Fradi újság (1992)
1992 / Ajándék szám
FRADI ÚJSÁG Akiknél minden a családban marad A Ferencváros jégkorongcsapatában több tizenéves játékos is szerepel a bajnoki mérkőzéseken - nem is rosszul. Közülük kettővel beszélgettünk egy kiadós edzés után. Közös bennük, hogy mindketten amolyan családi örökségként kapták a hokit, hogy mindketten nagyon tehetségesek és, hogy mindketten nagyon akarják a sikert. Kaltenecker István és Szilassy Zoltán. Vagy ahogy mindenki ismeri őket: Kaltuccsó és Káka. Előbbi januárban lesz húsz éves, utóbbi a nyáron múlt tizenhét. + Tudom, a ti esetetekben banális a kérdés, de ezzel kell kezdenünk, hiszen a szurkolók még nem igazán ismernek benneteket. Mikor, miért kezdtetek hokizni? K. I.: - A bátyám hokizott, így kézenfekvő volt, hogy én is lejártam az ő edzéseire. Eleinte csak azért, hogy megtanuljak rendesen korcsolyázni. Aztán hét éves koromtól már igazi hokiedzéseken vettem részt Rajkai Laci bácsinál. Egyszerűen csak utánozni akartam a testvéremet, és ittragadtam. Sz. Z.: - Apám hokizott, és engem már öt évesen levitt a Dózsa- pályára. Na, nem azért, mert valaha is Újpest-drukkerek lettünk volna, hanem azért, mert ez a pálya van hozzánk a legközelebb, ugyanis Gödön lakunk. Az óvodában nagyon gyáva voltam, és apu abban a reményben vitt el a jégkorongozókhoz, hogy egy kis bátorságot felszedek. + Mikor dőlt el, hogy milyen poszton játszotok? K. I.: - Először jobbszélső voltam, majd úttörőjátékosként lettem hátvéd. Talán nem voltam elég gyors csatárnak, és úgy látta az edzőm, hogy a hátvéd feladata inkább való nekem. Hamar megszerettem a bekkelóst, és ma már nehezen tudnám magam elöl elképzelni. Sz. Z.: - Az én sorsom már az első percben eldőlt. Apu azt mondta Búzás Jani bácsinak, hogy centernek tegyen, és aztán úgy is lett. Az idén a felnőtteknél balszélsőt játszom, de ez már egy másik történet. + Zoli! Tőled azt is meg kell kérdeznem, hogy mikor jöttél át a Fradiba?- 1988 tavaszán. Az újpesti edzőm ugyanis azt mondta, soha nem lesz belőlem játékos. Úgy tűnik, rosszul ítélt meg. + Honnan származnak a beceneveitek? K. I.: - Én ezt örököltem. Már a bátyámat is Kaltuccsónak hívták a Fradiban, így természetes volt, hogy én is ezt a nevet kapom. Sz. Z.: - Az enyém is örökség. Apámat nevezték így annak idején, ezért lettem én a kis Káka. + Van példaképetek? K. I.: - Kimondottan példaképem nincs. Olyan játékos viszont van, akinek a játéka tetszett: Hajzer Tibor. Sz. Z.: - Én a csehszlovák hokit szeretem, mert véleményem szerint művészi hoki. Kedvelem a pengés Ruzicska játékát. + Mi az erősségetek, és miben kell fejlődnötök? K. I.: - A testtel való játék már egészen jól megy. Kézben és fejben azonban még van tanulnivalóm. Utóbbit úgy is mondhatnám, hogy játékintelligenciában. Sz. Z.: - Úgy érzem, a kezem és a korcsolyázótudásom megvan ahhoz, hogy helytálljak a felnőttek között. Fizikailag viszont még sokat kell javulnom, magyarul erősödnöm kell. Fejben nekem is kell fejlődnöm, hogy felvegyem a felnőtt mezőny tempóját. + Mit jelent számotokra, hogy az oroszokkal egy sorban játszhattok? K. I.: - Az előző bajnokság vége felé véletlenül kerültem az oroszokhoz, és most már ott is maradtam. Örülök ennek, mert a velük közösen végzett munka, a velük való játék segít abban, hogy pótoljam a hiányosságaimat. Sz. Z.: - Számomra nagyon nagy dolog, hogy az oroszok mellett játszhatok. Tulajdonképpen én is véletlenül kerültem közéjük. Amikor Pindák Laci megsérült, a Mester kitett a balszélre. Ez a poszt nekem nagyon idegen volt. Aztán ahogy közeledett a BEK, eldőlt, hogy ottmaradok. Az oroszok rengeteget rajzoltak, magyarázták, mit kell csinálnom. Nem is megy rosszul a játék velük, és bízom benne, hogy az idény végére eljutok arra a szintre, hogy jövőre irányítójátékos lehetek egy magyar sorban. + Te az ifiben is játszol. Nem sok ez néha?- Ott apám az edző, és Basa Jánossal úgy próbálnak terhelni, hogy ne égjek ki az idény végére. + A végére is egy banális kérdés jutott: milyen terveitek vannak a hokival? K. I.: - Amit akartam - játék a Fradi első csapatában, válogatottság - lényegében elértem. Viszont mindkét helyen szeretnék stabil játékos lenni. És ismét bajnokságot nyerni... Sz. Z.: - Nekem a felnőttválogatottság a célom, aztán idővel szeretnék külföldön játszani. Azt hiszem, nekem az olasz hoki fekszik a legjobban. Addig is márciusban bajnok szeretnék lenni. (-ys) A korong krónikából... 1910-et írtunk, amikor a jégen először jelentek meg a zöld-fehér mezes legények. Ezidőben a játékot még nem koronggal, hanem a jéglabdához szükséges kis kemény gumigolyóval játszották. A játék megtetszett az FTC labdarúgóinak is. Szandovits, Ungár, Ordódy mellett Schlosser és Rumbold a két válogatott labdarúgó is korcsolyát húzott. Az először csak kiegészítő sportként űzött játékot egyre komolyabban vették az Üllői úton. A jégpálya egyébként az Üllői út-Jó- zsef körúti részen a később épült Corvin házak helyén volt... Az 1926-os esztendőt zöld-fehér tintával jelzik a jéglabda hazai történetében. A Lőrincz, Morvay, Ordódy, Germán, Huber és Hungler fivérekből összeállított csapat legyőzve összes hazai ellenfelét, megnyerte a bajnokságértékű Ságody Ervin vándordíját. A magyar jégsportban nevezetes dátum 1926. november 23-a: kinyitja kapuit a Városligetben a Műjégpálya! Mi sem természetesebb, hogy az FTC jégbarátai is a kezdettől ott tüsténkedtek. Ezekben az években Európában már egyre népszerűsödött a kanadai hoki - későbbi nevén a jégkorong. Az FTC vezetői felismerték az új játékban rejlő lehetőségeket. Ezért 1928. október 28-án a szakosztály megtartotta alakuló ülését. A szakosztály első elnöke a sokoldalú sportvezető Mailinger Béla lett, míg a szakosztály ügyeit Huber István intézte. lyA szakosztály elhatározta, hogy áttér a koronghoki játékra. Kérésünkre a BKE heti 2 tréning alkalmat adott a Műjégen az FTC hoki csapatának. A csapat néhány új játékossal megerősödve szorgalmasan tanulta az új játékot és egy tréningmérkőzésen már 13:2 arányban verte a MAFC hokicsapatát. Reméljük 1-2 év múlva ugyanolyan előkelő helyet biztosítunk magunknak, mint eddig a labdahokiban. ” A szakosztályi jelentésben foglaltakhoz annyit, hogy hamarosan elérkezett az első hivatalos jégkorongmérkőzés. Az FTC első mérkőzését 1929. február 18-án, egy hétfői napon a Városligetben játszotta. A Tímár-FIoffmann, Reitzner- Farkas, Grimm, Kemény Csere: Beck és Morvay - összetételű csapat a Magyar Hockey Clubtól 2-1- es vereséget szenvedett. A Fradi első hivatalos jégkorong gólját Grimm szerezte. Aztán elérkezett az első nemzetközi mérkőzés ideje is: 1931. december 19-én a Műjégen az FTC lejátszotta első külföldi csapat elleni meccsét. Az FTC 6-1-re győzött a prágai DEG ellen. A Fradi világos zöld ingében játszottak: Hir- csák-Farkas, Senyei-Miklős I, Miklós II, Sárai. Csere: Gergely II, Fenessy, László. Az első gól a 8. percben esett - Fenessy szerezte. A fradisták első külföldön elért győzelmüket Klagenfurtban aratták. De nem a helyiek ellen, hanem egy nemzetközi torna keretében a Berliner Sport Verein gárdáját győzték le 3-0-ra. Egyébként ezen a tornán egy szokatlan eredményű meccs is volt: DS Leoben-FTC 1-0. Az eredmény egy öngóllal alakult ki... A bajnoki rendszer viszont nehezen alakult ki. Csak 1937-tól rendeztek Magyarországon bajnoki mérkőzéseket. Az FTC első bajnoki mérkőzését 1937. december 13- án játszotta. Ez egy hétfői nap volt, a mérkőzés este kilenckor kezdődött! Háromszáz néző előtt ez volt az FTC első „bajnoki összeállítása”: Hircsák-Fenessy, SennyeyGrimm, Pálfalvy, Gosztonyi. Cs: László dr., Erdődy és Sárai. A mérkőzést két Budapesten tartózkodó külföldi bíró vezette: Nilsson (svéd) és Stapleford (kanadai) - aki mellesleg az FTC játékosedzője volt, de bajnoki mérkőzésen nem szerepelhetett! Az első ellenfél a BBTE meglepte csapatunkat és az első harmad végén már 3-0-ra vezettek a budaiak! „Rendkívül izgalmas a II. harmad. Az első percben Gosztonyi 15 m-ről lő, Gáthy elnézi a korongot- gól, 3-1! Fellelkesül az FTC s most már többet támad. Gosztonyi közelről mellé lő. Barczát gáncs miatt egy percre kiállítják. Sok a fault. Bejön az FTC cseresora, Sárai kapja a korongot. A balszélen lefut, nehéz szögből lő - és ez is bemegy 3-2! A tribünön most hangot kapnak az FTC szurkolók. Felhangzik a Hajrá Fradi! A III. harmadban újra fellángolnak a szenvedélyek. Rengeteg a kiállítás! A BBTE a nagy iramtól kifulladt. Állandóan az FTC támad. Rendkívül izgalmas a játék. Még Hircsák is a harmadvonalra jön la a kapujából, annyira beszorul a BBTE! Három perccel a befejezés előtt Senyey kapja a korongot a harmadvonal táján. Lő, a korong Gáthy mellett bemegy. Közben azonban Stapleford fütyült, les volt!" A Fradi tehát első bajnoki meccsét - elég szerencsétlenül 3- 2-re elveszítette... Az első bajnokságot a BKE nyerte - a Fradi a 3. helyen végzett. Az első ferencvárosi bajnoki címre még sokáig kellett várni. Az 1950-51-es bajnokság végén - immár Kinizsi néven - aratták egyesületünk jégkorongozói az első bajnoki „aranysikert”... Az első bajnokcsapat tagjai: Ká- szonyi, Pozsonyi, Szőgyén, Margó dr., Futó, Bán, Hárai, Szende, Rancz, Rajkai, Siraki, Duppai, Ádám. Az edző Hárai Béla volt. A bajnokság csak egy fordulós volt, a 8 csapatos mezőnyben tehát 7 mérkőzést játszottak a csapatok- valamennyit 1951 január-februárban. Pozsonyiék mind a hét mérkőzésüket megnyerték, így 100 %-os teljesítménnyel végeztek az élen! N. B. Művészi forintok Bár valahol a hoki is művészet, arra azért senki sem gondolt, hogy valaha is a képzőművészet fog a ferencvárosi jégkorongnak segíteni. Most azonban ez történt. Macskássy Izolda művésznő ugyanis legutóbbi kiállításénak bevételét felajánlotta a szakosztály számára. Az ok: szeretné segíteni azt a csapatot, ahol fia - Egyházi Áron - játszik. A műalkotások eladásából november elejéig 420 ezer forint folyt be a hokisokhoz, és rövidesen további 300 ezer érkezik. A képen balról: Farkas Caja, Macskássy Izolda művésznő, Mihók Béla FEMSZOLG Világítástechnikai Kft. 2241 Sülysáp, Engels tér 17/c KANDELLÁBEREK CSILLÁROK VILÁGÍTÓTESTEK Formatervezett kivitelbenl Felvilágosítás: Nagy József ügyvezető Igazgatótól Telefon/Fax: 06-60-34544 FÉMSZOLG Az FTC 1911-es jéglabda csapatában két válogatott labdarúgói Az X-szel jelölt Rumbold és a sapkában lévő Schlosser
