Fradi újság (1992)

1992 / 13. szám

10 FRADI ÚJSÁG A kilencedik kerületről mondták... 200 éves Budapest IX. kerülete - a Ferencváros! Vaszil Gyula:- Azóta, amióta leigazolt a Fra­di, itt lakom az Üllői út 53-ban. En­nek egészen pontosan immárom hat éve, azóta közlekedtem a kör­nyéken egy keveset. Úgyhogy isme­rek én itt már mindent, amit érde­mes. Akár a térképész is kérhetne tőlem bizonyos információkat. En­nél fogva nem is lehet vitatéma a hovatartozásom, nekem már ez a hazám, itthon vagyok a IX. kerület­ben. Külön szerencse, hogy a leg­jobb magyar csapat is errefelé lakik, én pedig a játékosa lehetek. Gregor József:- Én aztán igazán elmondhatom, hogy hazajöttem Ferencvárosba. Tősgyökeres IX. kerületi lakos va­gyok, s hiába játszottam először a Fradiban bajnoki mérkőzésen a Csepel elleni idénynyitón, serdülő­ként és ifiként pontosan egy évtize­det eltöltöttem már az Üllői úton. Születésem óta mindig arra vágy­tam, hogy a Fradi csatáraként gólki­rály lehessek az NB I-ben. Ez el­őször nem zöld-fehérben sikerült, de bízom benne, hogy felállhatok még arra a bizonyos képzeletbeli dobogóra ferencvárosi játékosként is. Ennyivel tartozom imádott klu­bomnak. Nagy Zsolt:- Idejártam iskolába a II. számú Bordás András Szakmunkásképző­be a Timót utcába. Amikor elkezd­tem az iskolát, pár hónapra rá jöt­tem le az első edzésre a Fradiba. Mindez egyébként kilenc évvel eze­lőtt történt. Ennyi idő alatt tulaj­donképpen meg lehetett volna is­merni az egész környéket, mit csi­náljak, nekem ez nem sikerült. Ezt úgy értem, hogy nem sok minden köt a kerülethez. A csapat azonban más, a stadionnak minden fűcso­mója a barátom, itt valóban itthon érzem magam. Ehhez a mit tudom és hány négyzetméterhez nagyon is kötődöm. Deszatnlk Péter:- Tavaly nyáron költöztünk fel, nemrégen csöppentünk bele kis családommal a fővárosi forgatagba. Ezért nem is csoda, hogy nemcsak Pesten, még a IX. kerületben sem vagyok túlzottan ismerős. Kazinc­barcikán biztos nem tévednék el, itt azért néha zavarba jövök, mikor merre menjek. Egy azonban már az első pillanatokban feltűnt, ennek a városrésznek van egy sajátos milliő- je, hangulata, s ebbe nagyon is jól beleilleszkedik egy ilyen stadion és egy ilyen szupercsapat, mint a Fra­di. Számomra óriási boldogság, hogy az együttesnek én is tagja le­hetek. Szergej Kuznyecov:- Mit is mondhatnék, főleg ma­gyarul? Egy éve kerültem ide, a Fe­rencvároshoz, s nagyon jó, hogy a menedzserem végül ide adott el. Annak is borzasztóan örülök, hogy a nyáron nem kellett pár kilométer­rel odébbköltöznöm, s továbbra is maradhattam az Üllői úton. De na­gyon megkérlek, utcaneveket ne kérdezz, még itt a közeli környékről sem. Tanulok és ismerkedek. Annyi azért feltétlenül ehhez a kerülethez köt, hogy mindezt itt teszem. Páling Zsolt:- Azon kívül, hogy a Ferencvá­rosban futballozom, nincs sok kö­zöm ehhez a kerülethez. Budán la­kom, ott is nőttem fel, így ezt a kör­nyéket nem is ismerem annyira, csak arrafelé igazodok el úgy ahogy, amerre haverjaim és a barátaim laknak. Persze nagy megtiszteltetés volt mindnyájunk számára, hogy a polgármester úr is jelen volt a baj­nokság megnyerésének éjszakáján a Fradi- fiesztán. Tudatosítva ben­nünk, hogy ez az aranyérem igenis fontos a kerületnek. Bár van egy olyan érzésem, ha a Fradi bárme­lyik városrészben lenne otthonos, mindenhol így ünnepeltek volna. Hogy miért? Mert Fradi. Schneider Gábor:- Én a XIII. kerületben lakom, de cseppet sem érzem magam an­gyalföldi srácnak. Merthogy Fradi- játékos volnék, s ez ugye mindent meghatároz. Nem túlzók, nekem a IX. kerület a második hazám, lega­lább is több szempontból is annak tekinthetem. Ugyanis a Népliget hangulata erősen emlékeztet az ott­honi környezetre. Időm nagy részét pedig itt töltöm az Üllői úti stadion­ban, ami egyáltalán nem rossz idő­töltés. Szeiler József:- Bár jómagam nem itt szület­tem, nem is laktam itt soha, a szí­vem választottjai mind a IX. kerü­lethez kötnek. Gyönyörű feleségem itt nőtt fel, az első hazakísérések is ezen a környéken történtek meg. A másik szívem csücske természete­sen a Fradi. Éppen húsz éve, hogy kint voltam az első bajnoki mérkő­zésen, végigszurkoltam a lelátókon a 76-os és a 81-es megnyert bajnok­ságot is. 82-től vagyok igazolt játé­kos. Külön öröm, hogy a csodálatos tavalyi esztendőben is szóhoz jutot­tam. Ja, és még valami. 10 éve vé- dek a Ferencvárosban, de NB I-es meccsen még mindig nem kaptam gólt. Szekeres Tamás:- Bármilyen fiatal is vagyok, el­mondhatom magamról, hogy már tizenkét éve futballozom a Fradi­ban. Még az előkészítő csoportban kezdtem a László Kórház pályáján, aztán ennél a klubnál cseperedtem is fel, itt jártam végig a szamárlét­rát. Mindössze egyetlen lépcsőfo­kot hagytam ki, egy ideig Norvégiá­ban profiskodtam. Mindezt csak azért mondtam el, mert azt hiszem, így már mindenki számára érthető­vé válhat, mit is érzek akkor, ami­kor a Ferencváros nevet meghal­lom. S ez név teljesen összeforrt a IX. kerülettel. Tehát azt hiszem, at­tól függetlneül, hogy soha nem lak­tam itt, erősen kötődöm ide. Szenes Sándor:- Rengeteget jelent nekem ez a városrész. Persze azt mondanom sem kell, hogy csakis azért, mert itt van az Üllői út, és itt van a Fradi pá­lya. Itt szárnyalnak jó magasan a Zöld Sasok, és akkor erről a csodá­latos szurkolótábort még meg sem említettem. Ezen a környéken ahogy telt-múlt az idő, egyre több ismerősre tettem szert, akármerre megyek, előre köszönnek. Csupán azért, mert a Fradi játékosa vagyok. S ez nyilván mindegyikünkkel így van. Csodálatos érzés. Horváth Dezső:- Be kell valljam, egyáltalán nem kötődök ehhez a kerülethez. Miért is kötődnék, hisz csapattársaimtól eltérően én egyetlen percet sem töl­töttem még a pályán bajnoki mér­kőzésen a Ferencváros kapujában. Nem is itt lakom, csak edzésekre és mérkőzésekre jövök ide Csepelről. Ettől függetlenül elég jól ismerem ezt a környéket. Rettentő sokan szeretik a Fradit, így én is, de első­sorban futballista vagyok, s nem szurkoló. Kezdek már kicsit türel­metlen lenni, mikor kapok lehető­séget, mert annál azért jobb kapus­nak tartom magam, hogy a kispad- nál ne jussak előrébb. Ha itt a Fra­diban ez nem sikerül, akkor majd máshol. Szűcs Mihály:- Tősgyökeres óbudai srác va­gyok, most költöztem nemrég Er­zsébetre, az egy picit közelebb van az Üllői úthoz. 81 óta azért sűrűn járok a IX. kerület környékén, hi­szen itt kezdtem a pályafutásomat. Serdülőként még a László Kórház pályára jártam edzésre, utána a Népligetbe, most pedig ugye ide a Fradi-stadionba. Ezért aztán nem is csoda, hogy igen jól eligazodom er­refelé. És az sem, hogy attól függet­lenül, hogy ehhez a kerülethez csak azért kötődöm, mert a Fradiban játszom, megszerettem ezt a város­részt. Rácz László:- Ukrajnából jöttem, régebben még nem is sejtettem, hogy a ha­zámban is híres Ferencváros IX. ke­rületi csapat. Talán még most sem tudnám, ha nem látom a klub címe­rében ott virító római kilencest. A többiek mondták meg, hogy ez mit is jelent valójában. Jelenleg XVI. kerületben lakom, az a környék is nagyon tetszik. Lehet, hogyha meg­kapom már végre a magyar állam­polgárságot, ott fogok végleg letele­pedni. Persze azt sem bánnám, ha itt az Üllői út közelében laknék a jö­vőben. Akkor nemcsak lélekben, de testben sem kerülnék messzire az FTC-től. Vanicsek Zoltán:- Budafokon kezdtem futballoz­ni, csak 89 óta vagyok a Ferencvá­rosé. Különösebb kötődésem a vá­rosrészhez ennyi idő alatt nem is alakulhatott ki, ráadásul rövid ideig a Hargitánál voltam kölcsönben. Csak amiatt szeretem ezt a kerüle­tet, hogy itt van a Fradi stadionja, de ez sem elhanyagolható szem­pont. Sőt! Talán ez a legdöntőbb érv, miért imádom ezt a környéket. S azt is megígérhetem, ha rajtam múlik, még sokáig nem is fogom itt­hagyni. Mert perpillanat el sem tud­nám képzelni, hogy valahol máshol folytassam a pályafutásomat. Mucha József:- Ha hiszik, ha nem, én szó sze­rint a Fradi pályán laktam egy jói­déig, valóban a klub volt az ottho­nom. Amikor felkerültem Dorog­ról, átmeneti megoldásként itt a klubházban szállásoltak el. Olyan lakótársaim, illetve szomszédaim voltak, mint Kü, Meggyesi, Juhász. Igazán illusztris társaságban élde­géltünk. Most már 22 éve jegyez­tem el magam a Ferencvárossal, s azóta sem váltak el útjaink. Azt hi­szem, teljesen felesleges lenne rész­letesen ecsetelnem, hogy miért és mennyire kötődöm ehhez a kerü­lethez. Szepessy László:- Bármennyire is bejártam a vi­lágot, megfordultam sok helyen, a IX. kerület ott van a szívem csücs­kében. Itt jelentkeztem először kis­koromban egy toborzóra, csak a szüleim nem engedtek volna el rendszeresen hazulról ilyen messzi­re. Igazolt játékosként ugyan nem játszottam sokat az Üllői úton, mindössze egy szezont, de akkor pont bajnokságot nyert a Fradi, 80- 81-ben. Aztán ugye itt ez a tavalyi esztendő, az idei tavasz maga volt az álom. És a személyes jellegű kö­tődésem: ebben a kerületben szüle­tett a lányom és a fiam is. Akárhogy is nézem, csupa szép emlék. Szere­tem Ferencvárost. Sorian Cigan:- Engem aztán tényleg nem köt sok elszakíthatatlan szál a IX. kerü­lethez, hiszen csak most kerültem ide a Ferencvároshoz. Újpesten is csodáltam azt a rajongást, amellyel a zöld-fehér szurkolók istenítik a kedvenc csapatukat, s annak játéko­sait. Gondolom, hogy a stadiont és annak környékét is kedvelik. Egyé­ves szerződést írtam alá, s nagyon remélem, ez alatt az idő alatt, annyi kellemes élményben lesz részem, hogy miután elmegyek innét, a Fra­di és a IX. kerület is ott legyen a szí­vem legmélyén. Fonnyadt Zsolt:- Lassan négy éve költöztem fel Keszthelyről a fővárosba, azóta itt lakom nem messze a stadiontól. Természetesen megszerettem ezt a kerületet, most már itt van az ottho­nom. Egyet nagyon sajnálok, az a fránya sérülés megfosztott annak lehetőségétől, hogy a tavalyi pará­dés bajnoki menetelésből magam is kivegyem a részem. De sebaj! Most már jó a lábam, hamarosan akár az első csapatban is szerepelhetek, és az ezévi bajnoki címnek már én is részese lehetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom