Fradi újság (1993)
1993 / 5. szám
FRADI ÚJSÁG Hölgyhoki-zöldben A sortpályákon is megállíthatatlanul robog előre az emancipáció. A nők a teljes egyenjogúság jegyében manapság már maratoni futnak, súlyt emelnek, dzsúdóznak. Egy ideig azt hihettük, a jégkorong továbbra is kemény, férfias sportág marad, de a lányok erre a területre is betörtek. Magyarországon ugyan némileg késett a „hölgyhoki”, de mindez már csak múlt idő, hiszen nekük is van két teljes csapatunk. Az egyik történetesen a Ferencváros. A csapat kapusa Körözsi Erika, de nemcsak posztja miatt számít alappillérnek. O volt az elsők egyike, akinek fejében gyökeret vert a gondolat: kell egy csapat! A kezdetekről hallgassuk a „női jéghoki egyik Minarikjáf- Szilassy Béla találta ki, hogy legyen női csapata a Fradinak. A fia az FTC-ben játszik, én pedig iskolatársa vagyok neki, így kerestek meg. A másik „alapító” Carol Lewis, a Delta légitársaság magyarországi igazgatója, aki maga is jégkorongozott, méghozzá Németországban, az Eintracht Frankfurt csapatában. Most pedig nálunk játszik.- Egészen pontosan kik azok a „nálunk”? Hogyan verbuváltátok össze a társaságot?- Beke Angelika a Fradi fiúk között kezdett, Bakay Bernadett pedig Szilassy unokatestvére, mi hárman voltunk „mag”. Egy éve alakult már Magyarországon egy másik csapat, a Lombardi, tudom, hogy nem szép dolog, de néhány lányt onnan is átcsábítottunk. Két gyorskorcsolyázót, a Kaszala-testvéreket is rábeszéltük a hokira, bár ez nem volt túl nehéz, mert ők véresszájú Fradisták.- Ez egy komplett csapattól még igen messze van...- Nagyon jól tudtuk ezt mi is, ezért rendszeresen kijártunk a Budapest Sportcsarnok jégdiscójára, és az ügyesen korcsolyázó lányokat megkérdeztük: lenne-e kedvük jégkorongozni? Sőt, egyszer az utcán ugyanezt kérdeztem egy lánytól, mert Fradi-sál volt a nyakában. Elég furcsán nézett rám, és csak annyit mondott: nem akar.- Mikor, hol és hányán edzetek?- Körülbelül húszán vagyunk, megvan három sorunk, a fő gond az, hogy én vagyok az egyetlen kapus. Hetente két jeges edzésünk van, a BS edzőpályáján. Korábban a Kisstadionban kaptunk jeget reggel hat és nyolc között, mivel Pestlőrincen lakom, nekem háromnegyed négykor kellett kelnem, hogy az edzés elejére oda is érjek.-Azt ne is kérdezzem, hogy valamilyen tétmérkőzést játszotta- tok-e már?- Két nemzetközi meccsen is túlvagyunk. Dél-Afrika női válogatottja járt Magyarországon, egyszer 6-0-ra vertek minket, a másik eredményt inkább ne kérdezd. De nekik egészen mások a lehetőségeik, a törzstagok ott már tíz éve korongoznak együtt, méghozzá naponta kétszer edzhetnek, fedett pályán.- Gondolom, a dél-afrikaiak nem jönnek havonta, azaz nem ártana itthon is valami ellenfelet keríteni. Mekkora az esélye, hogy a közeljövőben beinduljon a magyar női bajnokság?- Ehhez kellene még egy csapat, mert a versenyszabályzat a bajnokság beindításához minimum hármat ír elő, mi pedig a Lombardival egyelőre ketten vagyunk. Jövőre talán elindulunk a kölyökbajnokságban, de ez nagyrészt anyagi kérdés, hiszen a nevezési díj és az átigazolási díjak is megfizethetetlenül magasak.- Csak a népszerűség kedvéért választottátok az FTC-t, vagy tényleg Fradi-szurkolók vagytok?- Ennek bizonyítására elmesélek egy történetet. Az egyik csapattársunknak volt egy lila kesztyűje, egy csúnya „Újpest- lila”. Csak volt. Háromszor mondtam neki, hogy vigye ki az öltözőből, de nem tette. Kifordítottuk, összecsomóztuk, a takarítónő meg kidobta. A lány azóta nem jött edzésre.-A jégen kívül szárazedzést is folytattok?- Persze, saját szorgalomból konditerembe járunk, múlt szombaton pedig lépcsőztünk a Népstadionban. Csak akkor tunt fel, milyen magasra építették a stadiont.- Hány éves lányokat lehet egyáltalán rábeszélni arra, hogy jégkorongozni kezdjenek?- A csapatunk átlagéletkora 16 év. A legfiatalabb lány 11, a legidősebb 29 éves.- Kapus létedre eddig megusztad sérülések nélkül?- Szerencsére igen, a legkellemetlenebb a kötőhártyagyulladásom volt. Az is csak azért, mert két óránként csöpögtetni kellett a szememet. Először reggel négykor, aztán hatkor, az edzés előtt, majd nyolckor, edzés után. Utána pedig rohannom kellett Lőrincre, hogy hazaérjek a tízórai csöpögtetésre. Komáromi Tibor immár vezetőként. Sikerszakosztály Az FTC-Műfémszer birkózói sokat vacsoráztak az elmúlt hetekben. No, nem kondíció javítása érdekében ették sorba a finom falatokat, nagyon jól tudják, hogy erre a szőnyegen izzadás hatékonyabb eszköz a terített asztal mellett való üldögélés- nél. A Fradista izompacsirták ünnepi vacsorákon vettek részt, mert szerencsére volt erre alkalmuk, vagyis volt mit ünnepelni. Először a klub Üllői úti székházába jöttek össze, úgy március hó vége táján, hogy az elmúlt idény sikereire emlékezzenek vissza pár órácska erejéig. Majd április közepén Hegedűs Bello éttermében adtak egymásnak randevút, mint a Promorg Kupa névre keresztelt bajnokság legtöbb pontot szerző együttesének versenyzői. Persze, hogy mindkétszer jól laktak, merthogy az ételkülönlegességek is jobban estek a szokottnál. Komáromi Tibor is elégedett lehet. A bajnokság küzdelmeiben ugyan a szőnyegen egy egyszerű csi- pődobást sem mutathatott be, mivel pár nappal a verseny előtt bokasérülést szenvedett. Ám így is bőségesen kivette a részét a sikerekből. Tavaly október óta ugyanis nemcsak birkózik a Ferencvárosban, hanem a birkózó szakosztály igazgatója és vezető edzője is egyben.- Hogyan bírod a halmozott szerepkört?- Megbirkózom a feladatokkal. Szívesen vállaltam, hiszen itt töltöttem életem jelentős részét a Fradiban, egy ilyen felkérésre nem is mondhattam nemet. Egyelőre azt hiszem, nem okoztam csalódást.- A Csanádi teremben azt ünnepeltétek a fehér asztalnál, hogy a birkózó szövetség értékelése alapján az FTC-Mú'fémszer szerepelt a legeredményesebben a bajnokságban és a különböző versenyeken. Ez mind igaz is, csak gratulálni lehet érte. De úgy gondolom, a 92-es év csalódást is hozott a szakosztály számára.- Hát igen, mitagadás, Barcelonában sokkal jobb szereplésre számítottunk, mint amit podukáltunk. Minimum egy érmet hazahozhattunk volna, még ha nem is arany a színe... Ám egy olimpiára soha nem mehet ki úgy senki, hogy most aztán biztos pontszerzők leszünk.- Ősszel pedig ott volt a csapat- bajnokság...- Talán egy kicsit göcsösebben birkóztak a fiúk a kelleténél a döntő pillanatokban. S az a bronzérem is szépen csillog, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy mindössze két vereséget szenvedtünk, csakúgy, mint a bajnok Csepel, míg a második helyezett BVSC négyet. Csap éppen mi a legrosszabbkor kaptunk ki.- Akkor mitől lehetett mégis a Fradi a legeredményesebb szakosztály a mezőben?- A fiatalabb korosztályok kárpótoltak bennünket, sok tehetség tűnt fel az utóbbi időben a szőnyegen. Nagyon bízom benne, hogy közülük néhányan a nyomdokainkban tudnak lépni, ahogy az a klub hagyományaihoz illik. És természetesen nemzetközi szintéren is megállják majd a helyüket.- Az idei esztendő viszont jól indult, legalábbis a szakosztály számára. A Promorg Kupán nagyszerűen szerepeltek a zöldek, Sike András és Ubrankovics Csaba megnyerte saját súlycsoportját, de a többiek is jól teljesítették. Te sajnos nem indulhattál.- Elég rosszkor jött az az átkozott sérülés. Megoperáltak, kaptam egy gipszcsizmát, úgy volt, hogy le sem mehetek Fehérvárra, legalább megnézni a srácokat. Az orvos ugyanis szigorú pihenőt rendelt el. De nem bírtam magammal, a döntőkre mégiscsak leutaztam, s egy mankóra támaszkodva végig izgulhattam a helyszínen a küzdelmeket. Ez volt az első bajnokság, amióta edzője vagyok a csapatnak, s ezt a csodálatos sikert csak nem hagyhattam ki egy ágyban fekve.- Ez a sérülésed nem hathat ki további pályafutásodra? Egyáltalán, foglalkoztál már a visszavonulás gondolatával?- Remélem, nem komoly a baj, de azt hiszem, nemsokára át kell adnom a terepet a fiatalabbnak. Elképzelhető, hogy a Fradiban, vagyis klubszinten még elbirkózgatok egykét évig. Ez attól függ majd, hogy a vezető edző betesz-e a csapatba, avagy sem. Igaz, hogy a vezető edző viszont én vagyok. Szakosztály igazgatójaként kétéves szerződést írtam alá, ezt az időszakot mindenképpen szeretném itt kitölteni.- És utána?- Nem szeretnék csak és kizárólag a sportból élni, s ezzel együtt az eredményektől függeni. Hamarosan üzleti vállalkozásba fogok. S a szakosztály vezetőségében valószímüleg csak másodállásban dolgozom. Persze ehhez az is szükségeltetik, hogy a jövőben is igényt tartsana a munkámra.- Az üzleti életbe tulajdonképpen már itt a Fradiban is belekóstolhattál. Merthogy pénz bizony ebben a sportágban is kell, nem is kevés.- Szerencsére nagyszerű menedzserrel hozott bennünket össze a jósors. Külföldi László, a Műfémszer képviseletében nemcsak főszponzori tevékenységet folytat nálunk, hanem további támogatókat is sikerült megnyernie szakosztályunk számára. így az anyagi háttér most jóidőre biztosított, s ezzel kevés egyesület dicsekedhet. Ezúton is szeretném megköszönni a Bonus International kft- nek, a Bonsai International kft-nek, a V és B kft-nek, az Optimexnek, a Finn Kereskedelmi kft-nek, a Polip- lastiknak, az Isometál- Építőipari és Kereskedelmi kft-nek, a Frutta 90- nek, valamint a Szuperker Champion kft-nek az áldozatkész segítséget. Nélkülük aligha lenne ma a Ferencvárosban birkózás. És őszintén remélem, hogy az együttműködés hosszú életű és persze gyümölcsöző lesz. A cégek is megtették a magukét, s úgy érzem, mi versenyzők és vezetők sem maradtunk adósak, a jó teljesítménnyel. Nagyon szeretném, ha egy év múlva is hasonló hangulatban beszélgethetnénk a mögötünk lévő időszakról. nasz
