Fradi újság (1995)

Különkiadás - 1995. május 31. FTC-Vác

3 A siker a közös munka gyümölcse FRADI ÚJSÁG A Ferencváros labdarú­gócsapata három év után ismét a magyar bajnoki cím várományosa, és karnyúj­tásnyira van a Magyar Ku­pától is. A siker a közös munka gyümölcse: a játé­kosokon és a közvetlen ve­zetőkön kívül része van a sikerben a szakosztály el­nökségének is. Furulyás Jánossal, a szakosztály el­nökével, az FTC alelnökével erről a dicsőséges idényről beszélgettünk.- Mit jelent a labdarúgók számára, hogy első embe­rük egyúttal a klub alelnöke is?- A múlt év végén mind az egyesület, mind a szak­osztály vezetőinek mandá­tuma lejárt. Ami engem il­let, nagy örömömre szol­gált, hogy továbbra is bizal­mat szavaztak nekem a fut­ballisták. Azzal pedig, hogy a klub alelnökévé is megvá­lasztottak, a labdarúgó­szakosztály ismét az őt megillető helyre került a házon belül. Nálunk van a legtöbb igazolt versenyző, és a mi teljesítményünk döntően befolyásolja az egyesületről alkotott képet.- A választás után meg­újult a szakosztály szerve­zeti felépítése is. Miért volt erre szükség?- Már korábban is több irányból felmerült a változ­tatás igénye. Ezt és az FTC alapszabályát figyelembe véve született meg a szak­osztály működési szabály­zata. Az ebben foglaltaknak megfelelően megalakult há­rom új bizottság. A szpon­zori bizottság vezetője Túrái Gábor, a Hungária Biztosító területi igazgatója, a szak­maié Albert Flórián, míg az utánpótlással foglalkozóé Gosztonyi András, az Avan­ti igazgatója. A szponzori bizottság azzal a szándékkal jött létre, hogy közvetlen kapcsolata legyen az elnök­ségnek támogatóinkkal. Bár szakmai kérdésekbe érte­lemszerűen nem kíván be­leszólni, azért nem árt, ha megtárgyalja azokat a kér­déseket, amelyek a pénzzel kapcsolatosak. A szakmai bizottság feladata egyértel­mű: figyelemmel kísérni az edzők, a játékosok munká­ját, fejlődését. Tagjai szak­emberek, elsősorban egy­kori labdarúgók. Termé­szetesen a mindenkori ve­zetőedző is köztük van. E testület tárgyalja az átigazo­lási ügyeket, a távozás-ér­kezés kérdésében véle­ményt formál, mielőtt a konkrétumok a szakosztály elnöksége elé kerülnének. Az utánpótlás-bizottság az egész nevelőmunkát átte­kinti. A Ferencvárosban az utánpótlás-szakág önálló szakosztályként, önálló költségvetéssel működik, de lényegében a labdarúgó­szakosztály alá van rendel­ve.- Mikor számolnak be ezek a bizottságok eddigi tevékenységükről?- Erre májusban került sor (lapzárta után - M. S.).- A decemberben meg­választott szakosztály-el­nökség tagjai közül négyen is felálltak az elmúlt néhány hónapban. Mi a véleménye a történtekről?- A távozók valamennyi­en jó barátaim. Ők koráb­ban éppen az én javas­latomra kerültek be a szak­osztály vezetésébe, és most újraválasztották mindannyi- ukat. Felvetődött részükről a szakosztály önállósodása iránti elképzelés. A műkö­dési szabályzat elkészítése­kor javaslataikat hetven százalékban figyelembe vettem. Olyasmit azonban nem javasolhatok a klubve­zetésnek, amit nem enged meg a Ferencváros alapsza­bálya, mint például, hogy a szakosztálynak legyen ügy­vezető elnöke. A dolog lé­nyege, hogy a mai körülmé­nyek között nem lehet önál­ló futballklubot csinálni a Fradinál. Ez a gondolat már néhány évvel ezelőtt is fel­merült, és egy osztrák bank meg is vizsgálta egy rész­vénytársaság létrehozásá­nak lehetőségeit. Hál’ isten­nek, csupán ötlet maradt az egész, ugyanis ennek az rt.- nek nem lett volna semmi­lyen tulajdona. Az állami privatizációt mi sem tudjuk megelőzni. Mert aki esetleg nem tudná: a sportlétesít­mények tulajdonosa a Föld­művelésügyi Minisztérium, az FM Kiemelt Sportlétesít­mények Intézménye a keze­lője, míg az FTC csupán használója. Ebbe a konst­rukcióba még egy jogi sze­mély már nem fér bele.- Kellően önálló most a labdarúgó-szakosztály?- Igen. A szakosztály ve­zetése mindent el tud dön­teni, viszont a gazdasági ügyekben a pontot a mon­dat végére a klub ügyvezető elnökének kell odatennie.- Hogyan áll jelenleg anyagilag a labdarúgó­szakosztály?- Nekünk a budapesti nagyegyesületekhez kell mérnünk magunkat. A költ­ségvetésünket úgy kell összeállítanunk, hogy a ri­válisok ne tudjanak lekö­rözni bennünket. A Fradi imázsa változatlanul na­gyon nagy, és az Üllői úton van a legtöbb néző. Ennek is köszönhető, hogy mint­egy háromszázmillió forin­tot tudunk összeszedni a szponzoroktól és a rendez­vényekből. Ám a kiadásaink is jelentősek. A szakosztály anyagi helyzete az utóbbi években stabilizálódott. Ko­rábban rendre többet köl­töttünk a lehetőségeinknél, majd egyenesbe jöttünk, és tavaly már pozitív volt a mérlegünk. Egyébként két­féle költségvetésünk van: az egyik a naptári évre szól, a másik pedig a bajnoki idényre.- A Kordax a Ferencvá­ros labdarúgó-szakosztá­lyának egyik fő támogatója. A cég körüli pénzügyi viha­rok nem befolyásolják a szakosztály anyagi hátterét?- A Kordax nekünk min­dig tisztességes partnerünk vol. Mi nem foglalkozunk azzal, hogy a vitában melyik félnek van igaza. Előkészí­tés alatt áll a Kordaxszal az 1995—96-os idényre szóló szerződés, és az rt. vezetése hajlandóságot mutat az alá­írásra. De ettől függetlenül, mi mindig keresünk újabb támogatókat, nem akarunk egy nagy szponzor kiszol­gáltatottjává válni.- Hogyan értékeli az 1994-95-ös idényt? Elége­dett?- A dobogós helyezés elérése és a nemzetközi szereplés kiharcolása volta csapat feladata, és ezt telje­sítette. A premizálást, a szerződéses juttatásokat er­re alapoztuk. A játékosokat négy kategóriába soroltuk, és a helyezéstől függ az egyes kategóriákban a pénz mértéke. Fia bajnokságot nyernek a fiúk, nem marad üres a pénztárcájuk. így nemcsak én, hanem ők is elégedettek lehetnek.- Még vége sincs ennek a szezonnak, de máris a kö­vetkezőre kell gondolni. El­juthat-e a Fradi a Bajnokok Ligájába?- Én nagyon bízom ben­ne, hogy igen, mert ez anyagilag rengeteget jelen­tene. Igyekszünk erősíteni, még akkor is, ha a távozni készülők végül maradnak. A szakosztály vezetése azt szeretné, hogy a Fradi vég­re nemzetközileg is jegyzett eredményt érjen el. Margay Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom