Fradi újság (1991)

1991 / 17. szám

FRADI ÚJSÁG SIKERTELEN VÍZILABDA KEK-SELEJTEZŐ Hiába szponzorálta a Komjádi uszodában rendezett vízilabda KEK- selejtezőt az Ariadne Kft (így hívták az ógörög monda hősnőjét is, aki fonalával Thezeuszt kivezette a labirintusból), az FTC-Törley vízi­labda csapata mégis elveszítette a fonalat, sőt, ami ennél nagyobb baj, a továbbjutás lehetőségét is. Ezzel - hazai pálya ide, vagy oda - folytató­dott a tavaly megkezdett, de remél­hetőleg minél hamarabb befejező­dő kellemetlen sorozat. Az FTC 1988-as‘bajnoki címe eredményeként talált vissza a konti­nentális kupasorozatba, és rögtön első fellépésekor a BEK-döntő kü­szöbéig jutott. Ott bukott el, több­szöri hosszabbítás után, Barceloná­ban, a Catalunya ellenében. Egy év­vel később ugyancsak egy nagy le­hetőség lapujában, a Dinamo Moszkva jutott túl egyetlen parányi góllal a Fradin. Tavaly már nem kellett túlságosan sokat izgulni; a hollandiai selejtező, illetve annak szovjet és holland résztvevője is túl erősnek bizonyult. Most megint ki­estek a mieink az első körben, de hogy egy kicsit még keserűbb le­gyen a szánk ize, tették mindezt itt­hon, hazai közönség előtt. Az első, Dunfermline elleni mér­kőzést felesleges igazi erőpróba­ként elemezni. A skótok ott tarta­nak vízilabdában, ahol - hogy kont­rasztként egy brit nemzeti sportot említsünk - a magyarok rögbiben, és ez tudvalevőleg nem egetverő színvonal. A 27-6-os győzelem nem volt több kedélyes ráhangolásnál, bemelegítésnél, a hátralévő, két nagy csatára. A sors ugyanis két ré­gi, kellemetlen ismerőst juttatott az FTC-Törleynek már az első fordu­lóban: a Catalunyát és a Dinamo Moszkvát. A spanyolok megmutatták, mi a korszerű vízilabda, szerencsétlensé­günkre éppen a Ferencvárost hasz­nálták szemléltető eszköznek előa­dásukhoz. A nagytestű, megmoz­díthatatlan, „lebetonozott” játéko­sok uralkodása, úgy tűnik, végérvé­nyesen a múlté. A Catalunya vízi­labdázói egyáltalán nem „mellszob­rok”, viszont fürgék, mozgékonyak, hihetetlenül sokat úsznak. A kiállí­tási idő 20 másodpercre csökkenté­se is agyoncsapja a hagyományos el­Amikor még reménykedhet­tünk... Balról: Varga, Fazekas, Petrovics, Biró, Szkuratov, Pető, Molnár, Miller, Juhász, Pardi, Csizmadia, Loványi, Szakonyi. Vízilabdázók „vendégsében”... Balról: Dr. Füredi László orvos, Surányi Zoltán, Regős Ádám, Szkuratov Vagyim, Juhász Károly edző, Dr. Mayer Mihály vezető edző, Giovanolli István technikai vezető, Miller Zsolt, Varga Gusztáv, Csizmadia Zsolt, Loványi Róbert, Fazekas Zoltán, Dr. Surányi Gyula szó. elnök, Pető Attila, Molnár Róbert, Bíró Attila, Petrovics Mátyás, Bajczi Gyula intéző. Deák László az FTC ügyvezető elnök helyettese és Dlenes István a Tandex Interservice igazgatója írták alá a két évre szóló vízilabdát támogató szerződést, őnyjátékot, csak ezt lassacskán min­denkinek észre kellene vennie... Egyébként a vízilabda az a csa­patsportág, amelyben a közelmúlt­ban az edzők a legkevesebb felfede­zést tették, a medencében nyoma sincsen a forradalomnak. Ha az em­ber végignéz egy húsz évvel ezelőtti futball-, kézi- vagy kosárlabda mér­TANDEX INTERSERVICE OPEL GÉPKOCSI KERESKEDÉS - OPEL SZERVIZ NYUG A TI AUTÓALKA TRÉSZ KIS ÉS NAGYKERESKEDELEM - IGEN KEDVEZŐ ÁRON OPEL gépkocsik teljes gyári típusválasztéka forintért és devizáért igen kedvező áron! + MEGLEPETÉS : a nálunk vásárolt autókba ajándékként egy távkapcsolós, központi zárás riasztót szerelünk! OPEL szervizünkben és autóalkatrész áruházunkban állunk rendelkezésükre teljeskörü szervizháttérrel, és alkatrész ellátással. Autóalkatrész áruházunkban minden nyugati típushoz szélvédöüvegek raktárról. Minden nyugat-európai típushoz olasz MIKROFILT szűrök raktárról. Kérésünk: vásárláskor mindig hozza magával az alváz- és motorszámot, így garantáljuk, autójához a megfelelő alkatrészt. Magyarország legmodernebb OPEL alkatrész szolgálata, a legnagyobb választékkal, javítóknak, viszonteladóknak is! OPEL szerviz : Autóalkatrész áruház : 1107 Budapest, Barabás u. 40/b. 1107 Budapest, Barabás u. 3. B / Fax : (36 - 1) 177-0077 W (36 - 1) 127-0036 Fax (36 - 1) 177-0077 kőzést, szinte múzeumban érzi ma­gát; a pólónál korántsem ilyen éles a felismerés. Ami az elméleti fejtegetésből a szomorú, gyakorlati lényeg: három negyed után 9-3-ra vezettek a bar­celonaiak, a mieink huszonhét perc alatt csupán három gólocskát dob­tak. A záró játékrészt ugyan 6-2-re megnyerte a Ferencváros, de ez csak a kicsit tisztesebb arányú vere­séghez volt elegendő, valójában egy pillanatig sem volt szoros a meccs. Érdemes végigböngészni a lőla- pot, akár ennyi idővel a meccs után is, csak okulásképpen. Az FTC- Törley mind a második, mind a har­madik negyedben 11-11 kapuralö- véssel próbálkozott, de a temérdek kísérletből mindkét játékrészben csak egy gólt szerzett. Az ellenfél, ugyanennyi idő, azaz tizennyolc perc alatt, 14 próbálkozásból nyolc­szor volt eredményes. „Árnyalat­nyival” jobb arány. Egyértelmű, hogy a két középső negyedben ment el a meccs. Ennek a szánalmasan alacsony hatékonyságnak több oka is van. Az egyik az ellenfél kitűnő zónája, amely néha egészen kiszorította a Fradi lövésre készülő játékosait. A másik a catalunya klassziskapusa, Rollan, a harmadik ok pedig már egyértelműen a magyarok képessé­geiben, kezében, fejében keresen­dő. Az ötgólos Bíró Attilán kívül csupán a centerek találtak be a ka­puba. Fazekas háromszor, Pardi egyszer. Fazekas lázasan vállalta a játékot, előző este, a Dunfermline ellen még hulla sápadtan, civilben üldögélt, szombat délben mégis sokkal eredményesebb volt már, mint néhány, állítólag egészséges társa. Erre célozhatott Wiesner Ta­más, a csapat hajdani válogatottja, amikor azt mondta: több játékos­ban is csalódott, kevés most a hasz­nálható pólós a Fradiban. Wiesner szerint három új szerzeményre, erősítésre lenne szükség. Valóban, Ambrus kapus mellett a közelmúlt­ban épp három, válogatott szintű ví- zilabdás igazolt el a Ferencváros­ból, Gyöngyösi, Dóczi és Vad. A helyükre szerződtetetteket minden­ki komoly reményekkel várta, de pont a Dinamo Moszkva elleni, döntő jelentőségű mérkőzésen bi­zonyították, nem képesek pótolni az elődöket. Pedig minden olyan szépen in­dult a vasárnapi találkozón. A har­madik negyed elején 6-2-re veze­tett a Fradi, az addig igencsak szolid szurkolótábor is megtalálta régi hangját. „Reszkess Moszkva, és add meg magad!” - üvöltötték, de a Di­namo sajnos nem hallgatott a szóra. Mint bizonyára mindenki tudja, már a negyed végére kiegyenlített - négy gólt lőtt zsinórban -, és a ren­des játékidő végére is maradt az „iksz”, 7-7. Összesítésben több lőtt góllal ek­kor a magyar csapat jutott volna to­vább, a szabály értelmében azon­ban következett a kétszer három perces hosszabbítás, és a 11-10-es vereség. Azaz: minden számolgatás felesleges, továbbjutott a Catalunya és a Dinamo, kiesett az FTC-Törley és a Dunfermline. Mit mondjak, ne­künk nem a legelőkelőbb társa­ság... Az új igazolások, sajnos, eléggé szomorúan szerepeltek ezen a mér­kőzésen. Szkuratov egyetlen gólt szerzett hajdani csapata ellen, de rengeteg labdát elszórt, Juhász Gá­bor is szórakozott el kecsegtető le­hetőséget. Miller kapus a döntő pil­lanatokban nem mutatott olyan bravúrokat, amilyenekkel Ambrus korábban a holtpontokon átsegítet­te a csapatot. A régiekkel sincs minden rend­ben, ők bizonyára nem pólózni fel­ejtettek el, velük más gondok lehet­nek, amelyeket mi legfeljebb sejt­hetünk, de a választ nekik kell meg­adniuk saját maguknak. Feltéve, ha továbbra is egy magyar élcsapatban kívánnak vízilabdázni. A legjobb szonda szinte mindig a sokat szapult közönség. Néhány éve még két-háromezren Őrjöngtek a lelátón, valószínűleg a világ egyik leglelkesebb tábora volt a Fradié. A mostani selejtező sorozat egyetlen napján sem jöttek ki ezren, de akik megjelentek, azok is nagyon „taka­réklángon” szurkoltak. Talán úgy vélekedtek: ha a fiúk nem halnak meg a győzelemért a vízben, mi mi­ért tennénk ezt a lelátón? Baliai Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom