Fradi újság (1991)
1991 / 12. szám
2 ZÖLD SASOK KELLER 300! A klub nevében Havasi Mihály köszöntötte a jubiláns Keller kapitányt Keller József a BVSC-MÁVT- RANSSPED elleni bajnoki mérkőzésen játszott háromszázadszor a Ferencváros színeiben. A jubileum kapcsán közvetlenül a 0-0-ra végződött találkozó után beszélgettünk az öltözőben.- Te Józsi, hány éves is vagy?- Huszonhat.- Áruld már el, hogy csináltad, hogy ilyen fiatalon már a háromszázadik meccsednél jársz?- Ha egyszer sem sérülök meg, még legalább harminccal több is lehetne. Azt hiszem, általában kiegyensúlyozott a teljesítményem. Van, amikor jobban kijön a lépés, van, amikor nem megy, de megközelítőleg mindig az átlagot hozom. Talán ezért nem szorulok soha a kispadra.- Emlékszel még a bemutatkozásodra? Hogy is volt?- A moszkvai ifi Eb után többen is az Üllői útra kerültünk az aranyérmes csapatból. Az első bajnokim a Szeged ellen volt, 84 szeptemberében. Akkor játszott Pintér és Zsinka is először zöld- fehérben. Telt ház előtt nagyon jó kis meccsen 4-1-re nyertünk, csodálatos volt a hangulat a stadionban. Meghatározó élményt jelentett számomra. Addig csak szurkoló voltam, azóta mindenem a Fradi.- Melyik mérkőzésre gondolsz vissza a legszívesebben?- így hirtelenjében fogalmam sincs. Annyi, de annyi a szép emlék, hogy nem tudnék választani, melyik a legkedvesebb. Persze győzelmekről van szó, nem vereségekről.-S ezt a háromszázadikat hogyan őrződ meg az emlékezetedben?- Kár, hogy ez az ünnep nem sikeredett fényesebbre.- Milyen érzés volt hosszú idő után újra a Népstadionban játszani?- Furcsa. Egészen elszoktam tőle. Ez a pár néző szinte elveszett ebben a betonkatlanban. Sokkal jobban szeretünk kisebb stadionokban játszani, amelyek ekkora közönségtől is megtelnek.- A válogatott itt játssza a fontosabb összecsapásait. Elég régóta nem jutottál szóhoz a nemzeti tizenegyben. Megfeledkeztek rólad?- Hát igen, régen kaptam behívót a keretbe, de nem hiszem, hogy végképp elfelejtettek. Természetesen nagyon szeretnék visszakerülni. Megpróbálom bebizonyítani, hogy korán mondtak le rólam. Megküzdök érte, hogy ismét legyen helyem a legjobbak között.- Lesz még egyszer háromszáz meccsed a Fradiban?- Nem lenne rossz, de mint minden magyar focista, én is külföldre szeretnék szerződni. Majd meglátjuk. Keller Józsi tehát 1991. szeptember 7-én belépett a háromszázasok dicsőséges klubjába. Gratulálunk! (naszály) Kispesten lakik - de Fradi győzelmet vár Mészáros József, a magyar labdarúgás Dobó bácsija éppen ötven esztendeje írta alá élete első profi szerződését. A fiatalabb Fradi szurkolók talán meglepődnek, de a Ferencváros Baráti Körének jelenlegi elnöke nem az Üllői úton kezdte a pályafutását, hanem kicsit odébb, Kispesten.- Nem is gondoltam volna, hogy a Kistpest FC-nél kötök ki. Legjobb barátom, Csanádi Árpád ugyan hívogatott a Fradihoz, sőt, a serdülők és az ifi edzéseire is lejártam. Akkoriban az Erzsébeti MTK- ban játszottam, három nagy klub, a Ferencváros mellett a Hungária és a Kispest is megkeresett.- Miért épp az utóbbit választotta ?- 17 és fél éves voltam, Kispesten nőttem fel, s még erősen kötődtem a városrészhez. Ez a lokálpatri- ótizmusom a mai napig meg is maradt.- S melyik csapatnak szurkolt?- Az egész család a zöld-fehér színekért rajongott, természetesen én is. De a piros-fekete párosítás is kedves volt számomra. Régebben még nem volt ekkora ellentét a különböző egyesületek hívei között, mint manapság.- Hogyan emlékezik vissza a Kispesten töltött évekre?- Nagy játékosegyéniségek közé kerültem, mint Boldizsár, az Olajkár testvérek, Zalai, Kincses vagy Nemes. Igazi családias hangulat uralkodott a csapaton belül. Hárman voltunk fiatalok, Nagy Endre, Egressy Béla és jómagam. Csak úgy emlegettek minket, hogy a három aranyásó. Mi kaptuk meg utoljára a fizetésünket is, néha többhónapos késéssel. Általában megvártuk a Fradi meccset, a telt ház jelentős bevételt hozott, s egyből mehettünk a kasszához. De mi ezen egyáltalán nem mérgelődtünk. Ez volt az élet rendje, a szegénységgel is meg kellett küzdenünk.- S az aranyásók megtalálták, amit kerestek?- Sajnos egyszer sem lett a miénk az aranyérem, a hét és fél év alatt, pedig általában jól szerepeltünk a bajnokságban. Az áhított bajnoki cím csak a Fradiban adatott meg a számomra.- Mikor játszott először zöld-fehérben?- Bármilyen furcsa, de pont egy évvel azelőtt, hogy az Üllői útra igazoltam volna. 47-ben ugyanis a Fradi Puskással és Szuszával együtt engem is kölcsönkért egy mexikói túrára. Jellemző volt a klubok barátságára, hogy mindenben segítették egymást, amiben lehetett. Aztán 48 júniusában már a szerződésem szerint is a Ferencváros játékosa lettem. Már az első évben bajnokságot nyertünk, velem együtt akkor érkezett a csapathoz, Deák, Czibor és Budai is. Mit mondjak, tényleg mi voltunk a legjobbak a hazai mezőnyben. Kár, hogy az ismert körülmények között teljesen szétszedték a társaságot.- 57-ben akasztotta szögre a fut- ballcipőt, de már szakedzői diplomával rendelkezett.- Rögtön éltem is vele. Négy évig irányítottam az ifi I edzéseit, mind a négyszer mi állhattunk a dobogó legmagasabb fokára. 61-től már vezető edzőként dolgoztam a Ferencvárosban. Azt hiszem, szerénytelenség nélkül állíthatom, egy ütőképes, hosszabb távon is sikeres csapat formálódott a kezem alatt. Én faragtam Mátrai Sanyiból középhátvédet, nálam lett Oroszból balfedezett, Varga Zolit is én építettem be az együttesbe. Az én időmben állt össze a Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi csatársor, de én hoztam ide Novákot és Géczit is. Két bajnoki arany és két ezüst mellett a Vásárvárosok Kupáját is megnyertük. Csodálatos élményekkel lettem gazdagabb ezekben az esztendőkben. Későbbiekben az ifik és az utánpótláscsapat szövetségi kapitányaként, majd a Győri ETO-nál és a Honvédnél edzős- ködtem. Végül egy érszűkület miatt fel kellett állnom a kispadról. Albert Flóri 50. születésnapján még egyszer visszaültem nosztalgiázni. Nagyon jól esett.-A 80-as évek elején újra visszatért a Ferencvároshoz, két évig a szakosztály elnöki posztját töltötte be. 90-ben választották meg a Ferencváros Baráti Körének elnökéül Sok a munka?- Még bírom. A baráti Kör feladata, hogy enyhítsen a szakosztályok anyagi gondjain. Sajnos ez az utóbbi időkben egyre nehezebb. De minden tőlünk telhetőt megteszük. Emellett tagja vagyok a klub és a labdarúgó-szakosztály elnökségének is. Gyakran kikérik a véleményemet, s én boldogan segítek.- Játékosként és edzőként mindkét oldalon egyaránt része volt Fe- rencváros-Kispest mérkőzésekben. Mit érzett, amikor a szívéhez két legközelebb álló csapat játszott egymás ellen?- Mindig fokozott izgalommal készültem a találkozókra. Természetesen annak a csapatnak szurkoltam, amelyiknél dolgoztam. Ha éppen egyik klubnál sem voltam alkalmazásban, leginkább a döntetlenben reménykedtem. Most a Fradi Baráti Kör elnöke vagyok, tehét ferencvárosi győzelmet várok. (n-ly) Öregfiúk - FTC hajrái Balról: Mészáros József, Csákányi László, Pataki Jenő Mészáros József három évtizeddel ezelőtti Fradija... Első sor balról: Bédi János az FTC elnöke, Orosz, Göncz, Mátrai, Landl, Kiss III, Dalnoki, Kunos, Gerendás, Mészáros József edző. Második sor: Fenyvesi, Németh L, Nagy G., Kocsis, Rákosi, Vi- lezsál, Friedmanszky, Novák, Kökény, Albert
