Fradi újság (1992)
1992 / 7. szám
FRADI ÚJSÁG 3 FRADI Nagyon jól FIATALOK érzem itt magam Folytatjuk az ifjú zöld sasok bemutatását, e hasábokon olyan játékosokat szólaltatunk meg, akik a közeljövőben nagy valószínűséggel már az első csapat keretében „terpeszthetik szét szárnyaikat”. Viczkó Tamás mester javaslatára ezúttal a húszesztendős Feczesin Zsolttal és a nálánál egy évvel fiatalabb Szalai Tamással beszélgettünk.- Veletek is a kezdet kezdetén kezdem afaggatózást, meséljétek el hogyan és mikor kerültetek ide az Üllői útra? Feczesin Zsolt: Tavaly még a megyei másodosztályban szereplő Kiskunlacháza csapatában futballoztam, ma is ott élek a szüleimmel. Az ottani klub elnöke ajánlott be Albert Flóriánnak, hogy nézzenek meg, hátha látnak bennem fantáziát. Feljöttem egy próbajátékra, a Törekvés ellen léptünk pályára. Elég jól mehetett, hiszen most itt vagyok. Szalai Tamás: Engem 16 éves koromban igazolt le a Fradi. Addig a Gázművek játékosa voltam, egy kupameccsünkön ott ült a nézőtéren Horváth László, és ő szólt, jönnék-e a Fradiba. Jöttem, egy hónapos próbaidőszak után már készítették is az új igazolásomat.- Hamar hozzászoktatok a magasabb osztály magasabb követeim ényeihez ? F. Zs.: Tény, hogy egész mások itt a feltételek, mint amiben hosszú éveken át Kiskunla- cházán volt részem. Persze a játék is jóval gyorsabb, de sikerült felvennem a tempót. Az meg nem volt új számomra, hogy mindennap oda és vissza is 35 km-t kell buszoznom, hogy edzhessek. Ugyanis iskolába is Pestre jártam. Sz. T.: Én meg már régebb óta első osztályban játszom, lassan három éve. Igaz, felnőtt szinten nehezebb, mint az ifik között, de meg lehet szokni.- Mi a posztotok? F. Zs.: Már minden hátsó és középső poszton játszottam, egyedül csatár nem voltam még. Leginkább a középső köÉLt zéppályás szerepkörét szeretem. Sz. T.: Még amikor idejöttem, éppen megsérült a jobbszélső, és én ugrottam be helyette, azóta ott ragadtam. Elöl mindig is jobban éreztem magam.-Esa„ civil" életben hol a helyetek? F. Zs.: Szakács vagyok. Sz. T.: Én meg pincér. Mindketten vendéglátóipari szakmunkásképzőt végeztünk.- Akkor igazán nagyszerű lehet az összhang közietek, hiszen szakmátok szerint is abszolút egymásra vagytok utalva. A szakács elkészíti, megízesíti az ételt, a pincér elé teszi a tányért, amaz meg a megfelelő helyre továbbítja. így van ez a pályán is? F. Zs.: Rúgattam már Tamással gólt. Sz. T.: Az volt az első, s remélem, nem az utolsó.- Ereztek-e valamit abból a tarcsiban, hogy az első csapat a bajnoki cím első számú várományosává lépett elő? F. Zs.: Természetesen, az egész szakosztályon belül sokkal jobb a hangulat, s ez ránk is hatással van. Sz. T.: Meg aztán mi szurkolók is vagyunk, minden mérkőzést a lelátóról izguljuk végig.- Szerintetek mikor jön el az ideje annak, hogy ne a nézőtérről, hanem belülről, a pályán tegyétek ugyanezt? F. Zs.: Nehéz lenne ezt most megjósolni. Ki tudja, ki és mikor szerződik külföldre a csapatból, a maiba még biztos nem férnénk be. Sz. T.: Rengeteget kell még fejlődnünk technikailag, álló- képességben és főleg fejben, vagyis gondolkodásban. Szerencsés esetben is csak minimum két év múlva mutatkozhatnánk be az NB I-ben.- Ne nézzetek rám furcsán, ha megkérdezem, véleményetek sze- rint bajnok lesz idén aFerencváros? F. Zs.: De furcsán nézek. Sz. T.: Nem értem, mit keres a mondat végén az a kérdőjel. Ez nem kérdés, ez csakis kijelentő mondat lehet. A z átkos időkben valószínűleg megmosolyogták volna azt a merész illetőt, aki már akkor megjósolja, nemsokára egy Szergej nevű futballista lesz az Üllői úti közönség egyik kedvence. Azóta ugye sok víz lefolyt a Volgán, a „ruszkik ház!” kiáltozás is érvényét veszetet- te, Szergej Kuznyecov pedig a jelen Ferencvárosának meghatározó játékosa. Szerdzsó 238 élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára odahaza, nálunk is lehúzott már több mint húszat, úgyhogy van némi alapja az összehasonlításra, miben járnak előttünk a labdarúgás művelői tőlünk keletre.- A szín.onalat nehéz lenne összevetni, nem is szeretném. Én még akkor játszottam a szovjet bajnokság első osztályában, amikor a legnagyobb sztárok sem szerződhettek külföldre, innen Magyarországról meg már régóta kimehetnek nyugatra a legjobbak. Igazságtalan lenne hát, ha azt mondanám, a szovjet futball nagyobb erőtartalékkal rendelkezik, mert a magyart csakis az itthoniak alapján ítélhetem meg. Különben is, olyan, hogy szovjet futball, már nem is létezik. -Azért csak kialakult valamilyen is jellemzője a játékosoknak, persze mindenhol jobb győzni, mint kikapni. A távozó csillagok helyére ügyes fiatalok kerültek, ez az új generáció lehet a jövő záloga. Úgyhogy nem lesz baj a magyar focival.- A káprázatos tavaszi menetelés láttán úgy vélem, a Fradival kapcsolatban sincsenek különösebb aggályaid. Ez a csapat most már karnyújtásnyira van a bajnoki címtől Szerinted minek köszönhető, hogy mezőnyfölé tudtatok nőni?- Hallom, hogy egy sor jó játékos ment el tőlünk a nyáron, Nyilasi Tibornak egy alapvetően új csapatot kellett kialakítania. Az eredmény is mutatja, sikerült neki. Pályafutásom során öt edző keze alatt dolgoztam, közülük ketten nőttek igazán a szívemhez. Az egyikük Nyil. Fiatal, ambiciózus szakember, aki még csak nemrég fejezte be az aktív futballt, így ért a játékosok nyelvén. Kihozta a társaságból a maximumot, a sikeres szereplés elsősorban neki tulajdonítható.- Mire számítottál, amikor ideszerződtél Magyarországra ? Bejöttek az elképzeléseid?- Nagyon jól érzem itt magam, sajnálom, hogy nem jöttem ide hamarabb. Mindig szerettem volna bajnokesélyes csapatban játszani, a Fradiban ez is megadatott. Nagyszerű közösségbe kerültem, ma már nem vitatják, hogy egy nagyon jó játékosállomány jött össze az Üllői úton. A közönség csodálatos, ehhez hasonló fanatikus szurkolótábort csak Tbilisziben láttam. Nem tudom, hogy a déli országokban, vagy mondjuk Argentínában hogyan szurkolnak, de az itteni hangulat, az valami lélegzetelállító.-Éned, mit kiabálnak?- Inkább csak sejtem, azt azért lehet érteni, hogy mikor szidnak és mikor üvöltöznek boldogságukban, szerencsére az utóbbi gyakrabban fordult elő. Sajnos még nem igazán beszélem a magyar nyelvet, pedig lehet, hogy komolyabban kell tanulnom. Foglalkoztat a gondolat, hogy esetleg egy idő múlva én is felveszem a magyar állampolgárságot és itt telepedek le a családommal. De ez még messze van.- A bajnokság viszont hamar befejeződik. A szerződésed is lejár. Hogyan tovább, Szerdzsó?- Megfelelő ajánlat esetén ki- mennék külföldre, de nem zárnám ki annak lehetőségét, hogy valamikor visszatérjek a Fradihoz. Az is elképzelhető, hogy itt maradok még egy évig az Üllői úton. Ebben a menedzserem dönt, tőle függ, hol folytatom.-S ha ő azt mondja, hogy a Hon- védba vagyazMTK-ba kell menned?- Azt kizártnak tartom, hogy valaha is másik magyar csapatban játszanék.- Végül a létező legbanálisabb kérdés: bajnok lesz a Fradi?- ősszel még csak álmodoztunk, hogy miénk lesz az aranyérem. Most már hisszük is... véleményed a magyar labdarúgásról? - A harcosság, a nyerni akarás itt Az FTC tartalékgárdája. Álló sor balról: Horváth Géza szertáros, Golecz Gábor Intéző és gyúró, Kuczkó, Patkós, Feczesin, Viczkó Tamás edző, Gosztonyi, Rausz, Szeiler, Serény Róbert vezetőségi tag. Középső sor: Szűcs, Diószegi, Jessy, Bubcsó, Borotsek. Első sor: Diószegi József, Szur- gent, Rakonczai, Szalai, Nagylaki, Hajnal. II ... hogy új stadionzászlő készült (ára: 27 000 Ft). Az Üllői úti stadionban a szokásos bal oldali árbócon ez leng már mérkőzésről mérkőzésre. Amióta az új zászló lobog, a Fradi az Üllői úton nem kapott ki... ... hogy egy Deák Gábor nevű takarító kisiparos az Üllői úti mérkőzések után INGYEN letisztítja a stadion valamennyi ülőhelyét! ... hogy elhunyt Vésztői Tóth István magyarnőta énekes. Imádta a Ferencvárost, majd minden Üllői úti meccsen láthattuk. ... hogy az FTC ifjúsági labdarúgó csapata idén is meghívást kapott az olaszországi Bo- niperti kupára. A mérkőzéseket Ortonában rendezik. ... hogy Balogh Tamás az FTC 123. válogatott labdarúgója! ő a Fradi tizedik válogatott kapusa. íme az elődei: Fritz, Amsel, Huber, Háda, Csikós, Henni, Géczi, Kakas, és Zsib- orás. És egy kuriózum: a négy perc ellenére nem Balogh Tonó az, aki a legrövidebb ideig volt válogatott kapusaink közül. Huber 1926-ban - acsehekellen-a21. percben beállt, de mivel Fischer a 23. percben ismét játékra jelentkezett, átadta helyét a kapuban. Két percig volt válogatott úgy, hogy labdához sem ért... ... hogy az FTC-Tatabánya mérkőzésen annyiszor tört ki „mexikói hullámzásban” a Fradi közönség, ahányan egy csapatban egyszerre játszanak! Horváth Api - régi kiváló játékosunk tizenegyszer számolta az önfeledt szurkolói megnyilvánulást... Köszönet mindenkinek - az egyedi látványért, a szívet melengető hangulatért.
