Fradi újság (1990)

1990 / 3. szám

Fradivújság 3 Ismét kupagyőztes a vízilabdacsapat Bizonyára még sokan emlé­keznek a Ferencváros vízilabda- csapatának tavalyi kupagyőzel­mére. A zöld-fehérek akkor a Ta­tabányát verték könnyedén a döntőben. Az idei sorozat már a Magyar Kupa nevet viselte. A nyolcad- döntőt könnyedén vették Gyön­gyösiék, majd a következő for­dulóban a Tungsram SC volt az ellenfél. A lámpagyáriak a most folyó bajnokságban a középme­zőnyben foglalnak helyet. Mindkét alkalommal a Kom- jádi uszodában találkozott a két együttes. Az első összecsapáson, március 10-én nem játszott Dóc- zi, ugyanis belázasodott. A mér­kőzésen meglehetősen idényele- ji játékot láthatott a közönség, a játékosok mindkét oldalon sokat hibáztak. A meccs első felében a Fradinak ment jobban, a má­sodik negyed után 5:3-as ferenc­városi vezetést mutatott az ered­ményjelző tábla. Említést érde­mel Loványi szép gólja, ami üde színfoltként hatott a szürke mér­kőzésen. Ezután azonban vissza­esett az FTC, a Tungsram SC kiegyenlített, sőt, még az utolsó negyed közepén is 6:6 volt az állás. A hajrában aztán jobban összpontosítottak a zöldek, és vé­gül 8:6-os győzelemmel kétgó­los előnyt szereztek a másnapi visszavágóra, összességében a kapus Ambrus, valamint a há­romgólos Rázga és a két gólt szerzett Loványi teljesítménye emelkedett az átlag fölé. A to­vábbi három találaton Bíró (2) és Gyöngyösi osztozott Különös mérkőzés volt a két csapat második találkozója. Ez­úttal is jó néhány rossz átadást láthattunk, s igencsak közepes produkciókat Ugyanakkor há­rom emberelőnyből szerzett gólt , követően kilenc akciógólt értek el a játékosok és ez ritkaság. A Fradi kilenc emberelőnyéből mindössze kettőt használt ki, vi­szont Bíró villámgyors lövései feledtették a hibákat. A zöld-fe­héreknél rajta kívül - egyébként négyszer talált a Tungsram ka­pujába - Vad (2) játszott kiemel­kedően. Gyöngyösi három, Lo­ványi egy góllal járult hozzá az újabb győzelemhez. A legjobb négy közé jutott csapatokat 13-án, a Kaltenberg sörözőben tartott sajtótájékozta­tón sorsolták össze. A kupát szponzoráló új napilap, a Pesti Hírlap főszerkesztője, Riskó Gé­za húzta ki a serlegből a csapa­tok nevét rejtő dobozkákat. A Fradinak szerencséje volt, a há­rom lehetséges ellenfél közül a leggyengébbnek tartott BVSC ju­tott társul. Másnap előbb a Szentes és az Ú. Dózsa csapott össze a Kom- jádi uszodában. A vidéki együt­tes nagy lehetőséget szalasztott el, hiszen az újpestiek három drá­mai mérkőzés után, a 102. (!) percben harcolták ki a továbbju­tást előző nap a Vasas ellen. A bátortalan szentesiek azonban nem tudták megszorongatni a fá­radt Dózsát, és a lilák biztosan kerültek a fináléba, 10:6-ra nyer­tek. A Ferencváros magabiztosan kezdett a BVSC ellen, különö­sen Gyöngyösi parádés csavar- gólja érdemel említést. Bár a Fra­di már a második játékrészben kiengedett, a vasutasok ekkor sem tudták megközelíteni a zöl­deket, s 6:2-re vezettek Dóczi- ék. A harmadik negyedben túl sokat könnyelműsködött az FTC, és négy és fél perc alatt 7:2-ről 8:7-re módosult az eredmény. Ezután megrázta magát a kupa­védő, és zsinórban öt gólt szer­zett. Végül 13:8-ra győzött a Fe­rencváros és ezzel biztosította helyét a március 15-i döntőben. A hétgólos Gyöngyösin kívül Vad és Dóczi (2-2) játszott jól, a további két gólt Bíró lőtte. Az ünnepi megemlékezések és a tévéközvetítés ellenére csak­nem megtelt a Komjádi nézőte­re. Dr. Szívós István, az FTC edzője úgy vélekedett, hogy bár csapata az esélyes, nagyon oda kell figyelniük a fiúknak, nehogy váratlan pofon érje őket a fáradt Dózsától. Mindkét gárda meglehetősen idegesen kezdett, a játékosok nem készítették elő kellően a lö­véseket A kapusok jól állták a rohamokat, és az első játékrész­ben csupán egyetlen gól esett ­+ A szomorú emlékű szom­bathelyi mérkőzés az ifjabb Al- bertnek dupla keserűséget hozott. Nem elég, hogy a csapat pont nélkül tért haza - Flóri ráadásul fog nélkül. Ugyanis az első per­cekben a szombathelyi Bognár kiütötte Flóri egyik fogát.. + A szurkolói 11-es párbajok két főszereplője természetesen a két vetélkedő szurkoló. A min­denkori két főszereplő: a labdá­kat hárítani igyekvő Szeder Jó­zsef, valamint a „sípos ember” Karádi Ferenc, az FTC nyugdí­jas intézője. Mindketten barát­ságból végzik feladatukat előse­gítve ezzel a szurkolók szünet­beli kiszolgálását Köszönet ér­te. + Pusztai Péter kaliforniai Fra­di szurkoló március végén tele­fonált és közölte: amennyiben a csapat bajnokságot nyer, minden játékosnak 100-100 dollárt aján­dékoz, de a dobogós helyezést is honorálja: 50-50 dollárral. Tudja, hogy mindez nem nagy pénz - de azért talán ez is jobb teljesítményre ösztönöz... a lila-fehérek szerezték. A má­sodik negyedben aztán beindult a ferencvárosi henger. Az Újpest egymás után hibázta el embere­lőnyös helyzeteit míg a Fradi csaknem valamennyit kihasznál­ta. Egyre inkább úgy tűnt, a fá­radtan mozgó újpestiek képtele­nek lesznek arra, hogy megfor­dítsák az eredményt Tizennégy perc játék után 5:2-es zöld-fehér vezetés állt az eredményjelzőn. Ezután Gyöngyösiék jobbára a közönség szórakoztatásával tö­rődtek, a látványosnak szánt megoldások azonban nemigen jöttek be. Végül a zöldek jobb védekezésüknek - a tíz ember- hátrányból nyolcat kivédekeztek - és a kapu előtti határozottabb játékuknak köszönhetően bizto­san győztek, s így újabb egy év­re ők Őrizhetik a kupát. A Fradiban elsősorban Amb­rus nyújtott kiválót, a kapus oroszlánrészt vállalt a siker kiví­vásában. Az újságírók őt válasz­tották a döntő legjobb játékosá­nak, így ő kapta az Állami Biz­tosító által felajánlott 50 ezer fo­rintos élet-biztosítást. Gyöngyö­si két gólján kívül jól fogta össze a csapatot, labdáinak sze­me volt Loványi elöl-hátul egya­ránt jeleskedett, és két gólt lőtt. Dóczi erőteljes centerjátékot mu­tatott be, s bár csak egy gólt szerzett, több emberelőnyt har­colt ki a Fradinak, és jól véde­kezett. A győzelemhez Vad, Bí­ró és Rázga egy-egy góllal já­rult hozzá. Dr. Szívós István így értékel­te a látottakat, miután Juhász Ká­rollyal, edzőtársával együtt kimá­szott a medencéből, ahová a já­tékosok hajították - a Fradi-szur- kolók nagy örömére:- Az egyéni és a csapattelje­sítmények tekintetében egyaránt felülmúltuk a Dózsát. A meccsek előtt alaposan kielemztük a lilák játékát, felkészültünk belőlük. Mi tudtunk újítani a mérkőzés so­rán, ők nem. A döntő a kitűnő védekezés; volt, s bár az elején még az Újpest vezetett, már ak­kor éreztem, hogy nem lesz baj. Ambrus szenzációsan védett, és előtte a többiek valóságos falat alkottak. Elsősorban az ember­hátrányban nyújtott teljesítményt kell kiemelnem. Úgy vélem, ez­zel a játékkal egy kevésbé fáradt Dózsa ellen is diadalmaskodtunk volna. A döntő hőse, Ambrus Tamás így látta a kapuból a történteket:- Ha nem védekeztek volna ilyen nagyszerűen a fiúk, sokkal nehezebb dolgom lett volna. így most nem volt nagy dolog jól vé­deni... Az 1990. évi Pesti Hírlap Ma­gyar Kupa-győztes Ferencváros névsora: Ambrus Tamás, Szako- nyi Ferenc, Molnár Róbert, Ráz­ga Zoltán, Loványi Róbert, Gyöngyösi András, Fazekas Zol­tán, Vad Lajos, Varga Gusztáv, Pető Attila, Bíró Attila, Dóczi István, Csizmadia Zsolt, Petro- vics Mátyás, Surányi Zoltán. A kupát tehát megnyerte az FTC. A bajnokságban pedig több pontos előnnyel állnak a táblá­zat élén a zöld-fehérek... Margay Sándor Vízilabda bajnoki hajrá - 1990 április 29. Hajós A. uszoda; 18 óra: Vasas-FTC május 5. Komjádi uszoda, 19,30: FTC-Tungsram május 6. Komjádi uszoda, 18 óra: FTC-Ú. Dózsa május 12. Hajós A. uszoda, 18 óra: BVSC-FTC május 13. Komjádi uszoda, 18 óra: FTC-Szentes + Egy ötven évvel ezlőtti rö­vidhír arról tájékoztat, hogy a szabadságharc 100 éves évfordu­lójára olimpiát terveztek Buda­pestre! A Lágymányoson felépí­tendő stadion lett volna a játé­kok központja. A stadiont köz­vetlenül a mai Petőfi-híd budai hídfőjéhez tervezték... + Szüle Péter szurkolónk ne­S redszázad után kereste fel az llői úti stadiont. New Yorkban él, de a Fulton Streeten is féltve őrizte azokat a fotókat, amelyek még a hatvanas évek Fradijáról készültek. Régi levelezőlapokat, a The New York Times egyik ferencvárosi vonatkozású írását - nos mindezeket hazahozta és a Fradi futballmúzeumnak aján­dékozta. Ízelítőül az adományból egy fotó: a hajdani zsúfolt Fra­di pályán még a Springer szobor fején is ültek... + Csak kevesen tudják, hogy az Üllői úti pályán már jártak korábban is amerikai labdarúgók. Hatvan évvel ezelőtt - 1930 nya­rán - a Fall River nevű csapat európai túrája során a Fradi-pá- lyára is ellátogatott. A ferencvá­rosiak 6:2-re könnyedén győztek. + Pintér Attila az USA elleni válogatott mérkőzésen játszott először légiósként a nemzeti ti­zenegyben. Kedvenc pályáján, a „mi gyerekünknek” kijáró szere­tettel fogadták. „Hálából” ő volt a magyar csapat legjobbja. + Szurkolóink kérdésére tájé­koztatásul közöljük, hogy a lab­darúgók mezén a „MAI NAP” újság reklámja 500 000 Ft-ért vi­rít. A reklámcímke egyébként öntapadós anyagból készült és minden meccs előtt Bodnár Jó­zsef gyúrónk ragasztja fel Kel- leréknek. + Pápai szurkolóink közül kér­dezték, hogy mérkőzésnapon a Népligeti Fradi szállóban van-e szabad szoba? A népszerű kis szálloda - labdarúgóink is évek óta ott laknak alapozáskor - nos, igen keresett, de ha valaki idő­ben lefoglalja, bizonyára teljesí­tik kérését. + Az FTC klubház titkárságá­nak ablakát márciusban két „ta­lálat” is érte. A kolozsváriak el­leni mérkőzésen Keller egyik bombáját követően csörömpölt az ablaküveg, majd egy hétközi edzésen Dzuiják Csöpi lövése, mint a torpedó fiíródott szokat­lan helyére. Reméljük, hogy a következő mérkőzéseken az ilyen bombák már a hálót szag­gatják... Nagy Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom