Fradi újság (1993)
1993 / 7. szám
FRADI ÚJSÁG 9 18 éves kora óta EDZŐ! Schupkégelt és Láng Gézát az Üllői úti publikum is köszönthette Láng Gézában valósággal lobog a tűz, ha a szakmájáról, a munkájáról beszél. A Ferencváros tornászcsapatának vezető edzője szinte egész életét tornacsarnokokban töltötte, s nem tudta megunni ezt a környezetet, lelkesedése mit sem lankadt az idők folyamán. Minden egyes szavából kisüt, nagyon, de nagyon szereti azt, amit csinál.- Mikor kezdted, s mi volt a legnagyobb eredményed, amit elértél? - kérdeztük tőle.- Hogy mikor mentem le először egy edzésre, arra már nem is emlékszem. Még Magyar Zoltánnal együtt tornaztam, mellette igen nehéz volt sikert aratni, bármilyen szerről is van szó. Ifjúsági koromban azért néhányszor én álltam fel a dobogó legfelső fokára a bajnokságban, a felnőttek között egyszer gyűrűn szereztem aranyérmet. A válogatottba is kaptam meghívót, s majdnem kiutaztam a montreáli olimpiára. Én voltam az itthon maradó biztonsági tartalék. Sajnos. Itthon is maradtam.- 5 mióta edzősködsz?- Már nagyon fiatalon, 18 évesen megkaptam egy óvodásokból álló kis csoportot. Akkor még nagy divat volt az ovitorna. Közben jártam az edzőiskolába, s én vezettem a foglalkozásokat néhány ifi versenyzővel, aztán 76-ben letettem a diplomát. Akkoriban kerültek hozzám azok a nyolcéves gyerekek, akiket végigvittem felnőttkorukig. Köztük volt Mravetz Béla és Bruma Tibor is.- Edzőként milyen sikereket tudhatsz magadénak?- A Spartacusban a csapatommal serdülő Il-től kezdve az ifi I-ig mindig bajnokok lettünk, pedig ez elég ritka.- Ha jól tudom, húsz éves Sparta- cusos múlt után váltottál egyesületet. Miért kellett eljönnöd onnan ?- Mert a szakmai munka mellett más után is kellett rohangálnom, rámhárult mindenféle menedzselési feladat is. Sajnos képtelen lettem volna minden kötelezettségemnek olyan szinten eleget tenni, ahogy azt elvárom magamtól. Egy nap ugyanis köztudott - csak huszonnégy órából áll, nekem ennyinél sokkal többre lett volna szükségem. Aztán akadt némi összetűzésem a vezetőséggel is, úgy éreztem, mindenképpen el kell jönnöm.- Hogy kerültél a Népligetbe?- Dölle Zsolt révén, ő hívott, amikor hallotta, éppen állás nélkül vagyok. Azt mondta, szeretné megmenteni ezt a szakosztályt az enyészettől, ugyanis akkor a megszűnés veszélye is fenyegette. S azt is megígérte, itt csak a szakmára kell majd koncentrálnom.- Emlékszem, rengeteg cikkeztek az újságok az átigazolásoddal. Ugye, akkor pattant ki a Vígh botrány.- Nehéz volt a közvéleménnyel megküzdenünk, de aztán szép lassan elült az ügy. Én békésen együtt dolgoztam volna Vígh Lacival, beszéltem is vele erről. Csakhogy ő mindenféle kompromisszumra alkalmatlan volt, vele nem lehet egy igazi közösségben dolgozni. Az őirányításával nem tudnak kinőni az egyéniségek.- Végül is megkaptad az önállóságot. Itt sikerült olyan közösséget kialakítanod, amiről álmodoztál?- Maximális mértékben. Én erre a közösségi szellemre vagyok a legbüszkébb. Mert például a legutóbbi nagy-nagy sikerünkből, Schupkégel Karcsi birminghami bronzérméből mindenki egyformán kivette a részét. Tavaly pedig mi végeztünk az egyesületi rangsor élén, s nagyon valószínű, hogy idén is így lesz. Azt hiszem, ez önmagáért beszél.-Apropó, Schupkégel. O ugye nagyon mélyről indult.- Igen, Erdélyből jött át, brassói születésű, s odahaza már egyszer visszavonult, abbahagyta a tornát. Teljesen elzüllött. Ám a katonaságnál megtért, s Istenben való hite átsegítette minden nehézségen. Amikor lejött hozzánk, bevallom őszintén, nem hittük volna, hogy valaha is kiugró sikert érhet el. Jónéhány kiló súlyfeleslege volt. Kőművesnél dolgozott, s csak egy kis mozgás végett járt le edzeni. Mi viszont láttuk, hogy óriási tehetség, mindenképpen szerettük volna, ha profi szinten űzné a sportágat. Beszéltünk a hitközösségének tagjaival. Együttes erővel sikerült őt meggyőznünk. Most már őis a Fradi család tagja. És nagy örömemre én is... Naszály Két kép az FTC születésnapi vacsorájáról Dr. Szívós István pohárköszöntó'jében éltette szeretett egyesületét. Balról: Deák László az FTC ügyvezető elnökhelyettese, Dr. Szívós István ügyvezető elnök, Dr. Török Lajos az FM Kiemelt Sportlétesítmények, a stadion igazgatója, Mészáros József az FTC Baráti Kör elnöke Simon Tibi derűsen nyilatkozott. Balról: Nagy Béla, Simon Tibor, Telek András A Fradi futballmúzeum évtizednaptára 1903 június. Az első budapesti osztrák-magyart a Margit-szigeten rendezték, s azt a magyarok 3-2-re megnyerték. Az osztrák-magyarok történetének első magyar gólját Pokorny József az FTC középcsatára szerezte! Nem tudjuk milyen labdát lőtt a kapuba, hiszen egy hirdetés kapcsán több variáció is lehetséges.. . „Football: új magyar készítmény! A legszebb minták, erős marhabőrből, tartós kézi varrással, s valamennyi a legfinomabb angol vörös gumihólyaggal ellátva, 5-ös nagyságban. Turul 9 korona, Győztes 13 korona, Kincsem gyermek- football labad 4 korona. Zubek Bertalan és Társa. Budapest IV. Múzeum krt. 29.” 1913 június. Az FTC a TTC elleni 4-1-es győzelmével befejezte az 1912— 13. évi bajnokságot. A Fradi sorrendben ötödször szerezte meg a bajnoki címet! A klub történetében azóta sem volt ilyenre példa... A bajnoki vacsorát az őszi hónapokra halasztották, de az Üllői úti pálya öltözőit ekkor borították be Zsol- nay csempékkel. Több, mint ötven évig „szolgáltak”... A játékteret is „gyógyították”: az egész pályát felszántották és bevetették fűmaggal. Ez volt az Üllői úti pályán az első füvesítés! Eredetileg ugyanis a korábban itt elterülő legelő füvén rúgták az ősfradisták a futballt... 1923 június. FTC-Kispesti AC 3-0. „Az Üllői úti pálya utolsó 1922-23. évi bajnoki mérkőzésére négyezemyi nézőközönség gyűlt egybe és ebben a játékban az FTC igen könnyű győzelmet aratott. A játék igen élvezetes volt - az FTC részéről. A zöld-fehérek folytonosan frontban voltak és úgy játszottak ellenfelükkel, ahogy akartak.” Az FTC győzelmével a 3. helyen végzett. Mindössze kétszer kaptak ki az egész bajnokságban, de a 8(!) döntetlennel sok fontos pontot veszítettek. 1933 június. A Ferencváros nyerte a Jugoszlavija jubileumi tornáját. A döntőben 4-2-re győztek a jubiláló klub ellen. 4-1-es vezetés után egy érdekes csere történt: a II. félidő 2. percében Bukovi megsérült, átadta helyét az előző nap sérült Sárosinak. Gyurka még annyira sem tudott játszani, így Bukovi a 10. percben visszatért, Sárosi pedig lement. Nyolc percig tehát az előző nap megsérült Sárost volt a pályán. Sérült játékost azóta sem cseréltek be a Fradiba... 1943 június. Több mint egy év után a Ferencváros először győzött újból vidéki városban: Ferencváros-Újvidék 2-1, Pedig Újvidéken is balsors üldözte a fradistákat. Ónodi Il-nek még Budapesten megrándult a lába, amikor leugrott a pálya előtt a villamosról... Gyetvai a meccs előtt belázasodott! A fiúk azonban nagy elszántsággal hajtottak, küzdöttek, hiszen a 3. hely függött ettől a mérkőzéstől. Sárosi III. óriási partdobását Újvidéken is sikerült kihasználni: Béla ezúttal is a kapu elé dobta a labdát és Toldi a hálóba fejelte. Ez volt Toldi Géza utolsó gólja a Fradiban - és a ferencvárosiak ezzel a győztes góllal a 3. helyet szerezték meg! 1953 június. A Kinizsi-Vasas rangadót a Megyeri úti pályán rendezték. A Népstadion még csak két hónap múlva készült el... A győztes gól Mátrai szem- fülességének, erőszakosságának köszönhető. Addig zavarta Bakót, a Vasas kapusát a labda kirúgásánál, hogy az kiejtette - mire Mátrai az üres kapuba lőtte... A meccs krónikájához tartozik, hogy Gulyás egy 11-es kivédett - így a 2-1-es győzelemben ő is döntő érdemeket szerzett. 1963június. Mára DVSC elleni Üllői úti 2-0-ás győzelem után bajnokként ünnepelték a Fradit - dehát két mérkőzés még hátra volt, és egy pont még hiányzott. A Fradi Salgótarjába készült, ahol 11 éve nem győzött! A Fenyvesi testvérek két gólja azonban ezt a nagyon fontos 2 pontot is meghozta - a nehéz győzelem után a Fradi immár behozhatatlanul - 5 ponttal vezetett! A Taijánba leutazó háromezer szurkoló tombolva ünnepelt - 13 évi szünet után ismét bajnok volt a Fradi! 1973 június. Egy évtized múlva a Salgótarján legyőzése ezúttal bajnoki ezüstöt hozott. A Népstadionbeli bajnokságzáró 90 perc 6-0-ás Fradi győzelemmel fejeződött be! A gólszerzők Mucha 2, Juhász 2, Szőke és Albert voltak. A két csapat között klassziskülönbség volt, a közönség a fradisták játéka láttán extázisbán élvezte a produkciót. Az ezüstérmeket mindjárt a mérkőzés utáni banketten átvehették a játékosok. Juhász István pedig abajnokságban nyújtott kiváló teljesítményéért - a Népsport osztályzatai alapján - elnyerte az 1972-73. évi bajnokság legjobb játékosa címet. 1983 június. Egy évtizeddel ezelőtt is ezüstérmes volt a Fradi - ezt azonban nem ünnepelték. Mindenki aranyat akart - de végül a győriek hajszállal megelőzték a ferencvárosiakat. A bajnokságzáró mérkőzésen Csepelen 1-1-es eredmény született - és nemcsak egy bajnokság, egy ferencvárosi játékospályafutás is véget ért. Ez volt Nyilasi Tibor utolsó bajnoki mérkőzése a Fradiban... Sem ő, sem a csapat nem tapsvihar közben hagyta el a pályát. Pedig mindketten megérdemelték volna. A Ferencváros az NB I bevezetése óta harmadszor veretlenül játszotta végig a tavaszi idényt! És még egy óriási bravúr született: olyanra, hogy a Ferencváros egy tavaszi idényt úgy záijon, hogy egyetlen meccset (bajnokit, nemzetközit, MNK-t) se veszítsen el - a klub történetében sem előtte, sem azóta nem volt példa! Ez csak egyszer, 1983 tavaszán sikerült... Nagy Béla
