Fradi újság (1990)

1990 / 1. szám

4 Fradivújság Zöld (fehér)-ben Arcképcsarnokunkban több szur­kolónkat, cikkeinkben jó néhány ve- zetót bemutattunk már. Most egy „régi-új” arcot villantunk fel. A á aktualitást az adja, hogy akit bemu­tatunk, Gyulai Gusztáv, független képviselőjelöltként indul a márciusi választáson. Ki is Gyulai Gusztáv? Első kép: kerület és egy nyugatnémet város között alakult ki és vált szorossá. A városkép, a kultúra, az oktatás­ügy, a sport harmonikus egységben fejlődnek. Az egyházzal, a művé­szekkel, sportolókkal kitűnő volt a kapcsolat eddig is és jelenleg is az. Könnyű mindezt felsorolni, de azt, hogy hány összeütközéssel, mekkora ellenállással, hányszoros energiával járt mindez, egy egypár- ti vezetés, egy bürokratikus, köz­pontosított államigazgatás világában - manapság nem sokan veszik fi­gyelembe. Eddig szélmalomharcnak tűnt számára az, hogy az önkormányza­tot sikerüljön kivívni, ugyanígy az is, hogy a környezetvédelemben tényleges eredményeket lehessen el­érni. A megváltozott politikai kör­nyezet új energiát adott régi törek­vésének; hátha az új parlament az új önkormányzati törvénnyel végre megteremti a régóta áhított önálló­ságot. Hátha felelősebben átérzi a jövőben a felsőbb vezetés is a kör­nyezetvédelem fontosságát. Úgy érezte, eddigi tapasztalatait, nagy gyakorlatát és elképzeléseit az új parlament tagjaként tudná kamatoz­tatni. Amikor meghallottuk, hogy in­dulni kíván független képviselője­löltként, megkérdeztük egy-két ré­gebbi ismerősét, hogy képzeli őt ebben az új szerepkörben? Zsiborás Gábor, a Fradi volt, az MTK jelenlegi kapusa: Az elnök úr segítsége hármasik­reim megszületésekor szinte azonnal jött. Érdeklődését családom iránt ma is érzem. Csak köszönettel tar­tozom neki. Mint kerületi lakos el­mondhatom, hogy a lakóterületen is szeretik. 1957 tavasza. Egy vékony, nyú­lánk fiatalember áll sorba az FTC Üllői úti atlétikai szertára előtt, me­zért, nadrágért. Gyulai Gusztávnak hívják. Az akkori edzők szerint te­hetséges futó. Az edzéseken szor­galmas, rajong a FRADI-ért. Aztán közbeszól az élet, egy sérülés, ki­egészülve a komolyabb tanulással - és egy várható sportkarrier félbesza­kad. Második kép: 1963 nyara. Ifjúsági túra Oszoly- tetőre, a pilisi hegyekbe. Egy zöld­fehér melegítés ifjú szervezi a cso­portokat, a ferencvárosi gyerekeket, irányítja a táborvezetést. A sport, a természet szeretete - párosulva a FRADI nosztalgiával -, itt találja Gyulai Gusztávot. Harmadik kép: \ 1976 ősze. Az alig néhány hó­napja XX. kerületi tanácselnök. Gyulai Gusztáv együttműködési megállapodást köt a Ferencvárosi Torna Clubbal, a kölcsönös segít­ségnyújtás érdekében. Ennek nyo­mán sportpályák épülnek a Székely- híd utcában, fellendül az iskolai sport, s természetesen mindebből profitál a kedvenc klub, a FRADI is. Negyedik kép: A Ferencvárosi Torna Club 1987. évi küldöttközgyűlése. Az elnökség­ben ott ül Gyulai Gusztáv. Hozzá­szólásában a közügyek tisztelete, az egészség, a sport szeretete, a gye­rekek nevelése szerepel a leghang­súlyosabban. Nem véletlenül: zöld­fehérben. Ki is hát Gyulai Gusztáv, ha nem szurkoló? Huszonegyedik éve tanácsi tiszt­ségviselő, korábban Kispesten ta­nácselnök-helyettes, 1976 óta pedig Pesterzsébet-Soroksár tanácselnöke. Haladó gondolkodású reformer, aki már akkor is felvállalt reformokat, amikor az még nem volt „divat”. A „pártállam” rendszer megkötötte a kezét, de így is elsőként teremtett újszerű kapcsolatokat, eredménye­ket az államigazgatás megcsontoso­dott rendszerében az ügyfélszolgá­lattal olyan mintát hozott, amelyet kötelezővé tettek az egész főváros­ban, nemzetiségi politikájában elfő­nek vitte végig olyan testvérvárosi kapcsolat megkötését, amely egy Mészáros József „Dodo": sport- pályafutásomat Pestszenterzsébeten kezdtem. Több, mint két évtizedes baráti kapcsolat fűz Gyulai Gusz­távhoz. Olyannak ismertem meg, aki a sportot lelkesen támogatja, ne­héz körülmények között is. Szabad idejében szoktam őt látni az Üllői úti pálya lelátóján. Onnan nézi a klub kedvenceit, esetenként örülve, esetenként bosszankodva. Hargitai Károly: örülök, hogy in­dul a választásokon. Meggyőződé­sem, hogy az új parlamentnek olyan ambiciózus képviselőkre van szüksége, akik bizonyítható eredmé­nyeket értek már el és vannak konkrét elképzeléseik a jövőre vo­natkozóan. Bár közvetlenül a sport­kapcsolatok terén kísértem figye­lemmel munkásságát, de tudom a kerületben lakó sportolóktól és sportbarátoktól, hogy milyen refor­mokat harcolt ki az elmúlt évtize­dekben. Ötödik kép: Reméljük nem utópia! Parlament. A honatyák a sporttörvényt tárgyal­ják. Első hozzászóló: Gyulai Gusz­táv képviselő úr, aki amíg meg nem választották képviselővé, Budapest első zöld(fehér) polgármestere volt az elmúlt fél évszázadban... ★ Albert Flórián: Tisztelem Guszti „bácsit”. Azt hiszem, mint klubunk és a sport barátja a „Nagy Tanács­ban” is sokat segítene nekünk is, választóinak is. Thomann Antal, az FTC volt lab­darúgója, a kerület lakója: Gyulai urat az egész kerületben tisztelet övezi. Nem hiszem, hogy az elmúlt ötven évben bárki is ennyit tett a kerületért, és még fra- dista is!------------------------------------------------í----------------------------­M i lesz veled Ferencváros? Az otthonok, a családok egyre súlyosbodó helyzete mellett úgy tűnik - és ez sajnos természetes -, hogy a költségvetésből gazdál­kodó szervezetek, így a sportegyesületek is mind nehezebben tevé­kenykednek. Nem múlik el nap, hogy valamelyik újság ne foglalkozna a sport­élet gondjaival, szakosztályok megszűnésével. Sokszor már úgy tű­nik, a sportvezetők csak „sírnak”, de mit tesznek? E kérdést tettük fel Hargitai Károlynak, az FTC ügyvezető elnö­kének. A sportegyesületek rendszere - különösen az úgynevezett kiemelt egyesületeké - válaszol az elnök - négy évtized alatt kialakult szer­kezeti rend szerint alakult. E szerint „valahová” tartozott (BM, HM, ÉDOSZ, Vasas Szakszervezet stb.). Ézenkívül megvoltak az állami bázisvállalatok, akik a sportolók egzisztenciális viszonyait rendez­ték, pontosabban a sportstátuszokat fenntartották. Ennek helyességéről lehet vitatkozni, de voltak! A gazdasági hurok azonban itt is szorosabbá vált. A sportolók átkerültek az egyesületekhez, a támogatások pedig a helyzet termé­szetes következményeként egyre csökkentek. Jött az állami támoga­tás szűkülése, az új adórendszer és a 43% társadalombiztosítási hoz­zájárulás. Mindezek mellett pedig az infláció. Ezzel egy időben pedig az új társasági törvény alapján az önál­lóság. Eltartottból önfenntartóvá kellett válnunk! Számok: az FTC 1990. évi rendkívül szoros gazdálkodás mellet­ti működéséhez 95 millió Ft-ra lenne szükség. A jelenlegi lehető­ségeink: kb.12 millió Ft saját bevétel, 9 millió Ft állami támoga­tás, 3,2 millió ft sportolói bértámogatás és mintegy 14 millió Ft reklám-szolgáltatásból kitermelt összeg. Ez együtt 38,2 millió Ft. Hiányzik megközelítően 58 millió Ft. Mi lesz akkor a továbbiakban? Két út között kellett választani - folytatja Hargitai Károly - vagy kiemelünk 4 szakosztályt, figyelembe véve a közönségigényeket és a nemzetközi eredményességet, és akkor az FTC csak labdarúgó, jégkorong-, vízilabda- és birkózó szakosztályokkal működne tovább. A meglevő költségvetésünk erre sem teljesen elég! De mi lesz a többivel? Egyforma gyerekeink! Mi lesz a magyar sprottal? Elnökségünk két ülésen, összesen kö­zel 8 órát vitatta a teendőket és úgy döntött, megkíséreljük szak­osztályaink átmentését, hisz amit mégszüntetünk, annak ismételt lét­rehozása többszörösébe kerül. Van hat - bocsánat - már csak négy hónapunk. Van tehát mit tenni. Remény? Még halvány fénysugárról sem beszélhetek. Az új támogatók ke­resése folyik, vannak vállalkozásaink, de ezek haszna csak szerény összegekben jelentkezik, hisz befektetni is csak szerényen tudtunk. Terveink? Van jó néhány pl.: alapítvány létrehozása, vállalkozás-bővítés, to­vábbi létszámleépítés, szervezeti átalakítás stb. És nem utolsó sor­ban a nagy Fradi család összefogása, amire eddig is számíthattunk és úgy érzem, számíthatunk a jövőben is. (Folytatjuk) Hirdessen a Fradiban A Ferencvárosi Torna Club Reklám- és Vállalkozási Irodája felajánlja szabad hirdetési felületeit, melyeken Önök ismertethetik, propagálhatják szolgáltatásaikat, termékeiket! Továbbá felajánljuk kapacitásainkat, az alábbi munkák közvetítéséhez, melyekhez megbízható kivitelező partnereket biztosítunk.- Épületek tervezése, kivitelezése- Földmunkák (épület, csatorna-, gázvezeték fektetés)- Szigetelés (épület és tető)- Szerszámgyártás- Hidegsajtolás- Műanyag-fröccsöntés, alumínium öntés- Szállítás (1-20 tonnáig)- Ügyvitelszervezés és iratrendezés (selejtezés, mikrofilmre történő feldolgozás)-Takarítás, rovar- és rágcsálóirtás. Várjuk kedves megrendelőink megbízását. Ferencvárosi Torna Club Reklám- és Vállalkozási Iroda Cím: Budapest, Üllői út 129. 1091 Telefon: 113-6025 Telex: 22-3290 Telefax: 113-7292

Next

/
Oldalképek
Tartalom