Fradi újság (1990)
1990-08-16 / 1. szám
a felét a ferencvárosnál töltötte. enyém volt. Figyel] csak... Tehát 1952-ben mentem le életemben először futballozni és hat év múlva már túl voltam az első NB 1- es bajnokin. Azon kevés zöldfehér Játékos közé tartozom, aki ÉDOSZ, Kinizsi és Fradi mezben egyaránt Játszott bajnokit... Jöttek az Ifi válogatott évek, két felejthetetlen UEFA Tornával, majd 1960-ban már ott voltam a római olimpián résztvevő válogatottban. 1961-ben vb selejtezők, 1962-ben világbajnokság Chilében, 1963 az EB selejtezők éve, 1964 EB négyes döntő Spanyol- országban, ahol harmadikok lettünk. 1965-ben a Fradival VVK-t nyertünk, a válogatottal vb selejtezőket Játszottunk. 1966: világbajnokság Angliában, benne a magyar-brazil... 1967- ben 3 hét vendégjátékosként Brazíliában, a Flamengó- nál, karácsonyra Aranylabda, 1968- ban világválogatott szereplés Rióban; kikaptunk ugyan 2- 1 -re, de a világválogatott gólját én rúgtam... Aztán Jött 1969. Június 15. vasárnap, Koppenhága és az a bizonyos ütközés Engedahl-lal. És...- A Fradival nyert magyar bajnoki címeket mintha kifelejtetted volna...- Pedig a fent elmondott program közepette nem kevesebb, mint négy volt belőlük... A legcsodálatosabb az 1967-esl Olyan csapatunk volt, amely akkor a világ bármelyik csapatát ízekre verte volna, de még a BEK-ben sem Indulhatott el.- Nem Indult vagy nem Indulhatott?- Az utóbbbl... Akkor voltak a sokáig csak cseh eseményeknek nevezett dolgok, és mi, politikai hovatartozásunkat demonstrálandó nem vettünk részt a BEK-ben. A csehek igen... Pedig az a csapat akkor azt hiszem, BEK-et nyert volnál- Ott tartottunk, hogy Jött En- gedahl...- Jött, nekem meg minden szétment a térdemben, ami egy térdben egyláltalán szétmehet. Szinte napra pontosan egy évet hagytam ki, több hónapot töltöttem derékig gipszben, de nem engedtem megoperálnl magam... 1970. április 26-án Játszottam újra NB l-es bajnokit. És 1972-ben már újra válogatott voltam, sőt tagja a Brüsszelben EB négyes döntőn résztvevő csapatnak. A sérülésem és a visszavonulásom közötti Időben még ötször voltam válogatott... Aztán eljött a búcsú, 1974. március 17., a Népstadionban Játszottunk a ZTE-vel... Ne kérdezz erről semmit, iszonyú emlék...- Kezdődtek a dolgos, munkás évek...- A visszavonulásom utáni első hónap első napján már én voltam a Ferencváros labdarúgó szakosztályának helyettes vezetője. Később technikai vezető lettem, nem Is rossz csapatnál, annál, amelyik Bálint vezérletével bajnokságot, kupát nyert, KEK-döntőt Játszott... 1978-ban kezdtem el edzős- ködnl, a Fradi ifi lll-nál. Később elmentem két évre Líbiába, majd újra a klubnál dolgoztam egy évet, mint az Ifi I térnere. Visszamentem Líbiába egy évre, majd végleg hazajöttem, azóta Itt vagyok az Üllői út 129. alatt. Hol Ilyen, hol olyan beosztásban, de mindig a Fradi, a futball körül...- Flórl, én tudom, hogy most egy kicsit háborgóbb vizekre merészkedek, de meg kell kérdeznem: kielégít téged az a munka, amivel a Fradiban megbíznak? Te, a korszakos nagyságú világsztár mit érzel, amikor egy Piatini szövetségi kapitány, amikor a világban egymásba érnek a náladnál lényegesen szerényebb futball- pályafutást magukénak mondható slkeredzők. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy Jól érezted magad a bőrödben, mint az első csapat technikai vezetője, akinek ugye köztudottan az is a feladatai közé tartozik, hogy csaptelepet vegyen az ügyeletes sztár fürdőszobájába...- Egyrészt én sohasem vettem senkinek csaptelepet, másrészt mindig azt a munkát próbáltam meg a legjobb tudásom szerint elvégezni, amit éppen felajánlottak. Úgy látszik, csak ennyire tartottak Jónak, használhatónak... Én soha nem toltam magam előtérbe, gondoltam: letettem annyit a futballpályán, hogy a szakértelmem, a futballhoz való viszonyulásom soha senkiben sem kérdőjeleződjön meg. Lehet, hogy ez hiba volt, de én csak így tudok élni. Nyugalomban, békében, szere- tetben, egymást megbecsülve, segítve...- Tudod, hogy sokan azt mondják a hátad mögött: te egyszerűen alkalmatlan vagy komoly feladatok megoldására, mert sokkal Jobban szereted a kényelmet, a biztonságot annál, mintsem bármilyen nehézséget vállalj egy esetleges magasabb pozícióban... a Ferencváros szent tehene vagy, aki sérthetetlen, de akit egészen másra használnak, mint amire rangja, tudása alapján kellene.- Lehet, hogy ezt mondják, de engem ez nem érdekel. Ha ebben a mai magyar futballban nekem, Albert Flóriánnak, bármikor bárki előtt és bármiért magyarázkodnom kell, akkor az nem az én szégyenem.- Minden voltál már a klubnál, csak az első csapat vezető edzője nem... Azért ez nem lehet teljesen a véletlen műve, hiszen voltak Időszakok, amikor úgy cserélődtek Itt a Fradinál a trénerek, mint az utasok a Metró mozgólépcsőjén... Hívtak ide már a végén boldog-boldogtalant, te meg itt voltál kéznél, és... mégseml- Biztos annak Is megvan a maga oka, hogy miért nem engem kértek soha. Azokat kellene megkérdezni, akik az Ilyen ügyekben dönteni szoktak...- Most például Nyilasi Tibi lett a tréner...- Örülök neki, biztos vagyok benne, hogy remek edző lesz...- Ezt most udvarlásból mondod?- Ha komolyan azt gondolod, hogy nekem, Albert Flóriánnak udvarolnom kell bárkinek, akkor azt hiszem, feleslegesen beszélgetünk... Amit mondtam, azt azért mondtam, mert nap mint nap látom Nyilasi Tibit a csapattal foglalkozni. így kell ezt csinálni...- Jut eszembe, Játszottatok ti valaha egy csapatban?- Milyen nagy rendező Is az élet... Éppen a napokban derítettük ki közösen, hogy Ilyen csak egyetlen egy alkalommal volt, a búcsúmeccsemen... Nyilasi Tibi sarkalta elém azt a labdát, amiből akkor a gólt rúgtam...- Most te „sarkalsz” elé, ha nem is labdát, de sok minden mást, hogy Jó csapata legyen...- Ez a dolgom. A labdarúgószakosztály alelnöke vagyok.. És boldog, megelégedett ember. Lakat T. Karoly Együtt a két Aranylabdás... Albert Flórián és Bobby Charlton Flóri régi Aranylabda borozójában. MOSTOHAGYEREK Kézelőjén a csipke mindig frissen vasalt. Mosolya megnyerő, modora lefegyverző. Furfangos, logikus, szívet gyönyörködtetően hárfázik az érzelmek húrjain. Ha nincs más kiút: benyúl a komódba és készpénzzel érvel. Ha az sem segít? Gyűrűjében ott van az arzén... Mert - fájó kimondani - a futball ma már véres háború. Ja, ja vájná - vájná. Ezt az Öreg Hölgy is pontosan érti. És ha már harc, úgy legyen igazi harc. Amikor az övéit védi, semmilyen eszköztől sepn riad vissza. Ez (is) a Juventus Football Club s.p.a, a focitörténelem legeredményesebb klubcsapata... A bizonyítás A „legeredményesebb klub”? Merész állítás. Bizonyítani illik az ilyet. Hát csak tessék. Én készültem. Bajnok: 1905, 1926, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1950, 1952, 1958, 1960, 1961, 1967, 1972, 1973, 1975, 1977, 1978, 1981, 1982, 1984, 1986. Összesen 22-szer hódította el a bajnoki jelvényt, Abszolút olasz csúcsl Kupagyőztes: 1938, 1942, 1959, 1960, 1965, 1979, 1983, 1990. Nyolc aranyérmével ebben a „műfajban” is vezet a Ju- ve. BEK: 1985 (1.), 1973 (2.), 1983 (2.), KEK: 1984 (1.), UEFA Kupa (és jogelődjei): 1965 (2.), 1971 (2.), 1977 (1.), 1990 (1.), Világ Kupa: 1985, Szuper Kupa: 1984. Tán egyszerűbb lett volna onna közelíteni, hogy mit nem cipeltek haza ezek a habzsoló nemesfémgyújtök? Fogós kérdés. Ugyanis nyertek már egyebet is. Például az Alpok Kupát 1963-ban, valamint a Klubcsapatok Mundialítóját 1983-ban. Bármily hihetetlen és meglepő, egyetlen patinás, de ma már a patinája alól jószerivel ki sem látszó kupa siklott ki a markukból. A KK! Közép-Európa rangelsői sosem lehettek, pedig az elődöntőbe négyszer is eljutottak... A telefon könyv Ha már számtengerrel untattam a nyájas olvasót, akkor ürítsük fenékig a keserűség poharát. Az adatok tömkelegéhez rögtönzött telefonkönyv is dukál. Vegyék szívesen, a szolgáltatásért külön egy petékát sem számítok fel. Először is nem felesleges tudni, hogy soha egyetlen klub sem adott ennyi világbajnokot, mint a Juventus. Nem kevesebb, mint 15 „campion" zengzetes neve díszíti a Crimea tér 7. alatti főhadiszállás márványtábláját. Combi, Monti, Bertolini, Rosetta, Boréi II, Ferrari és Orsi az 1934-es győztesek. Négy év múlva Giovanni Ferrari - elsőként a focihistóriában - ismételt és csatlakozott Foni-Rava, az olimpiai bajnok kettős. Az újkor, azaz az 1982-es gigászok: Zoff, Gentile, Scirea, Cabrini, Tardelli és Rossi. Az ellentmondásos Paolo Rossi még a VB gólkirályi címét is elhódította, csakúgy mint az idén nyáron Salvatore „Toto” Schillacl. Magától értetődően a rettenetes tekintetű gólvadász is Juve-alkalmazott. A telefonkönyvet még nem lapoztuk végigl Következzenek a klubtörténet leghíresebb idegenlégiósai. Lushta (albán), Cesarini, Monti, Orsi, Sivori (argentinok), Altafini, Nené, Chisesinho (brazilok), Korostelev, Vycpalek (csehszlovákok), Bronée, Praest, K. A. Hansen, M. Laudrup, J. Hansen (dánok), Brady (ír). Combin és Piatini (franciák), Rui Barros (portugál), J. Charles, Rush (walesiek), Haller (német), Willie Jordan (angol), Boniek (lengyel), Del Sol (spanyol), Bör- jesson és Hamrin (svédek), Zavarov, Alejnyikov (szovjetek). Az idei nyár szerzeményei a világbajnok Hössler és a brazil Julio Cesar. Futballtörténelem mogyoróhéjban. Vigyázállásban illik végigböngészni a veretes névsort. Természetesen mi magyarok is hozzájárultunk a Zebrák góltartásához. Hirzer [Gazella] Ferenc az 1926-os bajnok gárda ásza volt, Kincses Sinya Gyurka pedig - edzőként - 1952-ben tűzte fel a bajnoki jelvényt. Olaszföldön nincs miért szégyenkeznünk. Weisz Árpád az Ambrosiana-lnter, majd a Bologna csapatát repítette az 1. helyre. Schaffer Spéci a Romával, Czeizler Lajos a Milánnal, Kutik András a Torinóval nyert, no és Guttman Béla, az arany- Miian mestere ki ne maradjon a sorból. Záróakkordként egy könnyed futam. Az olasz válogatottak öröklistáján az első tíz között öt Juve-sztár díszeleg. 1, Zoff (112), 3. Tardelli (81), 4. Scirea (78), 6. Cabrini (73), 7. Gentile (71). A pénzeszsák A részvénytársasági formában működő fociegyesület fó- góréja, szabatosabban főrészvényese dr. Giovanni Agnelli. Van-e, ki a nevet nem ismeri? A „Sasorrú", másik becenevén „Az Ügyvéd a világ egyik leggazdagabb családjának a feje. Sportbéli tisztét, akárcsak a Fab- rica Italiana Automobili di Torino (FIAT) tulajdonjogát édesapjától, Eduardótól örökölte. A FIAT főnökei majd minden korban vezető szerepet játszottak az olasz magaspolitikában, az ipari- és bankéletben és persze az élsportban is. Az Agnelli-klán netto jövedelme például a hatvanas években több mint egy millió dollárra rúgott. (A tréfálózás gyanúját kerülendő nem lírában számoltam). Bármikor szivarzsebből kipengettek pár százezer dollárt egy Omar Sivori, vagy John Charles formátumú nagyságért. A „piemonti Detro- itban” odafigyelnek az import minőségére. Igaz, az exportéra is. Fényesen példázza ezt a Togliattiban felépült Zsiguli-gyár, vagy a népszerű FIAT-Uno kocsi... Az alap- koncepció Agnellit felveti a pénzt, ám presztízskérdést csinál abból, hogy ne dobálózzon dollárköte- gekkel a játékospiacon. A havi 1 millió lírát beosztó olasz munkást minek bőszítené a 20 milliót kasszírozó sztárfocista luxuséletvitelének túlhangsúlyozásával. Piemont-tartomány legtöbbet adózó polgária között mindig találni két-három Juve-profit. Ezért is sorsfordító kérdés, a vezetés művészetének alfája és ómegája a sikeréhség ébrentartása. Bonifierti, a sértődötten távozott klubelnök a magasiskola szintjén művelte a motiválást. A lovag értette meg a Sasorrúval, hogy az öltözőből tanácsos gyorsan kiszellőztetni a tömjénfüstöt és vele együtt az ünnep hangulatát. Célszerű olyan röviden ünnepelni a sikert, amilyen hosszan készítették elő. A túltelített, a jóllakott személyiség nemkívánatosa Juve portáján. Ez a Boniperti-örökség, egyben a Juve-titkok - zanzásított formában... Török Péter
