Fradi újság (1992)

1992 / 13. szám

L ZÖLD SASOK 1992.13. szám CÍMERES MEZBEN - AZ ÜLLŐI ÚTON! A szeptember 23-i, Izrael elleni válogatott találkozón két újabb Zöld Sas lengethette meg szárnyait címeres mezben. Páling Zsolt a 124., Wukovics László a 125. ferencvárosi labdarúgó, aki pályára lépett a nemzeti tizenegyben. áling Zsoll, alias Sisak kijött a meg­P szokolt öltözőből, és elkezdett mele­gíteni. Pontosan ugyanúgy és ugyan­ott, mint bármelyik hazai bajnoki mérkőzés előtt. Csakhogy most nem a Fradi játékosaként tette mindezt, hanem a váloga­tott labdarúgójaként. Néhány perc múlva ott énekelte a szívére tett kézzel a himnuszt a többiekkel együtt.- Mikor tudtad meg hogy behívtak a keret­be?- A siófoki meccs előtti edzésen. Először Sorin mondta, azt hittem,"hülyéskedik. Az­tán amikor mások is gratuláltak, rájöttem, hogy ez nem vicc. Nagyon feldobódtam.- Váratlanul ért a behívásod?- Igen, bár Jenei Imrével többször is be­szélgettem, s megemlítette, hogy tetszik neki a munkabírásom, meg hogy rengeteget fu­tok. Egyszer ki fog próbálni.- Hogy érezted magad az edzőtáborban?- Jó volt a hangulat, nem esett nehezemre a beilleszkedés sem, hiszen öten is képvisel­tük a Ferencvárost. De a többiek is kedvesen fogadtak.- Izgultál?- Az természetes, hogy volt bennem némi feszültség, de ahhoz képest, hogy először let­tem válogatott, szerintem meglepően nyu­godt voltam. Sokat számított a hazai környe­zet, az Üllői út.- Milyennek tűnt ez a mérkőzés a pályán belülről?- Hát, nem úgy alakult, ahogy azt előre el­terveztük. Ha az elején kihasználjuk azokat az ordító helyzeteket, gólzáporos győzelmet arathattunk volna. A sokak számára kiábrán­dító 0-0 ellenére életem egyik legfontosabb és legemlékezetesebb találkozója volt.- Folytatás?- Ez nemcsak rajtam múlik. Persze sokat számíthat, milyen teljesítményt fogok nyújta­ni a bajnokságban. Remélem, hogy valami­kor győztes válogatott csapatban is játszha­tok. Akár többször is. * És eljött a mérkőzés 73. perce. A partvo­nal mentén már régóta melegítő Wukovics Lászlót odaintették a kispadhoz. Levetette a tréningfelsőjét, odaállt a partjelző mellé, s várta a bebocsátást. A kifejezetten jó benyo­mást keltő Páling lejött a pályáról, Wuko pe­dig a közönség hatalmas ovációja közepette befutott a játéktérre.- Hogyan értesültél róla, hogy egyik napról a másikra akár válogatott labdarúgónak is vallhatnád magad?- Novák Dezső szólt a siófoki bajnoki meccset követően, hogy adjam meg a tele­fonszámomat. Ha az idegenlégiósok közül valaki lemondja az izraeliek elleni szereplést, engem hívnak be tartaléknak.- Erre ugye Kovács Kálmán jelezte, hogy nem tud jönni...- Egész álló vasárnap ott ültem a telefon mellett, s végre szinte pontban öt órakor meg is csörrent. Egyből induljak az edzőtá­borba! Rohantam.- Hogyan fogadtak?- Mindenkit jól ismertem személyesen. Haverként üdvözöltük egymást.- Mit gondolsz, minek köszönheted ezt a meghívást?- Azt hiszem, elsősorban a tavaly tavaszi produkciómnak. Az idén meg nem jött ki úgy a lépés, ahogy szerettem volna.- Null-nullnál cseréltek be. Nyilván azért, hogy csatár létedre betalálj végre, mert az érez­hető volt, azon az estén ez másnak aligha si­kerül majd.- Sajnos, nekem se. Nem sok hiányzott. Képzeld, ha góllal mutatkozom be... Az a kapus, hogy védte ki azt a fejest, talány. De így összességében, azt hiszem legalábbis, nem okoztam csalódást.- Vagyis te is számítasz majd további meg­hívókra?- Ki az a futballista, aki nem ebben bízik? Természetesen én is minél többször szeret­nék válogatott lenni. Még egyszer olyan helyzetbe kerülök címeres mezben, biztos, hogy be fogom fejelni. Naszály György >A FERENCVÁROSI TORNA CLUB LAPJA AJÁNDÉKOZTA A SZURKOLÓKNAK EZT A LAPSZÁMOT A

Next

/
Oldalképek
Tartalom