Fradi újság (1995)

1995 ősz / 3. szám

4 A Kispest mestere, Török Péter mondta, hogy ha valakit kedvére kiválaszthatna a magyar mezőnyből, akkor az a ferencvá­rosi Simon Tibor lenne. Benne ugyanis az a fajta profi labdarúgó testesül meg, aki­nek szíve is van ehhez a játékhoz, aki a harminchoz közel, több mint háromszáz tétmeccsel a háta mögött is „meghal” a vereségtől, s aki épp ezért a többieket sem engedi közömbösen, lélektelent futbal­lozni. A Fradi bajnoki címének a titka - Török szerint - nem elsősorban az Albert— Lipcsei-Lisztes hármas játékereje, hanem a Simoni mentalitás.-Doppingolsz, Tibor?- ügye, csak viccelsz?- Nem, nagyon is komolyan kérdem. Különben miként tudod ébren tartani ma­gadban a tüzet?- Nincs titkom, a doppingolás meg végképp nem az én műfajom. Egyszerűen ilyen vagyok. Nem is tudom, hogy milyen másnak lenni. Bármihez nyúlok, azt jól, nagyon jól akarom csinálni, s addig dol­gozom, brusztolok, gyakoriok, amíg elfo­gadható eredményre nem jutok.- És ha eredményre jutottál?- Abban az esetben akár mesterséges eszközökkel is felpörgetem magam.- Vagyis doppingolsz...- Ha a Telek Andristól kapott pofon rajta van a tiltólistákon, akkor igen.- Pofoztatod magad?- Úristen, már látom a cikk címét: „Si­mon vereti magát Telekkel". Felejtsd el, amit mondtam!- Dehogy felejtem. Te tényleg pofozta­tod magad?- Egyáltalán nem rendszeresen, de előfordult már. Amikor úgy érzem, hogy kicsit leültem, és nem tudok a feladatra koncentrálni, amikor nem lobog bennem a tűz, akkor valahoy megpróbálok kizök­kenni az apátiából.- Érdekes amit mondasz, de ezek után talán nem logikátlan a kérdés: tudsz-e még örülni a győzelmeknek?- Nagyon. Gyermekien. Állandóan győzni akarok. Minden meccsen, minden helyzetben, a pályán éppúgy, ahogyan a pályán kívül.- Most elégedett vagy magaddal?- Sosem vagyok.- És ha valamilyen sérülés miatt abba kellene hagynod a futballt, hogyan néznél vissza a pályafgtásodra?- Nem lenne hiányérzetem. Nem gon­dolnám, hogy ami bennem volt, azt eddig nem hoztam ki magamból. S ez a lényeg! Az ember sosem tudhatja, miként fordul az élete, s nagy baj, ha utólag azt érzi, hogy semmit sem ért el abból, amit elér­hetett volna, hogy adósa maradt önmagá­nak.- Neked eddig minden bejött?- Nem. Nekem semmi sem jött be, ne­kem nem repült a sült galamb a számba, én mindenért nagyon keményen megdol­goztam. Még nem voltam húszéves, ami­kor már úgy futballoztam, hogy közben üzletet vezettem, árut szereztem be, ven­dégeket szolgáltam ki. Furcsa kettősség­ben éltem, hiszen míg az egyik helyen al- kalmazottaim voltak és jól kerestem, addig a Fradiban a játék öröméért és egy-két fil­lérért takarítottam az öltözőt, pucoltam a cipőket, hordtam a labdát. Abban az öltö­zőben én voltam az utolsó, s talán épp ak­kor tanultam meg becsülni minden apró sikert.- Miért nem adtad föl a futballt, hiszen nem tartoztál az istenáldotta tehetségek közé, akik - hacsak nem jön közbe súlyos sérülés - biztosra mehetnek?- Egyrészt azért, mert belekezdtem, és ha valamibe belekezdek, azt nem hagyom félbe, másrészt azért, mert imádom a fut­ballt.- Milyen áldozatokat hoztál azért, hogy neved legyen?- - Fölsorolni sem tudom. Csak azt vedd alapul, hogy sosem kajálhatok azt, amit szeretnék. Képzeld el, hogy bemegyek a sörözőmbe, bármit megcsináltathatnék a szakáccsal, de nem, nekem végig kell gondolnom, hogy milyen napot is írunk, hányat alszom még a meccsig, s épp ak­kor mennyi lehet a szénhidrátbevitelem. Aztán - bár imádok motorozni - mindig kocsival járok, nehogy eltörjem a lábam, ugyanezért kihagyom a síelést is az éle­temből. S akkor egy szót sem szóltam ar­ról, hogy a családomra legfeljebb perceim vannak. Azt hiszem, hogy a feleségemnél senki sem várja jobban azt a pillanatot, amikor abbahagyom a futballt.- Addig azonban még néhány dolgot el akarsz érni. Vagy tévedek?- Nem, nem tévedsz. Jobb futballista akarok lenni.- Mennyire jó? Mint Beckenbauer?- Nem kergetek álmokat. Csak annyira akarok jó lenni, amennyire jó én lehetek.- Ki a kedvenc játékosod?- Telek Andris, aki még nálam is cél­tudatosabb. A saját pénzén vizsgáltatja magát, s teljesen az orvosi leletekre ala­pozva építi fel az életét. Fantasztikus srác. Esküszöm, ha sok pénzem lenne, megven­ném és menedzselném.- És nincs sok pénzed?- Ennyi nincs.- Tudtommal nemcsak söröződ van, de hamarosan benzinkutad is lesz.- Másokkal összefogva. Az Avantival együtt benzinkutat nyitok, s a Fehér Bö­lény főnökével új éttermet építek. Imádok profikkal együtt dolgozni, mert rengeteget lehet tőlük tanulni.- A Fraditól kapott pénzed hány száza­léka az összbevételednek?- Töredéke, de cseppet sem jelenték­telen összeg.- Ha egyszer nagymenő leszel, nyu­godt szívvel befektetsz majd ebbe a lab­darúgásba?- Erre a kérdésre majd akkor válaszo­lok. De szerintem a futball nagy jövő előtt áll.- Megbecsülnek téged az Üllői úton?- Most mit mondjak erre? A szerződés aláírásáért jobb feltételeket kértem, mint amilyeneket végül is kaptam. Másutt töb­bet ígértek nekem, de a Fradi mégiscsak a Fradi! Cikkrészlet: Borókai Gábor Spor- tissimóban megjelent írásából SZABÓ PÉTER serdülő kötöttfogású birkózó világbajnokunk! Kovács István, a serdülő birkózó-vi­lágbajnokságon aranyérmet nyerő Szabó Péter edzője:- A legnagyobb élmény mindig a ha­zai pályán elért siker, s mivel a vb-t a Bu­dapest Sportcsarnokban rendezték, így dupla az örömünk. A finálét követően egyébként akadtak, akik megkérdőjelez­ték a Szabó aranyérmét jelentő bírói ítélet helyességét, ezért szeretném hangsúlyoz­ni: szerintem kétség sem férhetett Péter győzelméhez! Mivel egy tizenhét éves bir­kózót csak a szakemberek ismerhetnek, ezért bemutatnám tanítványomat. Szabó Péter, az FTC hetven kilogrammos ver­senyzője, jelenleg Csepelen jár szakkö­zépiskolába, s édesanyjával, valamint két testvérével együtt Bicskén lakik. Érdekes­ség, hogy Péter ikerbátyja, György szin­tén a Ferencvárosban birkózik, s mivel kettejüknek dekára megegyezik a súlyuk, egyikük szabadfogásban, másikuk kötött­fogásban indul a versenyeken. Előfordult olyan eset is a közelmúltban, hogy a kor- osztályos országos bajnokságon a klub­érdekek miatt mindketten két súlycso­porttal feljebb, a 83 kilósok között indul­tak, méghozzá .fordított szereposztásban. Azaz: György kötöttfogásban, Péter sza­badfogásban végzett az élen. Hogy mit hoz a jövő? Ebben a sportágban ezt na­gyon nehéz megjósolni ilyen fiatal kor­ban. Ám egy biztos: Péternek minden le­hetősége megvan ahhoz, hogy világklasz- szis legyen. Fizikai és versenyzői adott­ságai ideálisak, intelligenciája mind a birkózásban, mind az élet egyéb területén már többször megmutatkozott. Ha hajlan­dó lesz alárendelni a sportnak az életét, akkor még nagyon sokszor lehet hasonló élményben része, mint a Budapest Sport- csarnokban. ^IMON VERETI MAGÁT TELEKKEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom