Fradi újság (1994)
1994 / 2. szám
FRADI ÚJSÁG ÍGY JÁTSZOTTAK A REGIEK „A jó középcsatár észjátékos. Irányít. Összefogja a támadósort, rohamra küldi a szélsőket... Ilyen felfogás uralkodott egykor, a támadó középfedezet korában, amikor még egyik védő' sem állt rá egy meghatározott csatárra; a szélsőfedezetek az ellenfél szélsője és összekötője közé helyezkedtek, a két hátvéd a 16-os két sarkáig terjedő távolságra, vagy még beljebb húzódhatott az oldalvonaltól. Logikus volt, hogy a technikás, okos „center” felismerje, melyik csatártársát találja labdájával szabadon; utóbbi aztán veszélyesen törhetett kapura, vagy ívelhetett újból középre lefutása végén. Ilyen zseniális irányító volt a Fradiban Sárosi György doktor - amíg át nem tértek 1940-ben csapataink az úgynevezett WM rendszerre. Itt az öt csatár W alakzatával szemben a védelem M formációban helyezkedett. Mint látjuk, most már minden támadóra jutott egy „nyakán lógó” védő, aki már a labda távételét is igyekezett megakadályozni; bármennyire is „látott a pályán” a középcsatár, őrizetlenül hagyott ember nemigen kerülhetett a szeme elé. így az új rendszer új ideált alakított ki: a gyors, mozgékony, az őt kullancsként őrző középhátvédet lerázni tudó centerét, aki nem az irányítással, hanem a labda megszerzéséért vívott kemény harccal és a góllövéssel törődik... Ilyen típusú csatárt igyekezett a csapatba építeni a Fradi vezetősége, amikor 1942 őszén Ónodi II Bélát leigazolta. A fiatal Ónodi II addig Pécsett rugdalta szorgalmasan a gólokat és valóban: gyors volt és mozgékony, robbanékonyán tudott kiugrani a védők közül. Nem mutatkozott gólképtelennek a Ferencvárosban sem. Csakhogy... Csakhogy - nem ismeretlen előttünk ma sem a jelenség - kedvenceink abban az idényben rengeteget csapkodtak, ívelget- ték előre céltalanul a labdát. Magas játékos is gyakran marad ilyenkor alul a fejpárbajban a védőkkel szemben; Ónodi pedig inkább az alacsony csatárok közé tartozott. Ráadásul élt még a csapatban az a felfogás, hogy ha sikerül tervszerű akciót kidolgozni, akkor a hosszabb vágtát rá kell bízni a szélsőkre, szöktetni őket kell; őket csak egy ember keresztezheti le, míg a középcsatárt kétfelől kettő. Ónodi alkalmazkodott társaihoz. Próbált fejelni és osztogatni. Ezt azonban Sárosi Gyurka még mindig jobban csinálta... így összekötőből 1942-43-44-ben többször visszakerült középre és Ónodi lett az összekötő; amikor aztán a hozzá hasonlóan kitörő stílusú Mikét szerződtették 1944 őszén, lassan feladta a versengést. Góljait és néhány mérkőzésen nyújtott jó teljesítményét nem felejthetjük el; kár, hogy képességeit nem tudta maradéktalanul érvényesíteni. Mike István nagyobb egyéniség volt. Nagyobb és ellentmondásosabb. Őserő lakozott benne. Kemény felsőtestéről lepattogtak a védők, kezdő- sebességével nem lehetett lépést tartani. A kaput habozás nélkül, bármely helyzetből megcélozta; futtából gyilkos erővel lőtt. Ezzel szemben az osztogatása... A Fradiban addig nem látott merev tartással, darabos mozdulattal tuszkolta Mike társai felé a labdát... Ami - további ellentmondás - nem jelenti azt, hogy ne lett volna bizonyos tekintetben technikás és szellemes. Mert cselezni váratlanul, kiszámíthatatlanul, remek ütemben tudott. Nehezen állították meg, ha belelendült. Sárosi dr. néhány látványos kiugratásából látványos gólokat lőtt, 1945 és 1947 közt a közönség kedvence lett. Négy alkalommal bekerült a válogatottba is. Rendszeresen kiugratni azonban nem tudták őt sem. Az akkori játékban cselsorozatainak megkezdéséhez is ritkán nyílt lehetősége; az új típusú közép- csatárjátékot ő sem valósította meg teljes sikerrel. 1947-ben történt távozása után aztán változás jött létre az egész csapat felfogásában: hosszú, védők mögé lőtt labdák szálltak a középcsatár felé. Deák Ferenc, az új center olyan érzékkel futott a három hátvéd között keletkező résekbe, hogy valósággal kényszerült mindenki ilyen módon indítani őt. De ez már egy újabb fejezete a Fradi történetének. Hajnal Gáspár Ötven laszti a srácoknak Dalnoki Jenő: Méltó emléket állítunk Kispéter Mihálynak Dalnoki Jenő (62 éves) a helsinki olimpián aranyérmet szerzett gárdában is szerepelt, a magyar válogatottban pedig 13 alkalommal játszott. A legendás balhátvéd később nagy sikereket ért el edzőként is. Bár nyugdíjas, de hűséges maradt klubjához, a Ferencvároshoz. Napjainkban a labdarúgószakosztály vezetésében dolgozik, s az után- pótlásmunka segítése a fő feladata.- Hányán vannak jelenleg a Fradi futball- palántái között?- Hétszázhúsz ifjú labdarúgóval foglalkoznak az edzőink.- S milyen az utánpótlás-nevelés színvonala?- Visszakérdezek: milyen magyar futball színvonala? Nézze csak meg az NB I-es mérkőzéseket, és elszomorodik az ember azon, hogy mennyi képzetlen játékos kergeti a labdát. Ez mindmind minősíti a fiatalokkal foglalkozó edzőket is. Nálunk az FTC-ben megpróbálunk új szemlélettel, minél eredményesebben dolgozni, mert hittel valljuk, hogy sokkal olcsóbb nevelni a játékosokat, mint megvásárolni. Egyszerűen lehetetlen dolog ma más klubtól szerződtetni valakit, mert olyan óriási licitálás folyik. Elég, ha valaki kétszer egyeneset rúg a labdába, s máris tíz-húsz millió forintokat kérnek érte. Mi szeretnénk a dicső hagyományainkat folytatni az utánpótlás területén is. Az elmúlt évtizedekben olyan híres szakemberek nevelték a zöld-fehér klub számára a játékosokat, mint Csanádi Árpád, Száger Mihály, Tátrai Sándor, Mészáros József, Kapocsi Sándor, Zalka András.- Milyen feltételrendszer segíti az edzők munkáját?- Le a kalappal az FM Sportlétesítmények előtt, s itt külön kiemelem dr. Török Lajos igazgató szerepét. Ok a legfőbb szponzorai a fiatalok képzésének. A lehetőségek szerintem ma a Népligetben nagyszerűek, a nyugat-európai színvonallal vetekednek.- Hallom, új szponzoruk is van.- Igen, a McDonald’s ötven futball-labdát adott a Ferenc- város-serdülőknek és ifiknek. Nagy sikere van az emblémájukkal ellátott lasztiknak. Gondoljon csak bele, manapság egyetlen futball-labda ára kétezer forint fölött van.- Tudom, hogy egy nagy tervét sikerült valóra váltania.- Rövidesen kilencvenöt éves lesz az FTC, s ebből az alkalomból a népligeti sporttelepen felavatjuk a negyvenes-ötvenes évek kiemelkedő játékosegyéniségének, Kispéter Mihálynak az emlékművét. Egy szikla szimbolizálja őt, hiszen ő az is volt a védelem tengelyében. Szerencsém volt, mert én még játszhattam vele egy csapatban. Szerettem, tiszteltem őt, összefogta a mi fiatal csapatunkat az ötvenes évek első felében. Nagyszerű futballista volt, és remek ember. Balról Kispéter, mellette Dalnoki... Postabank és Takarékpénztár Rt. Postabank és Takarékpénztár Rt.
