Fradi újság (1994)
1994 / 8. szám
Ha bárki meghallja az Albert Florian nevet, valószínűleg egyből a futballra, pontosabban a Ferencváros labdarúgócsapatának játékosára gondol. Legyen az illető idősebb, vagy akár fiatal, mindenképpen láthatott legalább egy Flórit a gyepen zöld-fehér szerelésben, ha kijárt az Üllői útra. Merthogy régebben is játszott, s jelenleg is játszik ilyen néven futballista a Zöld Sasok között, ráadásul mindkettejüket csapatuk meghatározó embereként tartották, illetve tartják számon a szurkolók. Idősebb Alber« Flórián Imádták. Nemcsak idehaza, a világ minden táján. Megannyi felejthetetlen alakítás klubjában és válogatottban, csodás szólók, gyönyörű gólok, négy bajnoki cím, egy kupagyőzelem, gólkirályi címek, világválogatottság, a reá oly jellemzó' tartás, csípőre tett kéz, s ugye az az álomjáték a brazilok ellen az angliai világbajnokságon. Máig is egyetlen magyar labdarúgóként kiérdemelte az Aranylabdát... Ma élő legenda, itt dolgozik az Üllői úti székházban.- Flóri! Tedd szívedre a kezed! Gondoltad valaha is, hogy a fiadból is válogatott szintű futballista lesz?- Az már gyanús volt, hogy kiskorában szinte nem is készült olyan fénykép róla, amelyiken ne lett volna ott egy labda is. Meg aztán másfél évesen már lefotóztuk tetőtől talpig zöld-fehér szerelésben, mit mondjak, nagyon jól festet benne. Aztán a későbbiekben azt is láttam, hogy elég ügyesen bánik a bőrrel... Persze minden apa kissé elfogult a gyermekével szemben.- Nyilván te hoztad le magaddal a kis Flórikát a Fradiba.- Ez tévedés. Az igaz, hogy eleinte én hordtam az edzésekre, mert még kicsi volt, de nem az én sugallatomra jött éppen a Ferencvároshoz. Magától döntött így, egyébként a lányom is önállóan határozott, amikor a Fradiban kezdett kézilabdázni. Nem is szerettem volna őket ebben befolyásolni, de természetesen nagyon örülök, hogy így alakult.- Figyelemmel kísérted a fejlődését?- Igen, egészen serdülő korától kezdve. Itt hadd jegyezzem meg gyorsan, hogy soha nem szóltam a mindenkori edzőjének az ő érdekében, hogy játszhasson, elvégre az én fiam... Még szakosztályvezetőként sem. Ha ilyet teszek, biztos meg is haragudott volna érte. Mindig is arra törekedett, hogy megálljon a saját lábán. Sikerült neki.- Elégedett vagy a pályafutásával?- Amit az utóbbi időkben nyújt, azzal már igen. Huszonhét éves, szerintem most vált érett labdarúgóvé, most már rutinból is képes játszani, nem is rosszul.- Az sem zavart, hogy míg te középcsatárként ontottad a gólokat, a fiad inkább a középpályás posztot választotta, eleve kizárva annak lehetőségét, hogy gyakorta a hálóba találjon?- Eszembe sem jutott. Egyszer megkérdeztem, hogy jobban érzi magát a középpályán, minthogy inkább ölelgessék a társak a góloknál. Azt válaszolta, annak örül, amikor a többiek az ő átadásából találnak a hálóba.- Örülnél, ha mondjuk idén nyáron Flóri is elszerződne egy külföldi csapathoz? Ez furcsa ket- tó'sség lehet benned, hiszen ugyanakkor a Fradi is gyengülne távozásával.- Talán szerencsésebben alakulhatna a sorsa, ha minél előbb kimenne. Manapság minden magyar labdarúgónak álma, hogy odakinn is megméressen. Ha hívják, menjen csak!- Egyáltalán létezik olyan, amibe beleszólnál?- Egy valamibe mindenképpen. Nem mindegy, hová szerződik. Ha mondjuk egy másod- osztályú kis svájci vagy osztrák csapat hívná, nem szívesen engedném oda. De nem hiszem, hogy csalódom benne, nyerő típus, aki nem elégszik meg amolyan félmegoldásokkal. Csakis jó együtteshez igazolna. Ila már én nem mehettem ki annak idején, nagyon szurkolok neki, hogy odakinn is sikert érjen el. Képes lehet rá! Ifjabb Alber« Flórián Rettenetesen idegesítette, s most is idegesíti, ha édesapjához hasonlítgatják. A „Császárfióka” elnevezést pedig egyenesen utálja. Nem kis teher nehezedett a vállára, a magyar labdarúgás egyik legnagyobb egyéniségének fiaként futballozni nem egy leányálom. Mindenki tőle várta a csodát, mivelhogy az alma nem esik messze a fájától...- Flogyan fogadtak a társaid, amikor megjelentél az első edzésen és bemutatkoztál?- A lehető legkorábban jelentkeztem az előkészítő csoportnál, így a többiek is újak voltak. Nemigen törődtek azzal, hogy most én kinek a fia vagyok. Hamar természetessé vált.- Egyáltalán láttad az édesapádat futballozni aktív játékos korában?- Sajnos nem. A búcsúmeccsét láttam, egy héttel azután rendezték, hogy lementem az első edzésre. Filmfelvételeken azért megcsodáltam a játékát, szuper nyolcason vagy négy mérkőzését levetítették. De ezen most változtatunk, hiszen valaki felveszi nekem videóra a legemlékezetesebb góljait.- Annak idején futballozgatta- tok együtt a kertben?- Egészen kiskoromban még igen. A későbbiekben inkább kimentem a haverokkal a rétre, sokkal idősebbek között játszottam naphosszat.- S ott nem apád fiát látták benned?- Valószínűleg, de ez engem nem érdekelt.- Mikor érezted azt, hogy kiléptél a „ Császár” árnyékából?- Amikor Nyilasi Tibi idekerült. Bizony, nem titok, előtte még az is felmerült, hogy eligazolok a Fradiból. Rákosi Gyula szakmai elképzeléseibe nemigen fértem bele, viszont az U-váloga- tottnál nem ment rosszul. Kaszás Gábor hívott Fehérvárra, végül mégsem jött össze a szerződés. Inkább itt maradtam és futballoztam a juniorban. Négy éve azonban minden megváltozott. Azon a bizonyos 1000. Üllői úti mérkőzésen, amikor a két Albert állt a csapat élén, majd kezdőrúgást végeztek... Ifjú labdaszedők: Temesvári Miki és Albert Flóri. A Fradi fotósa már akkor is Pozsonyi Lajos volt. Ezt a képet Harsányi György készítette a „trióról”. Az épülő Fradi öltöző ajtóban, a sérüléséből felépülő Flóri- Édesapáddal konzultáltok a meccsek után?- Van, hogy megbeszélünk bizonyos szituációkat, hogy ezt most jól csináltam, vagy máshogy is dönthettem volna. Mindig hasznos tanácsokat ad. De csakis a mérkőzések után. Előtte soha. És az így van rendjén, sokan félreérthetnék, ha bejönne mondjuk a taktikai értekezletekre.- Idősebb Albert Flórián sem volt robusztus alkat, te sem vagy az a tank. Viszont ő nem volt ennyire sérülékeny. Mi a véleményed erről?- Valóban, mostanában sokat ki kellett hagynom. Innsbruckban a kupameccsen sérültem meg, utána nem is bírta a térdem a terhelést. Sajnos azóta sem pihentem ki kellőképp.- Eddig egyszeres bajnok, s kétszeres kupagyőztesnek vallhatod magad. A bajnoki cím idén már elúszott...- Nagyon bízom benne, hogy a kupában kiengeszteljük a szurkolóinkat. Szó, mi szó, a bajnokságban nem remekelünk. Hullámvölgybe jutottunk, sorra szenvedtük el a vereségeket, amit egy Fradi nem engedhet meg magának. Ezért is kell megvernünk a Kispestet a fináléban.- Jövőre ugyanitt, az Üllői úton folytatod?- Ezt még nem tudom, majd meglátjuk.-A hagyomány tovább él, vagyis ha fiad lesz, ő is a Fradiban fog futballozni?- Ha ezt akarja, akkor nem tiltom meg neki. De annyi biztos, nem Flórián lesz a keresztneve. Naszály György
