Fradi újság (1994)

1994 ősz / KEK különszám

5 EGY IDEI KEK-EMLEK EGY KITŰNŐ TUDÓSÍTÁS Lucilinburhuc ■ Ez a furcsa szó germán erede­tű, és nem tévesztendő össze az emésztést segítő gyógyszerrel, a je­lentése „kis vár”, és talán nyomaiban fölfedezhető a mai Luxembourg el­nevezésében. Ezt a bizonyos kis vá­rat még 963-ban emelték, hogy az­tán több mint húsz ostromot álljon ki. Nem csoda, ha ezután a mai Né­metország és Franciaország közé ékelődő miniállam fővárosa lett 1244-ben. A Ferencváros ladbarúgócsapata augusztus végén utazott ide, ponto­sabban az ország déli határszélén fekvő Dudelange-ba (németül Düd- lingen), hogy lejátssza a KEK-selej- tező visszavágóját. Ismétlés a tudás anyja, mert a budapesti 6-1 után ott is 6-1-gyei zártak a zöld-fehérek. Igazán jól érezhették magukat a játé­kosok, és a több száz Fradi-szurko- ló, akik végigbuszozták Európát ked­venceikért. A futballpálya igazán családias volt, mindössze háromez­ren ülték-állták körül a játékteret A Ferencváros labdarúgócsapata tizenegyesrúgások után harcolta ki a továbbjutást a KEK-ben a CSZKA Moszkva együttesével szemben. Felejthetetlen estét szereztek szurkolóiknak - s a labdarúgást sze­retőknek - a fradisták. Pedig nem történt más, csak annyi, hogy kupa­csapatunk a második fordulóba ju­tott. Nem történt más, csupán olyas­mi, amihez jó néhány évvel ezelőtt (többen már nem is fértek volna el). Nem klasszikus fociarénáról van szó, mert itt minden további nélkül meg lehetne rendezni egy atlétikai versenyt is. Tényleg impozáns lát­vány a nyolcsávos műanyag futópá­lya. „Azt hiszem, a műanyag borítás önmagában is több pénzbe kerül, mint itthon egy NB l-es labdarúgó- klub éves költségvetése”, mondta nagyot sóhajtva az egyik ferencváro­si vezető. De nem maradt sok idő a sopán- kodásra, mert kezdődött a mérkőzés, és a futópálya szélén meccs közben is sütötték az ínycsiklandozó kol­bászt, mérték a csapolt sört - mű­anyag poharakba, abszolút kulturál­tan, magától értetődő termé­szetességgel. Érdekes, az immár Eu- rópa-szerte hírhedt Fradi-szurkoló- tábor teljesen sportszerűen biztatta a játékosokat. Fim, a körülmények... Deák Horváth Péter (Rádió és Televízió újság) hozzá voltunk szokva. A szegénység azonban fogékonnyá teszi az embert, az apró sikerek is felmagasztosul­nak. Nem történt más, csak annyi, hogy a Fradi egy orosz együttest ütött el a továbbjutástól. S aki egy kicsit is jártas labdarúgásunk törté­nelmében, az tudja, hogy ez sokszor még a sokkal sikeresebb elődöknek sem sikerült. Valijuk be, sosem ízlett nekünk a szikár keleti stílus, amelyet akár a nagy testvér szovjet csapatok játszottak hajdanában, akár az utód­államok reprezentánsai játszanak most. Az Üllői úti stadion több mint 20 ezer nézője tökéletesen tisztában volt ezzel, arra azonban senki sem szá­mított, hogy a CSZKA alig negyedó­rányi játék után megfejeli Moszkvá­ban szerzett egygólos előnyét. A pesszimista magyar lélekből fakadó sóhajok már bukást emlegettek, mígnem olyan dolog történt, amely a bukórepülést szárnyalássá változ­tatta. A történésekben ne keressünk logikát, mert minden ember életében eljön egyszer az a pillanat, amikor cselekedeteit nem a logika, hanem az érzelmek határozzák meg. A Fe­rencváros labdarúgói a kiesés rémé­től fenyegetve levetették gátlásaikat, felgyűrték mezük ujját, s egy ember­ként határozták el, jöjjön, aminek jönnie kell: a dicsősőg vagy a nagy­szerű halál. Kispéter Mihály szelle­me szökött vissza a mennyországból a stadionba, apáinknak a Fradi-szfv- ről szóló, mesének hitt legendái ele­venedtek meg. A pályán lévők talán el is felejtették, hogy orosz csapat az ellenfél, iszonyatos erkölcsi tartással Emlékezetes olvasmányaim közé tartozik az ötödikes oroszkönyvem. A kiadványból „dosztoprimecsatyel- nosztyi” gyűjtőnéven megtudhattam, milyen nevezetességeket érdemes végigjárni a nagy Szovjetunió nagy fővárosában. Nem csalódtam. Moszkva azóta sok egyéb mástól is elhíresült, de a Kremlt, a hagymaku­polás Vaszilij Blazsennij Székes- egyházat, a GUM áruházat, a Lomo- noszovról elnevezett egyetemet, vagy a Lenin Mauzóleumot legalább egyszer az életben nem árt szemé­lyesen is megtekinteni. Reménykedjünk, hogy a Ferenc­város labdarúgóinak ma esti ven­dégjátéka is olyan látványosságok közé tartozik majd, amit az itt tartóz­kodó magyaroknak vétek lenne ki­hagyni. A klub vezetői semmit sem futottak - szó szerint is - az ered­mény után. Az első félidő végéig Lipcsei és Neagoe kiegyenlítette a hátrányt, a második 45 perc, a hosszabbítás és a tizenegyesrúgások pedig „csupán” arról győztek meg bennünket, hogy a mesékben a jó tényleg elnyeri a jutalmát. A hétköznapok zakatolása után a ma emberének is szüksége van me­sékre. S az már csak természetes, hogy egy kupacsata végkifejleteként orosz rulett-tizenegyespárbajjal feje­ződik be ez a bizonyos mese. Cimino Szarvasvadász című filmjének főhő­sét alakító Robert de Niro saját ke­zével húzza meg a pisztoly ravaszát, a tizenegyespontra leállított labdá­nak nekifutó játékos még kiszolgál­tatottabb helyzetben van: egy lövés­sel egész csapatát elintézheti. Kolo- tovkin nem tudta elviselni ezt a ter­het, a többit már tudják. Ezzel a jó elnyerte jutalmát, de a meséket nemcsak ezért szeretjük. A jó mese álomba ringat. S miről is ál­modhatnánk? Ilyen és ehhez hasonló győzelmekről. Thury Gábor (Esti Hírlap) bíztak a véletlenre. Mintegy 200 ki- logrammnyi táplálékot, vitamint, fo­lyadékot hoztak magukkal otthonról, az ételeket jó előre megrendelték a magyar külkereskedelmi kirendelt­ségtől. A repülőúton végig kitűnő volt a hangulat, ugyanis egy futballban ke­vésbé jártas magyar üzletember megpillantván a játékosok divatos unlimited formaruháját, rákérdezett, merre tart a népes társaság. Bodnár masszőr nem késett el a válasszal. Elmondta, hogy ez egy kutatócso­port, s Tengizbe utaznak, ellenőrizni az ott folyó munkálatokat. A csoport vezetőjévé természetesen Szergej Kuznyecovot nevezték ki, akiről még azt is elmesélték az érdeklődőnek, hogy annak Idején kerékpárral tette meg a Vlagyivosztok—Moszkva utat... Szerdzsó persze csak mosolygott magában, különben is alig értette, miről folyik a diskurzus. Az ukrán lé­giós egyébként idegenvezetői stá­tusban jött ki a csapattal, mivel a ké­sői nevezés miatt ősszel még nem játszhat a KEK-találkozón. A Fradi ellenfeléről, a CSZKA Moszkva együtteséről azonban nyilván ő tud a legtöbbet.- Kamazban játszani tavasszal velük, s csak 1-0-ra kikapni. Nem számít, hogy csak 11. hely a táblá­zaton, most is jó csapat. Edző Tar- hanov, lenni barátom, nagyszerű edző. Két játékosra figyelni nagyon! Fajzulin olimpiai válogatottban, An- tonovics fehérorosz válogatottban, őket lefogni, nincs baj. Koncentrálni, akkor megnyerni mérkőzést. Vagy döntetlen - taglalta az esélyeket az esti edzésről visszaérkezvén. Albert Flóri a szobájában olvas­gatott, amikor megkérdeztem, ugyan mit szóltak odahaza a Békéscsaba katasztrofális leégéséhez.-Tudod miért ilyen jó még min­dig az orosz futball? Bementünk az öltözőbe, csak úgy áradt a dohszag, meg aztán nézd meg ezt a stadiont, milyen lepusztult. Ezek a játékosok azért hajtanak, hogy minél előbb ki­szerződhessenek Nyugatra. Úgy hal­lottam, ez a CSZKA jobb, mint a Tyeksztilscsik, nekünk talán még ne­hezebb lesz, mint a Békéscsabának volt. Mindezzel tisztában van Novak Dezső, a Zöld Sasok mestere is, aki szintén nem tartja kedvező előjelnek a viharsarkiak vesszőfutását.- Nem elég, hogy az időjárás mi­att idén először játszunk felázott, mély talajon, és hogy öt emberem hiányzik az általam megálmodott kezdő csapatból, még ez a 6-1 is. Nem nőtt tőle az önbizalmunk. De igazán nem szeretnék előre mente­getőzni. Pillanatnyilag a már meg­szokott sérültek, Kecskés és Kopu- novics mellett Teleket is nélkülöz­nöm kell, Pálintg az ETO elleni ta­lálkozón egy gólhelyzetben rálépett a labdára, már meg is műtöttők. Kuz- nyecov meg ugye eleve nem játsz­hat. Úgy döntöttem, a kapus poszt­ján is változtatok. Szeiler Jóska mintha idegileg elfáradt volna, ezért pihentetem, Balogh Tonó véd. Flosszú idő után újra bizonyíthat, hogy nem véletlenül hívták meg pár éve a válogatottba. A teljes csapat­nak 50 százaléknyi esélyt látnék a to­vábbjutásra, ilyen körülmények kö­zött viszont csak 40 százalékot mondhatok. Bízom benne, hogy az első meccs után ez a szám számunk­ra kedvezően módosul. Naszály György (Esti Hírlap) Az orosz rulett szerencsét hozott lAz idegenvezető szerint csak koncentrálni kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom