Fradi újság (1992)

1992 / 15. szám

FRADI ÚJSÁG 5 A cél ismét a bajnoki cím Véget ért a kényszerű pihenő, újra itt a jégkorongidény. A Ferencváros már tétmérkőzésen is bemutatkozott, és helytállt a szófiai BEK-selejtezőn. Ok­tóber végén pedig megkezdődött a küzdelem a magyar bajnokságban is. Nem árt tehát körülnézni, mi újság a hokisoknál. Kevés hiányzott a szenzációhoz a BEK-ben Pénzügyekről, a palánk mellett A szófiai BEK-mérkőzések előtt Franciaországban, Nizzában jártak a Ferencváros jégkorongozői. A szakmai hasznon túl az sem mellé­kes, hogy mindez nem került pénzbe.- Pályaedzőnk, Farkas „Caja” András, volt csapata hívott meg bennünket, ők állták a költségeket, - mesélte Mihők Béla szakosztály- elnök. - Az egy hét során minden­nap tartott edzést a fiúknak Basa János, és kétszer megkérkőztünk a nizzaiakkal. Az oroszok közül csak Oreskin jött el, mert a többiek vízu­mát nem sikerült elintézni időben.- Milyen eredménnyel végződtek a meccsek?- Az első mérkőzésen jól és góle­rősen játszott a csapat, hiszen 9-2- re győztek a mieink. A visszavágón már nagyobb volt a küzdelem, de akkor is nyertünk, mégpedig 3-2- re. Egyébként mi is meghívtuk a nizzaiakat egy hétre, és valószínű­leg a magyar bajnokság befejezése után jönnek el Budapestre.-Az előkészületi mérkőzések kö­zül melyeket érdemes még kiemelni?- A sokszoros román bajnok Ste- aua Bukarest járt nálunk, és két mérkőzést játszottunk velük. Az el­sőn remekül hokiztak a fiúk, és 6-2- re győztünk. Aztán a második meccs a románoknak sikerült job­ban, 7-3-ra nyertek.- Neked, mint szakosztályelnök­nek elsődleges feladatod az anyagi háttér biztosítása, magyarul a pénz­szerzés. Nehezebb ez vagy könnyebb, mint egy-két évvel ezelőtt?- Lényegesen nehezebb. A vál­lalkozók, cégek sincsenek könnyű helyzetben, és kétszer is meggon­dolják, költenek-e a sportra. Lehet, hogy furcsán hangzik, de a bajnoki cím semmilyen előnyt nem jelent a szponzorkeresésben.- Mennyi a szakosztály költségve­tése erre az idényre, és a rajtnál hogy áll a kassza?- Ezúttal is tízmillió forint a ter­vezett költségvetésünk. Ennek a fele már a zsebünkben van. Szóval, van még mit csinálni a szezon alatt.- Kik a legjelentősebb szponzo­rok?- Az első helyen a Fővárosi Gáz­müveket kell megemlíteni. Ők a Fe­rencvárost támogatják, és ezen be­lül nem kis mértékben a jégkoron­got. További jelentős támogatóink: a Szerencsejáték Rt., a Rosco Sportnagykereskedés, a Fradi Film Kft., az IBUSZ és Macskássy Izolda művésznő. Az ő fia, Egyházi Áron most került fel az első csapat kere­téhez. A művésznő felajánlotta leg­utóbbi kiállításának bevételét szak­osztályunknak. A főszponzori cím még kiadó, tehát keressük a legfőbb támogatót. Ha találunk ilyet, meg­felelő összeg fejében a nevét is fel­vennénk, úgy, mint például a vízi­labdázók a Törleyét.- Maradva a pénzügyeknél: ebben az idényben hogyan alakul a játéko­sok fizetése?- Azt mindenki tudja, hogy Ma­gyarországon a jégkorongból nem lehet megélni. Mégis megpróbá­lunk olyan ösztönzőrendszert kiala­kítani, amely motiválja a játékoso­kat a jobb teljesítményre. Ezért van egy alapfizetés, amely nem túl ma­gas, és erre az eredmények alapján jönnek a pluszpénzek. A Lehel és az Újpest elleni mérkőzésekért jár prémium, és ezeket, győzelem ese­tén, havonta kapják meg a játéko­sok. A nagy feladatokért akkora összeg van feldobva, amely a ma­gyar hokiban nem szokás. Például, ha a csapat továbbjutott volna a BEK-ben, egymillió forintot vehet­tek volna fel a fiúk. Hasonló prémi­um vár a társaságra a kupa és a baj­noki cím megnyerésekor. A játéko­sok szerződésében azonban az is benne van, hogy az edzésről való igazolatlan távoliét büntetést von maga után. Új szerelést kapott a csapat, szóval, a megjelenéssel nem kell szégyenkeznünk.-A két új orosz játékoson kívül ér­kezett valaki a Fradihoz?- Itthonról csak egy játékost iga­zoltunk: Jámbor Károlyt az NSZE- től. Ő tizenkilenc éves, csatár. Mayer Zsolt viszont éppen az NSZE-be távozott, mert nem tudta vállalni a délelőtti edzéseket. Az ifiktől többen is felkerültek az első csapathoz, és valószínűleg szóhoz is jutnak majd. Sajnos, Pindák Lászlót szalagszakadással műtötték, rá eb­ben az idényben nem számíthatunk. A még tavaly balesetet szenvedett Horváth Csaba sérülése szépen ja­vul, ő talán már játszhat. Tizenhárom év alatt tizenhárom „mesterhármas” 1980. augusztus 9. Üllői út: FrC-Dunaújváros 8-0 G: Nyilasi 3 1980. október 26. Üllői út: FTC-Bp. Honvéd 4-2 G: Nyilasi 3 1980. november 29. Üllői út: FTC-Kaposvár 6-2 G: Nyilasi 3 1981. augusztus 15. Üllői út: FTC-Csepel 4-0 G: Pogány 3 1982. április 21. Üllői út: FTC-Ú. Dózsa 5-0 G: Szokolai 3 1982. szeptember 25. Népstadion: FTC-Vasas 5-3 G: Pogány 3 1983. március 19. Népstadion: FTC-DVTK 4-0 G: Szokolai 3 1983. május 22. Győr: FTC-Rába ETO 3-3 G: Nyilasi 3 1988. november 5. Zalaegerszeg: ZTE-FTC 2-4 G: Fischer 3 1990. október 20. Üllői út: FTC-Videoton 4-0 G: Fischer 3 1991. szeptember 21. Zalaegerszeg: ZTE-FTC 0-4 G: Albert 3 1992. április 25. Győr: Rába ETO-FTC 1-6 G: Lipcsei 3 1992. október 31. Fáy utca: Vasas-FTC 0-3 G: Lipcsei 3 Az elmúlt több, mint egy évtizedben - idegen pályán! - tehát csak Lipcsei duplázott.. . Az Üllői úti mes­terhármas király, 1980-as „mesterhármas” mesterhármasával továbbra is Nyilasi Tibor! A Ferencváros jégkorongcsapata számára már október elején meg­kezdődött az idény. Hudákék Szófi­ában, Bajnokcsapatok Európa Ku- pája-mérkőzéseken léptek pályára. A házigazda Levszkit 7-2-re verték, míg a lett HK Saga Rigától 4-1 -es vereséget szenvedtek.- Nagyszerű teljesítményt nyúj­tottak a fiúk - értékelt Basa János edző. - Csak elismerően szólhatok mindenkiről. Egyetlen játékost emelnék ki, a kapus Juhászt, aki pa­rádés dolgokat művelt.- Mit ér ez a két eredmény?- A Levszki adja a bolgár váloga­tott nagy részét, és a bolgárok leg­utóbb ötödikek voltak a B-csoport- ban. Ilyen magabiztosan győzni el­lenük, ráadásul hazai pályán, nem kis dolog. A rigaiak nemrég még a szovjet Szuper Ligában játszottak, és a középmezőnybe tartoztak. Vé­gig kiegyensúlyozott meccset vív­tunk velük. Sajnos, a harmadok ele­jén rendre gólokat kaptunk, és nem tudtunk megbirkózni a kapusukkal. Taktikailag és erőnlétileg is bírtuk a versenyt a lettekkel, és a harmadik harmadban volt olyan időszak, ami­kor beszorítottuk őket. Ha egy kis szerencsénk van, olyan eredményt érhettünk volna el, amelyre felfi­gyel a hokivilág.- Hogyan mutatkoztak be az új oroszjátékosok?- Jól játszottak, és Eszmantovics egészen kiváló hokis. Gyors, a ka­pura rendkívül veszélyes csatár. Jó vétel volt Fjodorov is, aki nagyon ha­tározottan oldja meg védőfeladatát.- A nagy vetélytárs Lehel HC újabb három volt szovjet játékost iga­zolt. Ennek ismeretében mit vársz a bajnokságtól, amelynek első mérkő­zéseit már le is játssza a csapat, mire ezek a sorok a szurkolók elé kerülnek?- A szófiai jó játék pszichikailag is sokat lendített a társaságon. A vá­logatott dél-afrikai túrája miatt né- hanyan nem tudtak a többiekkel együtt készülni a bajnoki rajt előtti utolsó szakaszban. Ettől függetle­nül a rangadókon (is) győzelmeket várok a csapattól, és a végén termé­szetesen újabb bajnoki címet. Igor, a gólvágó Amióta (volt) szovjet hokisokat szerződtetnek évről évre a magyar csapatok, talán még nem érkezett olyan képességű játékos hazánkba, mint a közelmúltban a Ferencvá­roshoz. Igaz, korábban az Újpest le­igazolta a hetvenes évek szovjet vá­logatottjának két aggastyánját, de ők már csak emlékezetből játszottak. Jégkorongozóink novemberi-decemberi bajnoki mérkőzései 11.13. Székesfehérvár, 17 óra: Volán-FTC 11.20. Jászberény, 18 óra: Lehel-FTC 11.24. Kisstadion, 17,30: NSZE-FTC 11.27. Kisstadion, 17,30: FTC-UTE 12.01. Debrecen, 17 óra: Debrecen-FTC 12.04.Miskolc, 17 óra: Mlskolc-FTC 12.08. Kisstadion: FTC-Volán 12.15. Kisstadion, 17,30: FTC-Lehel 12.18. Kisstadion, 17,30: FTC-NSZE december 22. Újpest, 18 óra: UTE-FTC Lipcsei gólöröme a Fáy utcai harmadik gól után... A 26 éves Igor Eszmantovics azonban ereje teljében levő csatár, aki két esztendőn át játszott a szov­jet válogatottban Tyihonov keze alatt.- Mikor kezdtél hokizni? - kér­deztem Igortól.- Tízéves koromban, Voronyezs- ben, akkor ugyanis még ott laktunk. Nagyon tetszett ez a játék, ezért úgy gondoltam, én is megpróbálom.- Innen hova vezetett az utad?- Csapatom, a Burai 1983-ban feljutott az első osztályba. Jól ment a játék, és felfigyeltek rám az egyik moszkvai nagycsapat, a Krilja Szov- jetov vezetői !igy kerültem egy évvel később a fővárosba. Nem vallottam szégyent, amit az is bizonyít, hogy be­válogattak a nagyválogatottba.- Milyen embernek tanod Tyiho- novot?- Velem mindig nagyon rendes volt. Profi edző, akt tudja, mit akar.- Mit tudtál mostanáig a magyar jégkorongról?- Bevallom, semmit...- Ilyen „ismeretek” birtokában miért mondtál igent a magyarországi ajánlatra?- A nálunk jelenleg érvényes szabályok szerint még nem szer­ződhettem volna nyugati proficsa­patba, csak 1993 májusától. A Fra­di ajánlata egy lehetőség volt szá­momra, hogy elinduljak. Úgy gon­doltam, inkább Magyarországon ját­szom, mint otthon, mert nálunk most nem valami jók a körülmények.- Hol játszanál szívesen?- Ott, ahol jól megfizetnek és a színvonal is elég magas. Mondjuk, Svédországban vagy Svájcban. De egyelőre szeretnék bajnokságot nyerni a Ferencvárossal. Vlagyimir, a kőkemény A magyar jégkorong, így a Fe­rencváros csapata is régóta hátvéd­gondokkal küzd. Nem véletlen, hogy külföldről rendre védők is ér­keznek. A Fradi vadonatúj hátvéd­je egy kazahsztáni városból, Uszty- Kamenogorszkból jött. Vlagyimir Fjodorov 29 éves, és kemény fiú. Egészen kis gyerek volt még, amikor jelentkezett a jégko- rongozók edzésén. Nálunk, Uszty-Kameno- gorszkban szinte minden srác hoki­zik, és én is szerettem volna megta­nulni - mondta. - Hétéves voltam, és az iskolával egyidőben kezdtem a jégkorongot.- Szülőhelyed kazah város, te vi­szont nem látszol bennszülött ka- zahnak...- Igen, orosz nemzetiségű vagyok. De ez sohasem okozott problémát.- Uszty- Kamenogorszkban kezdted a pályafutásodat, és most is onnan jöt­tél. Nem is játszottál más csapatban?- Csak akkor, amikor főiskolára jár­tam Alma-Atában. Azokban az évek­ben a helyi Dinamóban hokiztam.- Van példaképed?- Igen, mégpedig a hetvenes évek szuperválogatottjának hát­védje, Vasziljev. Mindent tudott, amit egy bekknek tudnia kell.- Gondolom, te sem ismerted kü­lönösebben a magyar hokit.- Hogy pontos legyek: egyálta­lán nem ismertem. Mégis, miért jöttem Magyarországra? Több oka van. Az utóbbi időben alaposan visszaesett a színvonal a szovjet baj­nokság helyébe lépő küzdelemso­rozaton, mert a jobbak mind kül­földre mentek játszani. Ezért nem láttam különösebb értelmét annak, hogy továbbra is ott hokizzak. Én is szeretnék előbb-utóbb proficsapat­ban jégkorongozni, és Budapest kö­zelebb van nyugathoz, mint Kazahsz­tán. Meg aztán kíváncsi voltam a ma­gyar emberekre, és megfelelő ajánla­tot kaptam a Fradi vezetőitől.-A legnagyobb rivális Lehel HC- ben is játszik több egykori szovjet ho­kis. Ki nyeri a magyar „szuperligát’’?- Természetesen a Ferencváros! Margay Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom