Fradi újság (1992)
1992 / 2. szám
FRADI ÚJSÁG WIESNER: "PRÓBÁLTAM LELKET ÖNTENI A TÁRSASÁGBA.. Sajátos helyzetben ültünk le beszélgetni Wiesner Tamással, az FTC-Törley vízilabdacsapata szakosztályvezetőjével. Az új főnök ugyanis épp két kellemetlen mérkőzés között állt rendelkezésemre: az Eger elleni váratlan vereség után és az ÚTÉ elleni örökrangadó előtt. Alig foglaltunk helyet a Komjá- di uszoda kicsinosított büféjében, amikor Wiesner Tamás kérdés nélkül máris úgy indított:- Elvesztettem a szüzességemet. Tegnap (február 29. szombat - a szerk.) az Egertől megkaptam az első zakómat. Azt hittem, úgy ülhetünk majd le beszélgetni, hogy mióta a csapatnál vagyok, ném kaptunk ki. Erre szombaton bejött az első vereség, és most, az ÚTÉ ellen lehet, hogy meglesz a második.- Egy nappal korábban még bizonyára teljesen sikeresnek ítélte volna eddigi szakosztály- vezetői tevékenységét. Most, az Eger- meccs után változott-e valamit a véleménye. Egyáltalán, honnan, miért jött ez a váratlan pofon?- Ha a tegnap mérkőzést leszámítom, azt mondhatom, eddig nyolcvan százalékban sikerült megvalósítani céljaimat. A játékosok hozzáállásában, edzésmentalitásában bekövetkeztek változások. A múlt heti, Vasas elleni meccs izgalmai már a régi időket idézték. Az Eger ellen azonban minden a fejére állt. Pont a húzóemberek mondtak csődöt, azt hitték, elég lesz, ha hét nadrágot be- küldenek a vízbe. A nadrágokban viszont nem volt senki.- Kényes szituáció. Ilyen vereség után illik leteremteni a csapatot^ csakhogy fél óra múlva itt az ÚTE-meccs. Ez némileg változtat a helyzeten...- Tíz perccel vagyunk túl a taktikai értekezleten. Egész nap formáltam magamban a szavakat. Leszúrjam őket? Ez egy elkényeztetett csapat, a korábbi is az volt, igaz, hogy azokat a játékosokat el is lehetett kényeztetni. A maiak már nem ilyen képességűek, de a nagyképűség megmaradt. Próbáltam lelket önteni a társaságba. Eléggé le voltak törve, ez jó érzés, mert legalább a lelkűkre vették a vereséget.-Azt mondta az előbb, nyolcvan százalékban végbementek a remélt változások. Kit tudna elsősorban kiemelni a „megtértek" közül?- Csizmadia Zsolt nagyot változott előnyére, lehet, hogy mire ez az újság megjelenik, újra válogatott lesz. Beszéltem róla Dr. Konrád János szövetségi kapitánnyal és Gyarmati Dezső szaktanácsadóval is, valószínű, hogy visszahívják a keretbe. Csizmadia a legerősebb magyar játékosok egyike, nagyon jól bekkel, ilyen adottságokkal nem a magyar válogatottban, hanem a világválogatottban kellene már játszania. Azt is hozzáteszem ehhez, hogy a legnagyobb vitáimat is vele folytatom. Próbálom megértetni vele, hogy őt nem láthatják az éjszakában, neki nem szabad alapot adnia semmiféle szóbeszédre.- A csapat rövidtávú célja a legjobb négy közé kerülés, azaz a play off elérése. Az Egertől elszenvedett vereséggel ez mennyire került veszélybe?- Amit idáig építgettünk, az ezen az egyetlen mérkőzésen lehet, hogy egészen leomlott.- A legjobb négy közé jutás megengedné, hogy valamivel hosszabb távra is tervezzenek?- Ha bekerülünk az első négybe, úgy tűnik, a szponzorok megmaradnak, a csapat jövő évi költségvetését sikerül biztosítani, új játékosok igazolására is gondolhatunk. Mindenképpen szükségünk van egy balkezes játékosra és egy kapusra is, hiszen Miller mellett csak egy ifikapusunk van.- Az utóbbi években a Fradi vízilabdacsapata ciklikusan haladt, ingázott a közvetlen élmezőny, a dobogó és a középső fertály között. Most be kell rendezkednünk néhány éves középszerűségre, vagy várhat-e hirtelen, előre mutató változás?- Szeretnénk úgy erősíteni, hogy jövőre bajnoki döntőt játszhassunk, megszerezzük az első-második hely valamelyikét. Két-három évre gondolkodunk előre, ebben a szellemben kötjük majd év végén az új és a lejáró szerződéseket. * Ezután félbeszakítottuk a beszélgetést, mert megkezdődött az ÚTE-FTC-Törley rangadó. Sajnos hamar kiderült, a rangadó itt túlzó minősítés, az Újpest végig vezetve, az utolsó ngyedben kiengedve is „szellősen” nyert 14-12-re. Miller Zsolt a kapuban többször is elbámészkodott, jobbára a legkiélezettebb pillanatokban. Nem csoda, hogy a mérkőzés után igen rövidre fogtuk a további értékelést.- Most másodszor is elveszítette a szüzességét. Melyik volt a kellemetlenebb, és hogyan tovább ezután?- A tegnapi vereség jobban bántott. Három mérkőzésünk van még hátra, a BVSC, az OSC és a Spartacus ellen. Utóbbi kettő kiscsapat, és az ilyenek ellen már a mi időnkben sem ment a Fradinak a játék. A Vasas elleni kupa-elődöntő előtt mindenesetre magukba kell szállniuk a játékosoknak, mert ott a mostaninál többre lesz szükség. Ballai Attila Kérem, van nálunk egy Fehér László is... Surrant a tekegolyó, dőltek a „bábuk” (pardon, a fák...) az FTC tekézőinek edzésén. Déli 12-től 3-ig... Miután az utolsó golyó is tarolt a köny- nyed edzés végén, Fehér Lászlóval, a klub fiatal, 23 éves válogatottjával beszélgettem.- Laci, a tekéhez kell némi gömbérzék, lehettél volna így ismert labdarúgó is... De, gondolom, nem úgy választottál, hogy egy sör közben kimentéi a szomszédos kuglipályára...- Jóval kisebb és nagyobb labdákkal is jóban voltam Nyíregyházán, ott születtem. Futballoztam, Eszenyivel, Krizánnal kezdtem, teniszeztem és kosaraztam is. Aztán egyszer - emlékszem, esett az eső, semmit nem lehetett kezdeni - ott mentem el a tekepálya mellett. Bementem, és kértem, hadd guríthassak egyet. Ottragadtam... Ennek tíz éve már...- így kezdted, és meddig jutottál?- Ifi VB-aranyérem volt 1991-ben, országos bajnokságot, a 12-ek top-versenyét nyertem meg három ízben. A párosban is - Hergéth Jánossal - bajnokok lettünk. Harmincszor voltam junior-válogatott, a felnőttek között eddig ötször szerepeltem. Han- kó György ott az edzőm.- Hogyan értékeled magadat, úgy „kívülről”?- A nagyon sok jó válogatott közé bekerülni, junior létemre, borzasztóan nehéz volt. Ilyen hamar felkerülni a „nagyok” közé előttem senkinek sem sikerült...- Mi lehet a tekében a „gól” öröme... ?- A tekét nézni nem szeretem... Tökéletesen megcsinálni a dobást, és aztán a ldlence- seknek, a tarolásoknak örülni, ez az igazi. És ezt sokszor megismételni, az viszont a szuper... A VB-n ez például egymás után háromszor is sikerült...-A tekéző hosszú órákon át egyedül van ott a szűk „folyosóban ”, és csak gurít, gurít. Lehet, hogy nem csak a hosszútávfutó magányos...?- Néha tényleg monotonnak tűnik a dolog. De a tekére és a fára kell koncentrálni, és így a bezártságot nem érzékelem. Néha van szorongásom... Befejező játékos vagyok, az utolsó dobásoknál adódnak éles helyzetek. Mondjuk, ötórás meccs után nekem kellene az eredményhez tarolni... Talán ilyenkor megremeg a tekéző keze.- Laci, kiből lehet jó tekéző?- Borzasztóan nagy akaraterő kell ehhez a sporthoz. Sokat kell ellesni a jobbaktól - itt, ebben a sportban is... A hátuk mögött ülni, mit, és hogyan dolgoznak... És más sportot is kell közben „hobbizni”, nehogy egyoldalú legyen az ember.- Lehet-e a tekében - úgy, mint a fociban - a „golyót” csűmi-csavami? Persze azért, hogy minél több „bábu ” dőljön ott is apályán...- Igen, a technikai képzettség természetesen itt is nagyon fontos. Az eldobáskor adjuk a „falsot” a golyónak, s így, az ütközéskor jobban lehet a fákat „szakítani”.-A magyar élvonalbeli tekéző milyen „státusban ” érzi magát? Dolgoztok?- Van sportállás, amit a nemzetközi minősítésűek kapnak. A többieknek a sport a munka utáni elfoglaltság. ...De ez így van, mondjuk Németországban is... Mindenesetre, felvételizni akarok a TF- re...- Milyen a Fradi tekecsapata?- Az NB I-ben a legutóbbi négy év alatt ugyanennyi ezüstérmet szereztünk. Most, a „play off’-ban, minden lehetséges...- Mit szólsz annak a tekebolond amerikai filmsztárnak az esetéhez, akinek a „visszalőtt" tekegolyók a lábán egy tartós gipszkötést eredményeztek... ?- Nemcsak amatőrt ért már ilyen baleset, még nálunk sem...- Milyen a „Nyíl"-csapattal a kapcsolatod, mint egykori futballistának?- Majdnem minden mécsesükön ott vagyok, nagyon tisztelem a Tibit. Sokat vár a Fradi-tábor tőlük, talán az első helyet is, de kupasikereket is. Ez lehet, hogy már több, mint a realitás... A csapat és Fehér László mesterét, Botházy Ferenc szakágvezető edzőt is megkérdeztem:-Mire viheti a tanítványa?- Serdülő kora óta ismerem őt. Nehéz alany, de ugyanakkor egy edző egy ilyen mentalitású sportolóval szeret igazán dolgozni. Az istenadta tehetség, az benne van... De... Fehér Lacinak szakmailag egy saját, külön látóköre is van. Néha „küzdeni” kell vele a szakmai konszenzushoz... A sportág véleménye szerint csak rajta múlik az, hogy meddig jut is majd el...- Volt nekünk egy Csányink, világbajnok volt, most is külföldi profi, nem is mondom, hogy hány éves korában.- Csányi Béla csak egy van... Fehér László azonban önmaga akar lenni... Csányi Béla, ugye, kilencszeres világbajnok... Kiszámoltam, hogy Fehér László az edzésen, a közel három kilós tekegolyóval közel egy tonnát mozgatott meg. Egy súlyemelő sem csinál sokkal többet... Miért is vállal ennyit? Talán, mert még csak huszonéves, és a szakemberek szerint egy tekejátékos úgy ötven felé is még tanulhat újat a szakmából... Pápai Mihály Fehér a két évvel ezelőtt második helyen végzett FTC tagjaként. Álló sor balról: Fekete, Botházy, Faragó intéző, Juhász, Sütő. Elől: Fehér, Hergéth, Molnár, Szabó
