Fradi újság (1990)
1990-08-30 / 2. szám
IMűLtjLJtl Párizsba Potom Pénzért! Párizs mindenkor vonzó úticél, még azzal a fárasztó utazással is, amelyre Önt most invitáljuk. Párizs csodálatos látványa és hangulata kárpótolja a hosszú utazásért... Az autóbuszos társasutazás útvonala: Budapest - Bécs - Salzburg - München - Strasburg Párizs. Visszafelé ugyanezen az útvonalon utaznak a résztvevők, mindkét alkalommal egy-egy éjszakát az autóbuszban töltve. A párizsi szálláshelyen egy reggeli étkezés szerepel a szolgáltatásban. Párizst egyébként mindenki maga fedezheti fel, nincs kötött program. A 4 napos társasutazás részvételi díja: 8 500 Ft! Költőpénz: 2000 Ft/fő. Időpontok: szeptember 23,30. október 7,14, 21, 28. november 4. Jelentkezés a Cooptourist irodákban, az indulás előtt legkésőbb 30 nappal. EUGENDORF MÜNCHEN Ezt a rövid utat azoknak ajánljuk, akik azért, hogy Münchenbe eljussanak, nem bánják azt sem, hogy hazafelé egy éjszakát az autóbuszban töltenek. Reméljük, hogy ennek fáradalmait a sok élmény feledteti majd. Utazás; autóbusszal Útvonal: §: 7. Budapest - Bécs - Eugendorf - Salzburg - München - Budapest Elhelyezés: I 1 éjszaka Eugendorfban privát szállásokon, 2-3 ágyas hideg-meleg folyóvizes szobákban, 1 éjszaka az autóbuszon * Ellátás: | 2. nap reggeli PROGRAM: Indulási nap: Elutazás Eugendorfba, I útközben Bécsben rövid pihenő. (S50 km) 2. nap: k ‘ Reggel elutazás Münchenbe {200 km). Szabad program. Hazautazás az esti órákban. 3. nap: f Érkezés Budapestre a reggeli órákban. (750 km) Pozíciószámok: Időpontok: Részvételi díj: 74745/1-4 szept. 27. okt.4., 11., 18. 3.790.| Költőpénz: 2.000,- Ft-nek megfelelő konvertibilis valuta Az RC és a Cooptourist autóbuszt indít a Ferencváros debreceni bajnoki labdarúgó-mérkőzésére. A részvételi díj - mérkőzésjeggyel - 790 Ft. Jelentkezés a Fradi ajándékboltban (Bp. IX. Üllői út 129.) minden munkanapon 11-17 óráig. Villám - látogatás Triestbe Ezt az utazást azoknak ajánljuk, akik vállalják, hogy hétvégéjüket egy hosszú utazással töltik, amelynek során ízelítőt kapnak a szombati nyüzsgő Trieszt életéből. Útvonal: Budapest- Letenye - Ljubljana - Izola - Triest és vissza. Az autóbuszos társasutazás résztvevői 2-3 ágyas hideg-meleg folyóvizes szállodai szobákban lesznek elhelyezve, Izolában. A szállodai reggeli után a második napon továbbutaznak Triestbe (30 km). Egész nap szabad program, hazautazás az esti órákban (630 km). Érkezés Budapestre a kora reggeli órákban. A részvételi díj: 3 100 Ft + 2 000 Ft értékben konvertibilis valuta. Időpontok: szeptember 28, október 5, 12,19, 26. Jelentkezés a Cooptourist Irodákban, az indulás előtt legkésőbb 30 nappal. De ki véd meg minket?... Távol, álljon tőlem, hogy valamiféle szereplési vágy ültetett az írógép mögé. Akik ismernek tudják, mivel, hogyan Igyekeztem szolgálni eddig a Fradit. Talán megbeocsátható gyávaság volt, mikor az akkori hatalom politikai rendőrsége őrizetbe vett, tudomásul vettem a rám kirótt hallgatási parancsot és csak kívülről szemléltem az eseményeket. Egyre szomorúbban láttam és úgy ítélem meg, hogy tudatos szándékkal a tisztességesen és jól működő B-közép szétzavará- sával jóvátehetetlen vagy csak igen nehezen kivédhető bűnt követtek el az egész sportélet és a Fradi ellen. Az elmúlt (és sajnos a mai napig tartó) Időben divat lett minket ott és úgy ütnl-vágni, ahol és ahogy csak lehet. Ennek a lélektani rúgóit (és következményeit) kielemezni egy szociológus csoportnak is komoly munkát jelentene. Hiszen Itt nem csak a B-közép feloszlatásáról volt szó. Lehetne beszélni arról, ha már a csapatszétszedésen (Budai, Ko- csisjtúl megyünk, miért nem lett, lehetett a mi játékosunk Kotász, Solymosl, Grosics, hogy csak néhány egészen kirívó példát említsek. Aztán jött 1958 után a Stadion környékén a lovasrendőr rohamok, a kardlapozás, a gumibot, a kapu alól való bekísé- rés, ha négy-öt barát többször és mindig együtt járt a mérkőzésre. Sokan voltak szenvedői a Fradi mérkőzések idejére szóló rendőrségi idézésnek. Amíg a meccs tartott, addig a kerületi kapitányságok „vendégszeretetét" élvezhettük. Nem tartom magam sem hősnek, sem mártírnak, de még a hetvenes évek végén Is olyan „tanácsot" kaptam a munkahelyemen; „Nem nézik jó szemmel a Fradista dolgaidat". Figyeltem és éreztem, hogy nem lesz ennek jó vége. Egyre erőteljesebb hangra kapott (és nemcsak a sportpályán) a csőcselék, az erőszak. Természetes, hogy a nagy számok törvénye alapján ez nálunk mindig jobban mutatkozott, De - nem vagyok biztos benne, ahogy annak Idején közénk informátorokat építettek be, hogy mentesek voltunk, vagy vagyunk a provokatőröktól. Ezek a gondolatok és ez a hangulat vezetett arra, hogy májusban elmenjek a Népligeti pályára szervezett Belügy-Ren- dőrség-Mai Nap által meghirdetett „kemény-mag" találkozóra. Elmentem, mert úgy éreztem, rutinomnál fogva köteles vagyok megvédeni azt, amit én (meg még annyian a világon életformának vallunk) a Ferencvárost. Odamentem és azt láttam, hogy normális, korrekt fiatal emberek ülnek ott, akikkel harminckét évig senki nem törődött, csak a gyalázkodás, a szidás jutott nekik. Ezért mertem vállalni Albert Flóri és Magyar Zoli kérésére, hogy segítek életre kelteni újra a B-középet. Elég hosszú lenne felsorolni azoknak a csillogó szemű, lelkes fiúknak és lányoknak (!!!) a nevét, akik azonnal az ügy mellé álltak, azt mondták: jönnek, segítenek. Vártuk a sajtó, a rádió, a televízió segítségét. Hát segítettek! A mi véleményünket, az általunk elmondottakat meghúzva, megvágva, értelmetlenné téve közölték! Ezzel szemben szinte főműsort csináltak debil bűnözőkből, akik (mint valaki találóan megjegyezte) ha kell ölni is képesek, hogy megint a képernyőre kerüljenek. Uraim, ha tetszik önöknek, ha nem, nem ezek, nem a „csövikék" a Fradi. Láttuk, hogy a Népstadionban, a félidőben helyetváltó lila-fehér zászlós csoport a sajtóteraszhoz érve „mocskos zsidó MLSZ' rigmusba kezd. Mikor megkérdeztem valakit, akit illetékesnek véltem, hogy hallod ezt, a válasz az volt: nem kell mindent meghallani... Távol álljon tőlem, hogy a ml zászlós gyerekeinket ártatlan bárány- káknak tüntessem fel. De mi megpróbálunk tenni a jobbítás érdekében. Én azt kértem májusban az ottlevőktól, hogy amit Itt elmondtak, mondják el máshol is, Aztán ugye mit hallunk egy vidéki pályáról a tv-közvetí- téseknél (pedig nem is mi játszottunk), hogy útszéli módon gyalázzák, fenyegetik a Ferencvárost. Sem az illető klub, sem a sporthatóság nem tett semmit. Hallgatott. Es nemcsak foci van a világon! Aki ismer tudja; mindenem a vízilabda. Ezért tartom „sportéletem' legnagyobb kitüntetésének, hogy dr. Szívós István, mikor átvette a csapatot, megkért: segítsek neki a közönség szervezésében! Állíthatom: sikerült. Csapatunknak van egy állandó kísérő tábora, amelyik vidékre (ha lehet külföldre is) elkíséri a gárdát. Aztán eljön az idei Magyar Kupa döntő és a jó háromezres Fradi táborral szemben helyet foglaló, hatvan-hetven lila-fehér egyszer csak elkezdi kántálnl; „munkát-kenyeret, Fra- distáknak kötelet'. Kérem mondja meg valaki, mit mondjunk a mieinknek, hogyan reagáljunk erre? Mikor kérdést Intéztem a sajtó jelenlevő képviselőihez, mit szólnak ehhez, „nem hallottuk", volt a válasz. Más. Bajnoki döntő a Margitszigeten. Az egylkfelén bő háromezer zöld-fehér ázik az ömlő esőben és drukkol a bajnokságért, a másik oldal maroknyi piros-kék csapata pedig válogatott mocskolódást szór felénk. Mikor aztán erre tőlünk Is’ érkezett „válasz", azt a Képes Sport munkatársa azonnal észrevette, mondván, hogy a Fradi tábor „mocskos kommunisták” jelzővel illette az ellenfelet. De már elnézést, anélkül, hogy egyetértenek ezzel, de nem mi rohangásztunk a gáspársándorokhoz és társaikhoz és Intéztek el lakásokat, pénzeket átigazolásokat! Aztán jött a bajnoki idény-nyitó futballban - Újpesten. Mindig viszolygó érzésekkel mentem (és megyek) a Megyeri útra. Érzem az ellenséges hangulatot, de nem értem. Aztán bent a pályán mit látok? Az egyik oldalon elítélendő módon egy transzparens „mocskos Újpest' felirattal (azt már csak mellékesen hogy az első kérésre leszakították az ott állók) de velük szemben a televízió jóvoltából ország-világ elé tárva a tábla „halál a Fradis- tákra’ és ez ott maradt végig! Vártam mikor áll fel a páholyban egy Dózsa vezető és parancsolja le. Vagy netán egyetértettek vele? Ezért kérdezem; „Ki véd meg mindkét?" Nem, nem vagyunk angyalok, de mi legalább elkezdtünk a portánk előtt sperni. És a többiek? Végezetül engedtessék meg még egy gondolat. Felelősségem teljes tudatában és az újjászerveződő B-közép vezetőivel megbeszélve (mert csak tanácsadóként vagyok velük és nem mint a sportláp írta, vezetőként) ígérjük a Dózsa vezetőinek és szurkolóinak: tavasszal nyugodtan jöhetnek az Üllői útra. Azt ne várják, hogy szeretettel vagy megbecsüléssel várjuk őket, mert akik minket halállal fenyegetnek, azokon nincs mit szeretni vagy tisztelni. De irodistához méltó önuralommal és a vendégnek kijáró jogokkal várjuk őket. Az már más, hogy reméljük, Nyilék az ötös folytatásáról gondoskodnak... Tudom, nem mindenki ért egyet gondolataimmal, de higgyék el, sem harag, sem indulat nincs bennem senki iránt sem, csak a Ferencváros iránti múlhatatlan szeretet. Bauer Miklós a Fradi B-közép szervezője
