Fradi újság (1992)

1992 / 7. szám

2 FRADI ÚJSÁG Kiállítási kuriózum... Ahogy az MTK-Ferencváros örökrangadón Fodor Imrét kiállították, az a maga nemében valódi futballtörténelmi kuriózumnak számít. Mi más­ként is tekinthetnénk, hisz „Focit” a mérkőzés 88. percében úgy teremtet­ték le a pályáról, hogy tulajdonképpen egyetlen - nemhogy kirívó, de még apró - szabálytalanságot sem vétett. Csupán örült a góljának, nem sokkal később meg legurított egy szabadrúgást. Mindez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy idő előtt menjen zuhanyozni. Korunk meglehetősen eldurvult, csontzenétől hangos labdarúgásában mosolyt fakasztó volt Puhl játékvezető határozott intézkedése, még attól függetlenül is, hogy a FIFA szabálykődexének idevonatkozó pontjait ala­pul véve igazat kell neki adnunk.- Ez egyenesen nevetséges - mondja beismerő vallomásában a „bűnös”. - Tudom, már az ÚTÉ elleni gólom után is „ besárgultam ”, mert kirohantam a B-középhez, de nem tehetek róla, ebben az extázisbán most sem kattant be, hogy bajom is lehet belőle. A szabadrúgásnál pedig távolabból érkeztem a le­tett labdához, így nem hallhattam, hogy Szenes Sanyi kikérte a kilenc métert. Mivel Vaszil Gyuszi ott állt üresen a jobbszélen, hát odapasszoltam. Mikor Puhl már a zsebét tapogatta, már sejtettem, hogy mi következik. Szerintem ezekért sehol máshol nem állítottak volna ki a világon. Most már csak az a kérdés, mi lesz, ha Fodor Imi a jövőben egy mérkő­zésen belül esetleg kétszer is messziről fut neki egy szabadrúgásnak, vagy ne adj isten, két gólt is lő... Fodor átveszi a labdát - lő: gól! HOZZÁSZÓLÁS Olvasom, nézem, hallom az írott és elektromos sajtót, aztán csodál­kozni sincs időm. Van egy rész, amelyik tárgyilagosan, tisztessége­sen kommentálja az örökrangadó utózöngéit. A többit megint nem értem. Az nem lehet, annak dacára, hogy hatvannégy éves vagyok, én nem is látok, nem is hallok. Mit lát­tam én és még sok-sok ezer ember? Már a mérkőzés közben a Hungária körút felé eső részen a pálya szélén két igencsak siheder korú lányka a kutyáját szájkosár nélkül tartotta. Majd a Kurír május 10-i számának címlapján a fotók újra azt bizo­nyítják, hogy egy hatalmas, ember­vadászatra tanított eb szájkosár nél­kül üldöz valakit. Aztán nézem a TV-t első nap. A Privát Police sze­mélye: Intézkedni kezdtem... mondja. Majd, „belerúgtam az öregbe...”. Másnap: megdobták a társam kutyáját... A Rádióban szombaton ugyanazt dadogja mint a TV-ben. Na gyerünk tovább. Újra az előbb említett Kurír (az ő tisztes­séges tárgyilagosságuk a Mai Nap­pal együtt példamutató) írja: „azért ha lehet, kikerülöm a balhét, mert egyszer már volt bírósági ügyem”. Ezt mondja a kutyás. „De a legfon­tosabb, hogy a fradisták állatok”. Ezt egy Kovács László nevezetű ku­tyakiképző mondja. Na most mit szeretnék én hozzá­szólni? Csak annyit, ennek a ko- vácslászlónak és a hozzá hasonló szerencsére kevés számúnak, hogy az állat FRADISTÁK közé tarto­zik a több millió között Albert, dr. Szívós, Komáromi, dr. Kárpáti és még több kötetben sorolhatnám a neveket. Mást ne mondjak a közel­múltban elhunyt Karinthy Ferenc. Remélem kovácslászló nem tartja magát arra alkalmasnak, hogy egy évezredben említsük ezekkel az emberekkel? Továbbá szeretném felhívni a figyelmet, hogy intézke­désre csakis és kizárólag a rendő­röknek van joguk. Ezért külön elis­merés illeti bölcs és megfontolt nyi­latkozatáért Szablyán István urat, a VIII. kerületi kapitányság megbí­zott vezetőjét. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy érvényes még a 3/1968. Főv. Tr. 6. § (1) be­kezdése, amely kimondja, hogy közterületen ebet a szokásos mére­tű pórázon kell vezetni. Harapós vagy támadó természetű ebet a ma­rás lehetőségét kizáró szájkosárral kell ellátni. Ilyen vitában hivatko­zom a Köztársasági Megbízott 1992. március 16-án kelt 30.374/ 1992. számú határozatára. Végezetül idézem sző szerint a mai Nap keretezett írását (kiss) szignóval: Éppen ezért úgy vélem, már éppen itt az ideje, hogy a rend- fenntartást azokra bízzuk, akiket az adónkból - ha nem is jól, de - ezért fizetjük. Ismerjük el fizetésben is ezeknek a rendőröknek a munká­ját, de akkor valóban szakemberek legyenek és ne verőlegények. Különben ezekkel, az önmagu­kat hatóságnak képzelő mindenféle kétes elemekből, felelőtlen társa­ságtól, olyan érzésünk lesz, mintha Mengele és pribékjei között állnánk a rámpán. Hát ennyit szerettem volna hoz­zászólni és külön megköszönni Fo­dor Imrének a kiállását az öröm mellé. Bauer Miklós FÉNYKÉPEK - SZURKOLÓKRÓL Ez a felvétel Esztergomban az FTC bajnoki mérkőzésén készült. Nem, nem tévedés - a Fradi tény­leg játszott bajnoki meccset Esztergomban - 1957. március 24-én a dorogiak odavitték a Fradi el­leni meccsüket. A ferencvárosi fiúk győztek (1-0) a B-közép tagjai pedig örömmel ünnepeltek. A zászló mellett balra Krausz Sándor (Krampusz) és Bauer Miklós - aki a képet rendelkezésünkre bocsátotta. Jobbra Hudák János. A Ferencváros azon a bizonyos Dorog elleni meccs előtt - Esz­tergomban... Balról: Dékány, Vilezsál, Fenyvesi, Kertész, Geren­dás, Dalnoki, Láng, Mátrai, Orosz, Gulyás, Ombódi. Mikor volt utoljára 2-0? A Fradi a Hungária körúti pályán mikor győzött utoljára ilyen gólkülönbséggel? - kér­dezték és nem csoda, hogy már nem emlékeztek az időpontra. Ugyanis régen volt - pontosan egy évtizede, azaz 1982/ben. Aztán még volt egy 1-0-as Fra­di siker (1986) majd sorra kék­fehér győzelmek születtek. A Fradi utolsó Hungária körúton elért gólját Bús Iván egy látvá­nyos csukafejesből szerezte, öt évvel ezelőtt... Wukovics tehát majd „hét szűk esztendő” után talált a Hungária körúti pálya kapujába. Fodor pedig megtar­totta jó szokását - ismét gólt lőtt volt csapatának - ezúttal az MTK- nak... FRADI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club lapja Felelős kiadó: Dr. Szívós István az FTC ügyvezető elnöke Lapigazgató: Deák László az FTC ügyvezető elnökhelyettese Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár Szedés, tördelés, nyomdai előkészítés: PRINTSELF Kft. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád Nyomta a PERFEKTOR Kft. Felelős vezető: Bodor András

Next

/
Oldalképek
Tartalom