Fradi újság (1990)

1990 / 3. szám

10 Kilenc kérdés a kilencvenéves szakosztályról Fradi futball leckék ínyenceknek Fradi Focilex néven memória kártyajáték került kiadásra. A 72 lapos Focilexból hét kérdést te­szünk fel - amelyre a válaszok természetesen a kártyáról leol­vashatók. Már akinek van..., aki­nek nincs, a Fradi ajándékbolt­ban megvásárolhatja. Nos a hét kérdés: 1. Az FTC 1899. május 3-án alakult. Ez milyen napra esett? 2. Ki volt az FTC csapatkapi­tánya az 1965-ös WK döntőn? 3. Melyik ferencvárosi szak­vezető ült a legtöbb mérkőzésen az edzői kispadon? 4. Nyilasi Tibor melyik évben és hol volt Európa-válogatott? 5. Az új Üllői üti stadion vil­lanyfényes avatóján 1978 októ­berében a PMSC ellen ki lőtte az első „villanyfényes gólt”? 6. Melyik bajnoki meccs előtt szállt le helikopter az Üllői úti stadion gyepére? 7. Az FTC 90. születésnapján márvány emléktáblát avatott Hol látható? A nyolcadik kérdésünket a mellékelt fotó alapján tesszük fel. Az FTC 1968-as ezüstérmes tartalékcsapata még a régi győri pályán látható. Álló sor balról: Horváth L., Kapitány, Horváth Á., Megyeri, Bánáti edző. Elöl: Karába, Mezei, Végh, Füsi, Né­meth, Vajda, Soós. (FTC-Győri ETO 3-2) 8. KÉRDÉS: A képen látha­tó tizenegyből kik szerepeltek CSAK EGYSZER az FTC el­ső csapatában, valamilyen hi­vatalos (bajnoki, nemzetközi, kupa) mérkőzésen? hány személyes kérdést szeret­nénk feltenni:- Ugyan Karcsi, hány éves maga?- Huszonhét Tizenhat éves koromban kezdtem el futballoz­ni a MÁVAG-ban, Opata mes­ter keze alatt. Támadó játékos­nak indultam, hiszen minden lab­darúgó-játékosnak a góllövés az álma. Aztán Opata Zoli bácsi megmagyarázta, hogy a véde­lemben a helyem. Ráhallgattam és most már nem is kívánkozom előre.- Mikor került a Ferencváros­hoz?- 1943-ban. Nyolcezer pengőt kínált értem a Ferencváros, és ti­zenhatezret pedig a Kolozsvár. Én a Fradit választottam, oda hú­zott a szívem és azt gondoltam, jobb, ha tudásomat a zöld-fehé­reknél kamatoztatom. Hiszen tős­gyökeres franzstadti vagyok, szü­leimnek itt az utcában van a kocsmájuk, itt születtem, itt ne­velkedtem.-És mégis el akar menni?- Nézze, szerkesztő úr, mint már mondtam 27 éves vagyok, hány évem van még hátra? Öt­hat és aztán kiöregszem, itt ma­radok szegényen. Most kell gon­dolnom azokra a napokra, ami­kor már Kéri Károly nem lesz érdekes. Higgye el nehéz lenne elmen­nem a Fradiból. Tavaly feltártam őszintén a helyzetemet Nádas el­nök úrnak. Mondtam, állás nél­lóval és zöld-fehér szegfűvel kö­szöntöttük otthonában. 9. KÉRDÉS: Kéri Károly ebben az évben hányadik szü­letésnapját ünnepelte? A kedves olvasók megfejtése­iket a Fradi futballmúzeum cí­mére (Bp. IX., Üllői út 129. 1091) május 5-ig küldhetik be. A helyes megfejtők közül - sor­solással - egy szurkoló, az álta­la kedvelt régi vagy mai labda­rúgóval ebédelhet a Fradi étte­remben. A nevezetes eseményről színes fénykép is készül. A Fradi újság második számá­ban közölt rejtvény helyes meg­fejtései: 1. Kemény Tibor ezután még háromszor volt válogatott: 1936 márciusában Írország, 1937 szep­temberében Csehszlovákia, 1937 októberében Ausztria ellen, visel­te a címeres mezt. 2. Blum Zoltán 1937-ben, Pa­taki - igaz több önként vállalt pihenő után - csak 1944-ben fe­jezte be ferencvárosi tisztségeit. 3. Bauer Miklós vette át a Tö­rekvés trófeáját. Tökéletes megfejtés nem érke­zett, így a legkevesebb „hiba­ponttal” pályázó Balogh László­nak küldtünk ferencvárosi aján­dékot. Faludy és a - Fradi „Mikor Fort Dixben leszereltem, megkértem a bajtársaimat, hozzanak egy-egy gyapjúinget - elszakíthatatlant, elnyűhetet- lent - a magukén kívül, és adják át nekem, hogy Magyaror­szágon osztogathassam. Több mint két tucat inget és vagy tíz gyapjúnadrágot hoztam, ezeket csomagoltam egyik katonazsá­komba, és közéjük tettem jegyzeteimet és a mintegy 300 vers- fordítást, amelyeket emigrációm alatt készítettem. Ezt a cso­magot a párizsi vámházban ellopták, feltehetően az ingek és nem a verskéziratok kedvéért A kár pótolhatatlan volt. A ma­radék katonazsákot és a hat csomagot nem akartam odaadni a katonáknak, az új Európában, amelynek atmoszférája a har­mincéves háború utolsó évtizedére emlékeztetett Kávét, teát, csokoládét hoztam anyám számára és magunknak, vitamint, penicüint és számtalan orvosságot, fájdalomcsülapítókat, több cigarettát meg ajándékokat életben maradt barátoknak és is­merősöknek. Csomagjaim felét New Yorkban maradt magya­rok tukmálták rám. Hozzátartozóiknak küldték, sok mindent - szulfátot altatószert, atebrint inzulint - végső kétségbeesé­sükben, aligha mondhattam nemet. De akadt csomagomban 24 pár nylonharisnya is - a nylon odahaza még ismeretlen volt - ezeket egy New York-i mérnök küldte otthagyott me­nyasszonyának, az utóbbi, mint értesültem, öröklakást vett be­lőle. Valaki hat darab egyenként kilós fácánkonzervet varrt a nyakamba, míg Vadnay László, a filmíró, Moszkvából haza­tért pártideológus csepűrágó rokonának, Fogarasi Bélának hal­lókészüléket küldött. Nehéz helyzetemből a magyar labdarúgócsapat kapitánya mentett meg, kivel a pozsonyi szálloda előcsarnokában ölel­keztem össze. Az FTC előző nap ripityomra verte a pozso­nyi válogatottat, és most saját autóbuszukon indultak hazafe­lé. Bár Pozsonyban vagy ötven ember gyűlt össze, akik a tíz üres ülésért mesebeli összegeket fizettek volna, Sárosi Gyur­ka kijelentette, persze, hogy egy fillért sem fizetek. Másnap reggel indultunk. Amikor lementünk, a labdarúgó­csapat félkörben állt az autóbusz előtt, és fogadásomra egyik németellenes versemet énekelték, melyhez még Reinitz Béla írt zenét a háború előtt. Díszhelyre ültettek az autóbusz lege­lejére. Sárosi mögöttünk foglalt helyet, de hallgatott. Negye­dóra múlva a magyar határon leszünk, és ebben az ünnepi pillanatban nem akarta gondolataimat megzavarni...” Faludy György (Pokolbéli víg napjaim című kötetéből idéztük a fenti részletet) „Játszottam a Fradiért!” IX. kerület, Franzstadt, Mes­ter u. 33. második emelet. Itt la­kik Kéri Karcsi. De sokat be­szélnek róla az utóbbi időben! Elhatároztuk, hogy meglátogat­juk Kéri Karcsit és megpróbá­lunk egy kicsit őszintén elbeszél­getni vele. Csöngetésünkre hatal­mas kutyaugatás a válasz. Aztán csinos fiatalasszonyka nyitja ki az ajtót, lába körül ökölnyi ku­tya ugrál, mérgesen vicsorítja ránk a fogát. Nevetve mondja Kéri Karcsi felesége:- Ne haragudjék a kutyára, bi­zonyára az újságírót érzi önben és azokat nem szereti. Megmondjuk mi járatban va­gyunk, Karcsit keressük. Mielőtt a tulajdonképpeni „Kéri-problé- mára” rátérnénk, előbb egy né­kül vagyok, csináljanak velem valamit Egy kocsmát szeretnék, ami biztosítja a jövőmet. Azt mondták, várjak egy kicsit Min­denki kapott közben néha-néha valamit csak én nem kaptam semmit Igaz, nem is kértem. Ját­szottam a Fradiért! Nagyon ne­héz az én helyzetem! Higgye el, nem szívesen mennék el, ha a Ferencváros tenne egy ajánlatot, amivel valahogy át lehetne hi­dalni ezeket a csúnya dolgokat. De szívesen rúgnám a labdát já­tékoskarrierem végéig a zöld-fe­hérek között.. Mindezek a mondatok 1947- ben hangzottak el - és a Képes Sportláp tudósítójának jóvoltából idézhettük fel. Azóta 45 év telt el és Kéri Károly napjainkban már ... éves! Születésnapján kis Fradi zász­Újdonság a Fradi futballmú- zeumban. Egy színes kupa a Kinizsi­korszakból. A Kinizsi-Kőbánya váloga­tott mérkőzést 1956 nyarán rendezték, az emiékkupát pedig Láng Karcsi családja őrizte meg. Most Láng Tiva­dar adta át múzeumunknak. Egy 91 évvel ezelőtti dokumentum

Next

/
Oldalképek
Tartalom