Fradi újság (1992)

1992 / 13. szám

6 1 HATTYÚDAL ELŐTT... "Aki alkotni tud, az emelt fővel járhat" Beszélgetés Növényi Norberttel-Megérte?- Mi érte meg?- Visszatérni-Meg...- Jöhet az indoklás, lehet bőveb­ben is.- Hogy miért érte meg? Azért, mert újra bekerültem a vérkerin­gésbe. Megismertem az utánam jö­vőket, egy csapatban birkózhattam az új generációval.-Ennyi?...- Nem. Nézd, én arra emlékez­tem, hogy együtt volt egy kiváló tár­saság, egy remek gárda, tudod, San Diego, meg miegymás, aztán szét­estünk, szétmentünk. Ezek a srá­cok, a maiak még jobb közösségben vannak, élnek, léteznek, mint mi annak idején. Szabadabbak, kinyil­vánítják a véleményüket, őszinték.- Ti nem voltatok azok?- Mi nem lehettünk azok! Akkor más világ volt, rámehetett volna a magánéletünk, az egzisztenciánk, meg minden.- Mivel magyarázható ez?- A politikai helyzetből adódik. A változások... Szóval, mi akkor gyávábbak voltunk.- Es most, mi valósult meg a ter­veidből?- Az, hogy kijutottam az olimpi­ára. Amikor Moszkvában aranyér­met nyertem, harcoltam ki, az cso­dálatos érzés volt. De talán - félre­értés ne essék - még ennél is nagy­szerűbb volt, hogy egy sportágban, egy súlycsoportban a hazámat kép­viselhettem. Egy kategóriában ak­kor - és az idén is - én voltam a leg­jobb Magyarországon. Ez önmagá­ban véve már nagy dolog. így van a civil életben is, legyen szó esztergá­lyosról vagy mérnökről. Aki a maga területén alkotni tud, az emelt fővel járhat.- Mi nem sikerült Barcelonában?- Ismét felállni a dobogóra. Csa­lódtam magamban.- Pedig az évközi eredményeid azt mutatták, hogy ott lehetsz a tűz kö­rül...- Talán kicsit túlbecsültem ön­magamat. Akikkel küzdöttem, jó­val fiatalabbak voltak nálam. Akad­tak olyanok a mezőnyben, akik ti­zenkét- tizenhárom évvel. Végül is mindent megtettem a jó szereplés érdekében, ezért nem kesergek.- Mit csinálnál másképpen?-Nehéz kérdés... Nem tudom... Rosszul időzítettem a formám - és kint csak keveset tudtam pihenni a mérkőzések között...- Olimpiai bajnokként, biztos eg­zisztenciával a hátad mögött, anyagi gondoktól mentesen, nyugodt csalá­di életből tértél vissza, vállalva olykor emberfeletti munkát, lelket és testet gyötrő edzéseket, s mindez három­szor öt perc alatt értelmetlenné v ált...- Egy olimpia, a Los Angeles-i bojkott miatt hagytam ott a birkó­zást - és egy másik olimpia kihívása fogalmazta meg bennem a visszaté­rést. Szeretem ezt a sportágat, ez az életem. Ezt hordozom a génjeim­ben, ha úgy tetszik, ezt örököltem a szüleimtől, a családomtól. A kihívá­sokkal, a feladatokkal együtt.- Sokan, mondhatnám, a legtöb­ben már azért kalapot emeltek, emel­nek előtted, mert hosszú kihagyás után, harmincöt évesen elébe mentél egy ádáz párharcnak a válogatott mezért és egy kemény felkészülésnek az olimpiáért. Ezzel szemben néhá­nyon rossz szemmel nézték a felhaj­tást körülötted, s különböző híreszte­lésekkel próbáltak befeketíteni...- Nem tagadom, mindig is von­zódtam a felhajtáshoz. Ez egy do­log. A másik pedig az, hogy a sike­res embereknek sok irigyük van. A megkeseredettek, a lelki gnómok mindig kitalálnak valamit. Nem kell foglalkozni velük.- Szerződésed értebnében a hét végén induló és a december elején záruló csapatbajnoki sorozaton még szőnyegre kell lépned az FTC-Mű- fémszer színeiben. Vállalod?- Természetesen. Korrektek vol­tak velem szemben, miért csapnám be őket? Ilyesmi meg sem fordult a fejemben. Készülök, edzésben va­gyok.- Ez lesz a hattyúdal?- Bizony! Utána abbahagyom. Végleg.- Biztos?- Száz százalék.- De ezúttal nem kívánsz hátat fordítani a birkózásnak...- Mire gondolsz?- Állítólag Növényi Norbert lesz az új szövetségi kapitány, vagy lega­lábbis megpályázza a tisztet...- Komolyan mondom, nem is Budapesten lennénk, ha már nem keringenének pletykák erről. Ugye?- Ühüm... Szóval? A Harle Tamás és Ládonyi Lász­ló szerkesztette könyvből jónéhány rövid információt idézünk a Napló részből. Ezek is érdekesek, amint az egész könyv. Vitray Tamás olimpiai naplója pedig egyedi hangvételével maradandó élményanyag, kellemes olvasmány. íme a színes információkból egy „csokorravaló”: + NEM SZÍVBAJOSAK a bar­celonai rendőrök: a tilosban parkí­rozó kocsikat kétszáz márka fejé­ben szolgáltatják vissza tulajdono­saiknak, akiktől azonban - minő fi­gyelmesség! - hitelkártyát is elfo­gadnak. + A HIVATALOS MEGNYI­TÓT értékelve az El Mundo De- portivo című lap elismeréssel ír a látványról, a láng meggyújtásának nagy ötletéről, ugyanakkor bírálja a hangtechnikát, amely miatt Juan Antonio Samaranch NOB elnök és Pasqual Maragall barcelonai pol­gármester szavai szinte érthetetle­nek maradtak. + TRAGÉDIA IS BEÁRNYÉ­KOLTA a megnyitóünnepséget: miközben Ron Karnaugh amerikai úszó társaival a stadionban mene­telt, a nézőtéren édesapja szívro­ham következtében elhunyt - de minderről a sportoló csak másnap hajnalban szerzett tudomást... + GÖNCZ ÁRPÁD köztársa­sági elnök meglátogatta a magyar sportolókat az olimpiai faluban,- Hát, jó a kapcsolatom a srá­cokkal...-Hozzam a harapófogót?- Szükségtelen. A hogyan to- vábbról a novemberi közgyűlés, a választások után döntök.- De azért foglalkoztat a téma?- Szó mi szó, szép gondolat. Ez minden edző vágya. Kapitánynak lenni megtiszteltetés - de hát sok jó szakember van...- El tudnád képzelni?-El.- Mivel kezdenéd?- A munkatársaimat én választa­nám meg, ehhez ragaszkodnék. Tu­dod miért?- Rántsd le a leplet.- Azért, mert a kudarcokért is én akarom vállalni a felelősséget, nem úgy, mint... Hagyjuk.- Ez a pozíció lemondásokkal járna együtt. Mi lenne például az üz­lettel, a Hully Gullyval?- Mindent háttérbe szorítanék. A feladat teljes embert kíván. Az eredményesség a fontos. Hozzász­oktam, szeretem a sikert. És azt szeretném, hogy a versenyzőim is sikeresek legyenek. Maximalista voltam, vagyok, leszek.- Barcelona ide, Barcelona oda, a népszerűséged nem változott. A Norbi - Norbi maradt...- Aki szerettek, szeretnek. Én ugyanúgy élek, mint eddig... Petin Péter (Nemzeti Sport) ahol többek között kijelentette: „Ha egy sportember a maga terüle­tén világraszólót nyújt, azt becsüle­tesen meg kell fizetni, hiszen az éle­tét teszi fel a sportpályafutására.” + MEGEGYEZTEK az olim­pián résztvevő küldöttségek és zász­lóikat egy külön csarnokban füg­gesztik ki, hogy a művészi tehetség­gel megáldott sportolók lefesthes­sék azokat, hogy azután a műveket felajánlják a bajnokok hazájában lévő kórházaknak. + IMÁDKOZTAK az olimpia alatti jó időért a Barcelonához kö­zeli Pedrables falucska Szent Klárá­ról elnevezett apácarendjének tag­jai, s a Mindenható idáig meghall­gatta kérésüket: továbbra is tombol a nyár Barcelonában. + EGÉSZ ÉJJEL TARTÓ pezsgőzéssel ünnepelték szülőváro­sa, a Cádiz melletti Chiclana lakói a házigazda spanyolok első aranyér­mét megszerző kerékpárost, Jósé Manuel Morenót. + A SZOMÁLIÁI SPORTO­LÓK órákat töltenek a falu étter­mében, megállás nélkül esznek és esznek. Amikor megkérdezték két, hogy nem lesz-e baj a versenyeken, azt válaszolták: képtelenek ellenáll­ni a kísértésnek, mert ők ilyen komplett ebédeket és vacsorákat bizony még soha életükben nem fo­gyasztottak el... + PANASZKODIK ANTO­NIO REBOLLO - a mozgássérült BARCELONA A XXV. NYÁRI FRADI ÚJSÁG Kisiklás a szőnyegen Négy éve, a szöuli olimpián ezüstérmet nyert Komáromi Ti­bor a kötöttfogású birkózás 82 kg-os súlycsoportjában. Az FTC-Műfémszer versenyzőjétől Barcelonában is hasonló ered­ményt reméltek a sportkedve­lők, sőt, sokan az aranyéremre is esélyesnek tartották. Ám Komárominak nagyon rosszul sikerült ez az olimpia. Mindössze három mérkőzésen léphetett szőnyegre, és helye- zetlenül végzett. Érthető, hogy nem a legjobb hangulatban kez­dett beszélni Barcelonáról. + Bizonyára sokszor megkér­dezték már tőled az olimpia után: szerinted mi volt a baj, mi­ért szerepeltél messze a várakozás alatt?- Ha szalonképesen akarok fogalmazni, akkor azt mondom: nagyon rosszul sikerült a felké­szülésem. Itt elsősorban a pszi­chikai felkészülésre gondolok. + Mit értesz ezen?- Amióta válogatott vagyok, ilyen kishitű csapat még nem utazott ki nagy világversenyre. Elsőszámú vezetőnk azt mond­ta, hogy ha egy valakinek kijön a lépés, már elégedett lesz. Én úgy tudom, egy sportvezetőnek az az érdeke - és természetesen a kötelessége -, hogy minden versenyzőnek segítsen a jó ered­mény elérésében. Ez hiányzott Barcelonában, és jelentősen be­folyásolta a hangulatomat és a versenyzésemet. A szőnyegen egyedül voltam, és ennél na­gyobb baj nem érhet egy birkó­zót. Amikor az ember nem érzi maga mögött a vezetőit, elbi­zonytalanodik, és nem tudja hozni azt az eredményt, amire képes. Komolyan mondom, akár te is lehettél volna az edzőm az olimpián, így akkor is birkóztam volna. + Tudom, hogy kellemetlen emlék számodra, de arra kérlek, idézd fel röviden a barcelonai mérkőzéseidet.- Először egy finn ellen bir­kóztam. Nagy küzdelemben, a hosszabbításban kettő-egyre le­győztem. Ekkor még viszonylag jól éreztem magam, a vége előtt tíz másodperccel én csináltam akciót. Következett egy török versenyző. Hiába hajtottam mindvégig, a srác egész egysze­rűen körbetáncolta a szőnyeget, és nem tudtam megfogni. Min­dig kimászott, amikor megpró­báltam megpörgetni. Kettős ve­reség lett a vége. Az orosz fiú el­len az utolsó percben még ve­zettem, aztán megpörgetett. Na, ezen a meccsen már egyértel­műen kijött az, amit az előbb mondtam. Ilyen még soha nem fordult velem elő, hogy másod­percekkel a befejezés előtt nye­rő helyzetből veszítsek. Egyéb­ként a sorsolásom szokás szerint nehéz volt, de ha nem marad­tam volna magamra, eljuthat­tam volna a dobogóig. + Hogyan tovább?- Az év hátralevő hónapjai­ban a csapatbajnokságon kell helytállnom a Fradiért. Atlan­ta? Még messze van. Ha megfe­lelő edzővel készülhetek a válo­gatottban, bebizonyíthatom, hogy Barcelona csupán kisiklás volt. • (-ys -) OLIMPIAI JÁTÉKOK KÖNYVE íjász, aki „meggyújtotta” az olim­piai lángot - mondván: a szervezők teljesen elfelejtették, tapintatlanok vele szemben, s nemhogy a hivata­los akkreditálást nem vehette át, de belépőjegyet sem kapott egyetlen rendezvényre sem. + LEMONDÁSRA KÉNY­SZERÜLT a szenegáli TV sport­osztályának vezetője, aki megen­gedte, hogy olimpia megnyitó ün­nepségét akkor szakítsák meg rek­lámmal, amikor országuk sportolói kerültek képernyőre. + A MONTJUICI olimpiai köz­pont közelében két, rendőrnek öl­tözött zsivány elvette egy marokkói turista egész nyaralási zsebpénzét, 2780 dollárt úgy, hogy a szerencsét­len fiatalembert egyszerűen felszó­lították értékeinek átadására. + BOLDOGAN VETTE ÁT intim fehérneműjét az olimpiai falu talált tárgyak osztályán egy hölgy. - Már nem is reménykedtem - ma­gyarázta később nagy örömét... + SZÍNES SZAPPANBUBO­RÉKOK márpedig nem lesznek a záróünnepségen - döntött a szerve­zőbizottság, mert a folyton változó szélviszonyok miatt aligha keltenék a kívánt hatást. + KÉT BRAZIL SIKKASZTÓ bukott le Barcelonában, mert az egyik röplabdamérkőzés tévéköz­vetítését odahaza ébren figyelő bra­zil rendőrök felismerték őket a né­zők soraiban, s értesítették katalán kollégáikat. + JÁNOS KÁROLY spanyol király kiváló kabalának bizonyult a hazai versenyzők számára: ahol az uralkodó megjelent, spanyol olim­piai bajnokot hirdettek ki. A király sportszerűségét mutatja ugyanak­kor, hogy nem ment el arra a vitor­lásversenyre, amelyen fia, Fülöp herceg indult. + ARNOLD SCHWARZE­NEGGER, a Terminátor filmek osztrák származású főhőse képvise­li George Bush amerikai elnököt az olimpia záróünnepségén, de ott lesz a lelátón az elnök fia, Marvin Bush, valamint Michael Douglas, Jack Nicholson, Kevin Costner, Telly Savalas és Nastasja Kinski is. + BEVÁLT A METEORO­LÓGIAI előrejelzés: az olimpia utolsó napján délelőtt 10 óra tájban megnyíltak az ég csatornái, s a két hét során előszűr eleredt az eső... + ÜNNEPÉLYES KÜLSŐSÉ­GEK közepette búcsúztatta Barce­lona az olimpiai játékokat: a szín­pompás záróünnepségen Juan An­tonio Samaranch, a NOB elnöke a Barcelona főpolgármesterétől, Pasqual Maragalltól átvett olimpiai lobogót Atlanta képviselőjének, Maynard Jacksonnak adta át, majd négy évre kialudt az olimpiai láng...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom