak csendben jegyzem meg, hogy az olimpiára a saját költségünkön utaztunk. Pedig hát alig volt pénzem - kevés volt a péksegédi fizetés. Egyébként azért lettem pék, mert amikor édesanyám 36 éves korában meghalt nekem még szállásom sem maradt - a pékségben viszont lakhattam és ehettem... A Munkásolimpián csak két finn futó előzött meg - bronzérmet nyertem. Fia finn futókról beszélek, elmondhatom, hogy egyszer a világhírű Nurmi ellen is futottam. Ő győzött, én a harmadik helyet szereztem meg. Persze olyan is volt, hogy a híres finn futókat legyőztem. Egy Világifjúsági versenyen megnyertem a 3000 m-es síkfutást. A legyőzött finn fiútól egy szép tőrt kaptam emlékül és elismerésül. Még ma is őrzöm... Szép emlékem az is, hogy idehaza a 10 km-es futásban legyőztem a favorit Majorost. A munkásbajnokságban pedig Király Palit is megvertem az 5000 m-es távon.- Összesen hány országban versenyeztél?- Nyilvántartásom szerint 23 országban jártam. A városok közül Párizs a „csúcstartó” - ott hétszer versenyeztem. 1947-ben például ott nyertem meg a veteránok versenyét...- Melyik időeredményre, illetve versenyedre vagy a legbüszkébb?- Én voltam az első hosszútávfutó, aki Magyarországon 32 percen belül futottam a 10 000 métert. 1934-ben az egyik versenyen 30:50.4-es idővel országos rekordot értem el. A versenyeim közül egy 1942-es finnországi nagyon emlékezetes. Helsinkiben 5000 m-en második voltam, majd a következő napon beneveztek egy 10 000 m-es versenyre is. Dehogy akartam én indulni, dehát a vezetők rábeszéltek, hogy Szilágyi helyett - aki egy könnyebb versenyt kapott - nos, indulnom kell. Azt mondták, elég ha elindulok és úgy ötezer méter körül adjam fel, álljak ki. Elindultam és meglepve tapasztaltam, hogy nem a hazaiak hírességének, Szalminennek szurkolnak, hanem nekem. A finn futóra azért haragudtak, mert nem indult el egy Vöröskereszt javára hirdetett versenyen. Szalminen a kezdés után mintegy 100 méterrel elment tőlem, de végig a nyomában maradtam és az utolsó körben utolértem - legyőztem! Egyébként mindig jó utolsó körös futó voltam. Kaptam is a verseny után egy nagy serleget, még most is megvan. Sajnos a háború alatt az érmeim, tiszteletdíjaim nagyrésze eltűnt.- Béla bácsi, kilencszer voltál magyar bajnok. Hogyan fejezted be pályafutásod?- Az MTE-ben majd a MACban folytattam, aztán megint az MTE következett, végül az ÉDOSZ. Tulajdonképpen az ÉDOSZ-FTC fúzióval kerültem az FTC-hez. Az ÉDOSZ atlétikai szakosztály vezetője voltam és így a fúzió után is az maradtam, még vagy egy évtizedig. Na de még egy ideig a versenyeken is elindultam.- Később pedig edzőként segítetted a klubot. Kik voltak a leghíresebb versenyzőid?- Simon Attila, aki az 1960- as és 1964-es olimpiára is kijutott no és ötödik volt a belgárdi EB-n a 3000 m-es akadályfutásban. Jóni István is szép sikereket ért el, de az egész társasággal elégedett voltam - nagyon jó hangulatú sportolók voltak velem. Simon Attilával még mindig tartom a kapcsolatot. Immár ősz fejjel, de a régi szeretettel meglátogatja idős edzőjét.- Az idős edzőnek hogyan néz ki ma egy napja?- Reggel ötkor kelek, fél hétkor indulok Diósdra a telkemre. Ott gazdálkodók. A déli órákban a Fradi étteremben megeszem az aznapi „csumit” majd délután 2- kor a Népligeti pályán blokkolok. Az edzéseket 6-ig tartom. Amikor pedig nincs edzés „füvészke- dem”. Ugyanis a futópályát is gondozom. Probléma, hogy a futballpályáról a fű „átnő” a futópályára és a gyomtalanítás így szükséges, hiszen a futó gyerek bokáját ez piszkálja. Ezt mindig is szívesen csináltam, bár most kicsit szünetel a munka, hiszen az ásó beleszaladt a jobb lábfejembe és a seb miatt most érzékeny a lábam. De mihelyt meggyógyul, újult erővel folytatom.- Születésnapi kívánságod?- Kívánom, hogy tanítványaim közül legyenek olyanok, mint például Gyurovics Szilvia magasugró kislány, akit most adtam fel Fejős Misi vezetőedzőnknek. Kívánok jó hangulatot a szakosztályban - ami most meg is van. Egyébként a születésnapoknak soha nem örültem - mert azok mindig jelzik, hogy öregszem... Nagy Béla Németh Béla magyar bajnokságai Egyéni 10 000 m-es síkfutás: 1946: Németh Béla (MTE) 32:26.2 Mezei futás: 1944: Németh Béla (MAC) 31:52 1945: Németh Béla (MTE) 21:02.6 Váltó és csapatbajnokságok 4 x 1500 m váltófutás 1943:1. MAC (Németh Béla, Izsói Lajos, Garay Sándor, Szabó Miklós) 16:39.8 5000 m-es síkfutás 1937: MAC (Szabó Miklós, Németh Béla, Csapiár András, Rátonyi Sándor, Vörös Viktor) 1938: MAC (Németh Béla, Iglói Mihály, Csapiár András, Szabó Miklós, Rátonyi Sándor) 1939: MAC (Csapiár András, Németh Béla, Szabó Miklós, Iglói Mihály, Fülöp József) 1940: MAC (Szabó Miklós, Csapiár András, Németh Béla, Iglói Mihály, Rátonyi Sándor) 1943: MAC (Németh Béla, Izsóf Alajos, Szabó Miklós, Iglói Mihály, Garay Sándor)
