Fradi újság (1994)

1994 ősz / 7. szám

L FRADI ÚJSÁG Bozsik utódjának tartották Valószínűleg sokan emlékez­nek a tisztessében megőszült zöld-fehér futballdrukkerek közül Szabó Lászlóra - korának min­denki Lacikájára akit az 50-es évek egyik legjobb fedezete­ként tartottak számon. Nagy do­log ez, főként ha legendás Aranycsapatunk tagjaira gondo­lunk. Beszélgetésünk apropóját egyrészt az adta, hogy régóta nem hallatott magáról, másrészt pedig idén ősszel töltötte be 60. életévét.- Laci bál Kár lenne tagadni, hogy jómagam tipegős korom óta ismerlek, mivel édesapám egyik legjobb barátja voltál. Sok mindent - márcsak koromnál fogva - mégsem tudok rólad, nem beszélve a Fradi szurkolók­ról, akiknek szeme elől régóta el­tűntél. Ha szabad javasolnom, a kályhától induljunk el. Milyen gyerekkort adatott meg a sors?- Sanyarút, egyben gyönyö­rűt. Törökőrön gyerekeskedtünk réveteg szegénységben, de szo­ros barátságban olyan srácokkal, mint Apád, Kalap (Zöllei János, az FTC örökös fruttiárusa), saj­nos ők már nincsenek közöttünk, aztán Mathesz Imre - a Vasas egykori fedezete - Zárai Jóska és Nárai Pista. Mondanom sem kell, sötétedésig fociztunk, néha még az iskola kárára is. Ráadásul rongylabdával. Egyébként sok erőnk akkoriban nem igazán volt, mert legtöbbször zsíroskenyér volt otthon műsoron. Mondogat­tuk is egymás közöt, hogy sze­gények vagyunk, de jól élünk. Legfrappánsabban azonban az akkoriban arrafelé közlekedő HÉV-kalauz jellemezte szegény­ségünket, aki némi malíciával így mondta be az állomást: „Törö­kőr, úri negyed, felső-tízezer, le­szállás". Szóval, ez a futball és zsíroskenyér korszaka volt.- Ebben a közegben bizonyá­ra eldőlt a kérdés, hogy futbal­lista leszel?- El, de nem csak azért. El­képzelhetően a családból is hoz­tunk valamit a sportszeretetből, hiszen a nővérem, Szabó Ági Az 1953-as verhetetlen ifjúsági gárda. Európa legjobbjai között Szabó Laci *-gal jelölve több mint 100-szoros válogatott kosárlabdázó volt.- Mikor kerültél a Fradihoz?- 1949-ben tizenöt éves ko­romban kerültem a Fradi ifibe. Azonnal olyan társak közé, mint Thomann Anti, Csányi Jóska, Csoknyai Tibi (mellesleg ő is tö­rökőri). Ifiben Lakat Karcsi trení­rozott minket, neki köszönhetem, hogy fedezet lettem, ugyanis előtte jobb összekötőt játszot­tam. Végigjártam a szamárlétrát, majd egyből az első csapatba ke­rültem. A tartalékcsapatban nem is szerepeltem.- Miként fogadtak az akkori sztárok?- Szeretettel. Persze ismertek már az ifiből, de bizonyítani min­dennap kellett. Ekkoriban hozták a klubhoz Mátrait, Fenyvesit, Oroszt és belőlünk, valamint a régiekből szerencsésen ötvözve alakították ki azt a csapatot, ame­lyikkel harmadikok lettünk a baj­nokságon. Hozzátenném, hogy a védelmünk a legkevesebb gólt kapta az idényben. így álltunk fel legtöbbször akkoriban: Gulyás- Rudas, Kispéter, Dalnoki-Szabó, Dékány—Kertész, Orosz, Mátrai, Mészáros (Vilezsál), Fenyvesi. Sokszor szóhoz jutott még: Om- bódy Csudina - aki a csapat jolly jokere volt, aztán Hári, Csoknyai, Borsos, Láng. Közben 1953-ban ifiválogatott lettem, sőt, Brüsz- szelben úgy nyertünk UEFA-tor- nát, hogy gólt sem kaptunk. Rá­adásul ezt a gárdát a Sebes- Mándi-Paczolai trió egy hónap alatt találta meg. A Fradit ketten képviseltük: Nagymáté és jóma­gam, aztán többek közt olyanok kergették a labdát, mint Rajnai, Irtási, Környei, Bukovi Gabi, Tichy Lajos, Karácsonyi. Egy évig együtt tartották a csapatot, sajnos később szétszéledtünk. Régi tervem, hogy viszontlássam hajdani pajtásaimat, azonban mindeddig nem sikerült összeto­borozni ezt a csapatot.- Mindenesetre szépen indult a pályafutásod...- Nem is panaszkodtam. Sőt... Még mindig 53-at írtunk és ott ültem Bozsik Cucu mögött a nagyválogatott kispadján. A mai napig óriási dolognak tar­tom, ugyanis akkortájt hemzseg­tek a jobbnál jobb fedezetek a pályák környékén. Csak ízelítőül említenék néhányat közülük kizá­rólag a posztomról; Kovács Imre, Bundzsák, Szojka, de a többiek is kiváló futballisták voltak. Dí­vott az ötcsatáros szisztéma, úgy hogy az összekötők segítettek a védekezésben és mi - főként a jobboldali - fedezetek, pedig a támadásokban igyekeztünk hasz­nosak lenni.- Sokszor és sokaktól hallot­tam, hogy a legendás Bozsik Cu­cu utódjának tartottak...- Olyannyira, hogy ezt egy­szer Sebes Gusztáv - félig vic­cesen, félig komolyan így hozta Cucu tudomására: „Cucukám, lassan abbahagyhatod a játékot, mert itt van mögötted a gyerek”. Bozsik erre azt válaszolta: „Laci­ka ráér még, mert fiatal”. Egyéb­ként nagyon jó viszonyban vol­tunk, a repülőn majd mindig ma­ga mellé ültetett, s végigdumál­tuk az utat.- Az Aranycsapat többi tagjá­val milyen volt a kapcsolat?- Azt hiszem, szerettek. Ami­kor nem volt meccs, többször „berepültünk” az éjszakába Pus­kással, Cziborral, Kocsis Sanyi­val és a Budai Lacival. Istenem, milyen korszak volt. Öcsi külön szám volt: egy Honvéd elleni rangadó után odajött és azt mondta; gratulálok, jól játszottál taknyos. Mit mondjak, ez is jól­esett. De további szere- tetmegnyilvánulása volt a legen­dás 10-esnek, amikor befizetett minket a Tichyvel Amszterdam­SZABÓ LACI 60 ÉVES

Next

/
Oldalképek
Tartalom