Fradi újság (1991)

1991 / 15. szám

ZÖLD SASOK 3 „A fradi közönsége csodálatos” Alighogy Dzurják József, min- ■denki Csöpije kitette a lábát az Ül­lői útról, s a mesés Ciprus szigetére szerződött, máris új középcsatár ér­kezett a helyére a labdarúgóber­kekben csak „Torony” becenévre hallgató Balogh Gábor személyé­ben. A Fradi legfrissebb szerzemé­nye a maga 27 évével és mintegy 120 élvonalbeli mérkőzésével a ta­pasztaltabb játékosok közé tartozik a csapatban. Korábban az MTK- VM- ben és a Váci Izzóban keserí­tette meg az ellenfelek védőinek életét robosztus termetével, felhők fölötti fejeseivel és hatalmas erejű lövéseivel. Tavaly ősszel nagy kalandra vál­lalkozott, úgy gondolta, belga föl­dön is kellemetlenkedhet egy kicsit a flamand vagy vallon portásoknak. Nem rajta múlt, hogy nem egészen úgy alakult a sorsa, ahogy azt elkép­zelte.- Két évre szerződtem a másod- osztályú Stade Leuven csapatához, kerek ötvenezer dollárért. Életem legrosszabb döntése volt.- Kis fejtörés árán kiszámoltam, hogy nem töltötted ki az idődet.- Két és fél hónapnál nem bír­tam tovább, a feleségemmel együtt fogtuk magunkat, összecsomagol­tunk és hazajöttünk. Anélkül, hogy akár egyetlen percet is játszottam volna az új egyesületemben. Az el­lenségemnek sem kívánhatom azt, amin mi ott keresztül mentünk.- Talán megkínoztak, vagy porig aláztak, vagy mi történt?- A maguk módján igen. Nem igazán vettek emberszámba ben­nünket, mintha csak egy kanrtibál törzstől ruccantunk volna át Euró­pába. Olyan lakást biztosítottak, amelyben még fürdőszoba sem volt, csak egy mosdótál, lavórban kellett mosdanunk. Egyikünk állan­dóan a földön aludt, mert csak egy ágyról gondoskodtak. Amikor kö­zös vacsorára mentünk a csapattal, (nem vicc!) árgus szemekkel figyel­ték, tudunk-e egyáltalán késsel-vil- lával étkezni. Nem is tudom, milyen fogalmuk lehetett arról, hogyan él­nek az emberek tőlük keletebbre.- Ilyen körülmények között nem is csoda, hogy nem csapott magasra benned a harci tűz lángja. Tényleg miért nem léptél pályára egy alka­lommal sem?Nem volt kedved?- Dehogyis, nem erről volt sző. Ha nagyon akartam volna, akkor sem játszhattam volna, hiszen az MTK nem küldte utánam a játék- engedélyem, mert a Leuven nem volt hajlandó kifizetni a vételára­mat. Mintha nem is igazoltam volna hozzájuk. Elképesztő.- Miután hazajöttél, szintén zűrös időszak következett. Előbb a FIFA ideiglenesen engedélyezte a játéko­dat, majd ezt megbánva visszavonta a zöld jelzést. Miért?- Mert a kinti szerződésem még élt, s a FIFA nem engedheti, hogy valaki egyszerre két helyről kapja a fizetését. Csakhogy én akkor már nem kaptam onnan egy árva fillért sem, bár még bőven tartoznak ne­kem a mai napig is.- Egy valamit nem értek A szerző­désed tulajdonképpen még mindig él Hogyhogy mégis itt vagy?- A belgák a hosszú huzavona után lemondtak rólam. Hál’ isten­nek.- A nyáron a munkanélküliek egyre szélesedő táborát gyarapítottacL Miből éltetek?- Sokat segítettek a szülők, a fel­eségem manöken, nem keres rosszul. Én pedig horgásztam, és el­adtam azokat a halakat, amiket ki­fogtam. Egyszer a Dunán horogra akadt egy 15 kilós harcsa. No, azért a példányért elég szép summa ütöt­te a markomat.- Gratulálok' De az alapozás ide­je alatt már nem a gilisztákat gyűjtö­getted, hanem a Hungária körúton készülődtél az új bajnokságra Aztán mégis kirepültél Verebes mester szárnyai alól. Miért épp az Üllői út felé vetted az irányt?- Először is, az MTK-ból min­denáron el akartam jönni. Verebes, csakúgy, mint régebben, taktikai cserének szánt idén is. Ennél azért többre tartom magam. Ráadásul a pályaedzővel is kissé összerúgtuk a port. Tovább kellett állnom. Még nyáron beszéltem Nyilasi Tibivel, akit volt játékosként és edzőként is igen nagyra tartok, és úgy vettem ki, szívesen látna a Fradiban. A mai gárda hajtós, fiatal társaság, az eredmények is igazolják, hogy van benne fantázia. A Fradi közönsége pedig egyszerűen csodálatos. A Hungária körút jótékony csöndje után ez a húszezres szurkolótábor valósággal felvillanyozza az embert. Ennyi magyarázat azt hiszem bőven elegendő, miért lesz ma valakiből ferencvárosi játékos. Fizikailag ugyan egy kicsit leeresztettem emi­att az átkozott herce-hurca miatt, de kezdem utolérni magam.- Hogyan fogadtak a többiek? Gondolom, néhányukat jól ismer­ted, ha máshonnan nem is, a pályá­ról Ha jól emlékszem, elég sok bor­sot törtél a Fradi játékosok orra alá.- Hát rúgtam egy-két gólt a Fra­dinak. Mindenkivel jóban vagyok, senki nem haragszik rám a régi „bű­neimért”. A góljaimmal megpróbá­lom jóvátenni, amit eddig a Fradi ellen elkövettem. Sajnos az MTK ellen ezt nem tehetem meg, a szer­ződés értelmében ki kell hagynom ezt a meccset. De sebaj, nélkülem is győzni fogunk. Naszály György Nem lőtt elegendő gólt Azt igazán nem kérhetjük szá­mon Szenes Sanyitól, hogy az idei bajnokságban nem lőtt ritkán látha­tó bombagólt a soros ellenfél háló­jába mindjárt az első mérkőzés 37. másodpercében, miként azt tavaly tette. Ilyen bravúr (szerencse, vagy talán mindkettő?) jó, ha csak egy­szer megadatik egy ember életében. De azt már joggal várhatnánk el a még mindig idegenlégiósnak számí­tó középpályástól, hogy meghatáro­zó tényezője legyen a csapatnak, mert képességei alapján igenis azzá tudna válni. Ez évben azonban még adós maradt az igazán emlékezetes teljesítménnyel. Sőt, az utóbbi időben többnyire a kispadra szorult. „Az első négy meccsen még kezdő voltam, aztán jött a szófiai kupagyő­zelem. Ki se utaztam Bulgáriába, hi­szen az akkor még érvényben lévő el­tiltásom miatt amúgy sem léphettem volna pályára A csapat csodálatos játékkal legyőzte a Levszkit, kivétel nélkül mindenki jól játszott. Nyilasi Tibi érthetően nem akart változtatni a társaságon egy ilyen siker után. Ha edző lennék, én sem változtattam volna ” Egy stabil kezdőjátékost egy kis­sé visszavethet, ha huzamosabb ide­ig csak a cserepadon jut számára hely. Márpedig Szenes tavaly, de még az őszi idény legelején is annak számított. „Nehogy az higyje bárki is, hogy teljesen magamba zuhantam. Ültem ésmármáskorisakispadon. Ugyan­úgy edzek, maximális erőbedobással készülök a mérkőzésekre, ha csak a második félidőre állok be. Remélem, minél hamarabb vége lesz ennek az átmeneti időszaknak, s bebizonyít­hatom, ott a helyem a kezdő tizen­egyben. ” A rosszindulatú feltételezések párhuzamot vonnak Sanyi kispa- dossága, s azon az ominózus BVSC elleni népstadionbeli találkozón történt események között... „ Ugyan már! Az a korábbi affér elfelejtődött. Minden családban elő­fordulnak apróbb nézeteltérések, s azok általában gyorsan megoldód­nak Nyilasi Tibivel is szinte rögtön az eset után tisztáztuk a helyzetet. To­vábbra is nagyon jó viszonyban va­gyunk egymással ” A közönség türelmetlen fajta, ré­góta hiányolja már azt a tipikus Sze­nes-gólt, amit tavaly, ha nem is túl gyakran, de láthatott. „Én most nem is egy nagy gólról álmodozom, hanem egy egészen pi­cikéről ttmi a hátamról becsorog a gólvonal mögé. Most az is megtenné. Hiába hajtok, szaladok, meg is van­nak a helyzeteim, de a gól csak nem akar megszületni Lipcséin és Alber­ten is óriásit lendítettek, hogy betalál­tak a hálóba. Én is sokkal felszaba­dultabban játszanék utána. Üzenem a szurkolóknak, már nem kell sokáig várniuk ” Ha mindez igaz, Szenes Sanyi a bajnokság befejeztével a francia Toulouse csapatában folytatja pá­lyafutását. Az előszerződés leg­alábbis megköttetett. Most ősztől is mehetett volna, de még egy évig mindenképpen az Üllői úton akart maradni. Egyrészt végleg Magyarországon kíván letelepedni, s ahhoz ugye meg kell várnia a honosítást. Másrészt úgy érzi, keveset játszott még zöld­fehérben, és nem lőtt még elegendő gólt a Ferencvárosban, mert az ed­digieknél többet szeretne tenni a klubért. Merthogy imádja a Fradit. n.gy. „Gólt sem kaptam az NB l-ben „Két dolog van, amire mostaná­ban rettentő büszke vagyok Az egyik hogy nemrég vásároltam magamnak egy sárga-kék színű 50 köbcentis Su­zuki motort, amelyhez még bukósi­sak sem keU, mégis nagyon tud men­ni Néha ezzel járok edzésre is. Még külön egy gyönyörűpiros motoros ru­hát és egy fekete napszemüveget is beszereztem hozzá, elvég-e egy ilyen gépen ki is kell nézni valahogy. A másik, hogy Zalaegerszegen a ZTE ellen élből megdupláztam ed­digi élvonalbeli bajnoki mérkőzése­im számát, ugyanis éppen akkor véd­tem immáron másodszor a Ferenc­város kapuját az NB I-ben. Először - remélem még sokan emlékeznek rá - tavaly ősszel a Vo­lán csatáraitól óvhattam meg a ka­punkat a góltól omi sikerült is, 1-0- ra nyertünk Akkoriban Józsa Miki volt az első számú portás minálunk, a Balogh Tonó, meg én felváltva ül­tünk a kispadon. Miki az egyik edzé­sen megsérült, és pont rajtam volt a sor. Azt hiszem, nem okoztam csaló­dást, igaz, nem is akadt túl sok véde­ni valóm. De Nyilasi Tibi meg lehe­tett elégedve velem, mert rögtön utá­na azon a furcsa zárt kapuk mögötti UEFA kupa visszavágón is nekem szavazott bizalmat. A kritikák szerint nem rajtam úszott el a továbbjutás. Aztán Józsa Miki felgyógyult, s minden maradt a régiben. Egészen a téli alapozásig. Két teremtornán is el­indultunk, Hamburgba Tonó uta­zott, az utolsó meccsen be is állt a ka­puba. Rögtön azután, hogy hazaér­keztek a fiúk, Miki újból lesérült. így a következő tornára, Genfbe már To- nóval mentünk ki ketten. Es mivel már előzőleg megismerte az effajta játék fortélyait, 6 kezdett. Mit mond­jak, szenzációsan védett. A Bayern ellen még gólt is lőtt. Ezek után nem is csoda, hogy tavasszal már ő volt a numero 1 a háló előtt. Én pedig az­óta továbbra is a kispadosok keserű kenyerét kóstolgathatom. Ráadásul megint csak minden második meccsen, azzal az eltéréssel, hogy a mostani váltótársam az újonnan le­igazolt Horváth Dezső. A ZTE ellen én lettem volna csere, de Tonó még Szófiában meghúzó­dott, s enyém lett az 1-es számú mez Csodálatos érzés volt telt ház előtt, megannyi szurkoló buzdításától kí­sérve végig ott állni a gólvonalon. Na­gyon jól védekeztünk, mindössze egyetlen egy lövés jött a kapura, azt meg megfogtam. Jó szokásomhoz hí­ven továbbra sem kaptam gólt az NB I-ben. Ezzel azért kevés élvonal­beli kapus dicsekedhet, nem? Persze, tudom, két meccs után ez nem nagy szó, de hát mit csináljak? Sokan kérdezik tőlem, nem unom-e, hogy már évek óta nem tudok befér­kőzni a kezdőcsapatba. Meg hogy ha jönne egy kedvező ajánlat, elmen- nék-e egy másik csapathoz, ahol vi­szont tuti az én nevemmel kezdődne az összeállítás. Hát nem! Talán köl­csönbe elmennék, de elszerződni nem akarok innen az Üllői útrŐL Ed­dig kibírtam, ezután is kibírom, egy­szer el kell jönnie az én időmnek is. Én itt akarok első számú kapus len­ni! Mert ha törik, ha szakad, fogok én még védeni a Fradiban. Majd meglátják' Szeiler József monológját lejegyezte: (naszály)

Next

/
Oldalképek
Tartalom