Fradi újság (1990)
1990 / 2. szám
14 Fradiyújság T úranapló’90 ANGLIA A tekintélyes londoni THE TIMES február 20-i számában a sportrovatban az egyik szakíró kesergője volt olvasható a következő témában: Az 1986. évi BEK-győz- tes, elmúlt évi döntős román Stea- ua Bukarest csapata nyugat-európai turnéja során szeretett volna megmérkőzni néhány angol élcsapattal is. Az ismert belga menedzseriroda, a DE VRIES közvetítését is igénybe vették, de végül csak egy jelenlegi közepes, másodosztályú -jobbára a harmadik és negyedik osztályban sínylődő - csapattal, a Boumemouth-tal tudtak egyetlen találkozót összehozni. S az újságíró azon kesergett, miért nem használták ki az angol élcsapatok a kínálkozó lehetőséget, s mérkőztek meg - tapasztalatot szerezve - a kontinens egyik legkiválóbb együttesével... Nos, az angolok már csak ilyenek, elég jól elvannak magukban, abban a bizonyos „fényes elszigeteltségükben”. Talán ennek tudható be az is, hogy a Ferencváros, amelynek kiváló szigetországi eredményei következtében máig jól csengő neve, tekintélye van Al- bionban, ennek ellenére meglehetősen régen, 27 éve, 1963-ban volt a csapat errefelé barátságos túrán. Annak, hogy most ismét itt tudott szerepelni a Fradi, s ráadásul egyik mérkőzését az utóbbi évek egyik sikercsapata, a Norwich City ellen tudtuk játszani, külön története van. Az elméit év nyarán egy szomorú ok következtében sikerült, amúgy már széles körű szigetországi futballismeretségeimet bővíteni. A Norwich City pályaigazgatójának kisfia sajnos rendszeres visszatérője a budapesti Pető Intézetnek, s a papa, Brian, egyik délelőtt fölkereste - szakmai kíváncsiságból - az Üllői úti stadiont. Később néhány napot töltött fővárosunkban kollégája, a Norwich főtitkára, Andy Neville is, s az ő útja is hozzánk vezetett. Az ismeretségből barátság lett - talán mert klubjaink színe hasonló, a Nor- wich-é zöld-sárga-, elkezdtük tervezgetni, hogy kiépítünk valamiféle kapcsolatot akét egyesület között. Az alkalom most kínálkozott Mi abajnokságra történő felkészülés időszakában voltunk, Angliában pedig az FA és Liga Kupa küzdelmei miatt bizonyos hézagok adódnak ilyenkor a bajnokság folyamatában. így történt, hogy a Norwich meghívott bennünket s kinti tartózkodásunk mindenféle költségét fedezte, mégpedig a legkiválóbb színvonalon. Kiutazásunkhoz támogatást nyújtott a londoni székhelyű, magyar érdekeltségű vállalat, a London Chemical Company. Egyébként a MALÉV menetrend szerinti járatával utaztunk oda és vissza. Elhelyezésünk a Norwich Sport Village nevű sportcentrum szállodájában történt 1988-ban Anna hercegnő nyitotta meg ezt a fantasztikusan praktikus, kitűnő atmoszférával bíró sportlétesítményt. Reggeltől késő estig, magyar ember számára elképzelhetetlenül pezsgő sportélet folyt itt nap nap után, ahol számtalan sportág és játék űzésére van lehetőség. Láthattuk, hogy színvonalas szabadidős sporttevékenységhez nem elég csak jelszavakat kreálni. Kell hozzá vonzó sportlétesítmény, pénzes kereslet, és persze a becsületesen ledolgozott nyolc óra utáni kellő szabadidő és kedv. A csapatunk tagjainak - a szálló kiváló konyhája révén - volt alkalma megismerkedni a mienkénél jóval egészségesebb ottani gasztronómiai szokásokkal is. Mindenki körében osztatlan elismerést aratott például a kiadós angol reggeli, amely nyugodtan, mondhatni szertartásosan elfogyasztva az egész nap alaphangulatát meghatározza. Edzéseinket a város tulajdonában lévő, közeli Sloughbottom Park pályáin folytattuk. Válogathattunk a 10 füves pálya között, hogy éppen melyiket akaijuk használni. Egyébként a létesítmény nyitott, bárki használhatja. Gyakran előfordult, hogy apa fiaival kijött délelőtt kicsit kapura rugdosni, családi focimeccset vívni. A sajtó elég szépen foglalkozott velünk. Az egyik edzésre kijött a BBC stábja riportot készíteni, s a mérkőzés összefoglalóját is adta a televízió. A helyi lapok meglepően teijedelmes fényképes beha- rangozókkal jelentkeztek a meccs előtt, s a találkozóról nagyon tárgyilagos, mégis érdekes tudósítást olvashattunk. Elismerték a Ferencváros játékosainak jó technikai képzettségét, a befejezések el- puskázásáért viszont elmarasztaltak minket. El ne feledjem, természetesen az Angliában elmaradhatatlan műsorfüzet is készült a Norwich elleni mérkőzésre. Ha már itt tartunk, megjegyzem, hogy a mi lezsernek tartott fiainkat is megragadta az a szertartásosság, a futballt körülvevő, egyetlen más országéhoz sem hasonlítható szent tisztelet, ami itt tapasztalható. Az is érzékelhető volt a Norwich elleni mérkőzésen a Carrow Road stadionban, hogy az igazi angol szurkoló mennyire objektív, hálás a szép alakításokért, s az ellenfél szép mozzanatainál is elégedetten felmorajlik, s összecsapja a tenyerét. A mérkőzés utáni fogadás is emlékezetes volt. Mindkét csapat tagjai vésett plakettet kaptak a Norfolk Grófsági Labdarúgó Szövetség elnökétől, majd a klubelnöki köszöntők után a két csapat játékosai, vezetői is megajándékozták egymást. Jó volt érzékelni számomra, aki sokadszor voltam a Brit-szigeteken, és ismerem már rezdüléseiket, hogy formaruhás, elegáns csapatunk jő benyomást keltett a formaságokra is oly sokat adó helyiek körében. Fiatal csapatunk tagjai közül csaknem kivétel nélkül mindenki most járt először a ködös Albion- ban, amely most hozzánk kegyes volt, mert február ellenére többnyire napos, esőmentes, jóllehet szeles idővel kedveskedett nekünk. Mindenképpen meg szeretném említeni, hogy legnagyobb örömömre, a csapat nem várt nagy érdeklődést tanúsított a látnivalók iránt. Vendéglátóink autóbuszosgyalogos városnézést szerveztek az ősi Norwich történelmi belvárosában, s a páratlan szépségű ka- tedrális, a normann vár, a középkori utcácskák felejthetetlen emlékeket jelentenek. A Great Yarmouth Town elleni mérkőzés előtt volt alkalmunk ezt az ugyancsak érdekes, tipikus kelet-angliai kikötővárost is megtekinteni. A Dickens regények (Copperfield Dávid stb.) színhelye, a sokak által először megpillantott Északi-tenger sem volt akármilyen látnivaló. S megtörtént az, amire most biztosan sokan azt mondják: futballlis- tákról lévén szó, ez nem is lehet igaz! Kincses Sanyi csapatkapitány a csapat nevében kért, hogy az utolsó napunkon, mielőtt a londoni Heathrow repülőtérre kiérnénk, próbáljak egy londoni városnézést is megszervezni. Nos, vendéglátóink biztosították e célra az autóbuszukat, a csapat pedig vállalva a korai kelést, részese lehetett egy néhány órás ismerkedésnek, úgy mondtuk: kedvcsinálónak. Láthatták a Towert, a Parlamentet, a Westminster Apátságot és még néhány érdekességet Úgy tapasztaltam, s igazam legyen, hogy a fiúk szakmai téren is gazdagodtak. Részben saját mérkőzéseik kapcsán, másrészt a TV- ben látott angol bajnoki és kupa- mérkőzések segítségével, s egyéb impulzusokkal. S megfejthették annak titkát, miért zarándokol ki az angol szurkoló hétről hétre tízezrével a stadionokba. Kedvét leli abban a nagyszerű játékban, amiben az angol futballista hihetetlen elszántsága, az első perctől az utolsóig való küzdenitudása érvényesül. OLASZORSZÁG Alighogy délután megérkeztünk Ferihegyre, rövid családlátogatás után vacsorára találkoztunk a Fradi Étteremben, s este 11.00- kor indultunk tovább Olaszországba. Gönczöl András, Fradi-szim- patizáns üzletember szervezte utunkat Egy olasz milliomos üzletember, Oliviero Mazziotti úr vendégei voltunk. Mazziotti úrnak többek között autóbusz- és utazási vállalata, televíziós állomása van az Abruzzo tartománybeli Lanciano városában, s mellesleg ő a klub elnöke a helyi C-ligás profi futballcsapatnak is. Az elnök az egyik Volvo autóbuszát küldte értünk két gépkocsivezetővel. Giuli- ano és Antonio felváltva vezettek, és így viszonylag hamar letudtuk a hosszú oda- és visszautat Két napot Lancianóban töltöttünk, majd három napra a Pescara fölötti tengerparton lévő Hotel Floridában helyeztek el minket. Mint kiderült, itt szokott készülni a Lanciano is és a szálló két tulajdonosán látszott, hogy még itáliai viszonyok között is óriási futballbarátok. Gianni és Federico D ’ Alessio, a két testvér minden kívánságát leste a csapatnak, s mondanom sem kell, hogy most az olasz konyha remekeit, például a legfinomabb spagettiket volt módunkban tanulmányozni. Természetesen - csakúgy, mint Angliában - itt sem csak habostortából állt az élet Általában napi két edzés szerepelt a programban, s még a mérkőzések délelőttjén is vezényelt némi mozgást a csapatnak Rákosi Gyula és asszisztense Szűcs Lajos. Ami a látnivalókat illeti, abban itt sem volt hiány. A szállodánk például, mint jeleztem, az Adriaitenger partján volt, a közelben sok pálmafával. Ha messzebbre tekintettünk, az Abruzzók hegyeinek hófödte csúcsaiban gyönyörködhettünk. Lanciano maga egy hegyre épült, tipikus délolasz város, az elmaradhatatlan piaccal, a merca- tóval. Volt szerencsénk a városházán is járni, a polgármester adott fogadást csapatunk tiszteletére, s mit ad isten, hibátlanul sorolta a hatvanas évek ferencvárosi játékosainak neveit. Mint elmondta, egyetemistakorában nagy hatással volt rá a magyar labdarúgás, és ezért emlékszik még ma is a nagy egyéniségekre. A másik hely, ahol játszottunk, Penne ősi város, több mint kétezer éve", a rómaiak alapították, és sokáig ez volt Abruzzo tartomány székhelye. Ki tudja miért, egy meglehetősen magas és meredek hegy tetejére építették, nem tud tovább terjeszkedni (hacsak nem az égbe...), s valószínűleg ennek köszönhető, hogy mára egy álmos vidéki kisvárossá alakult Ha Angliáról szólva megemlítettem, hogy jó volt az időjárás, Olaszországban ragyogó melegről beszélhettünk. Ennek kapcsán gyakran szóba került: bárcsak nekünk is ilyen szép tavaszunk lenne; s természetesen nemcsak az időjárásra gondoltunk... Mindenesetre a játékosokra nem lehetett panasz. A hosszú oda- és vissza- úton, amikor többször megálltunk az autópálya parkolóiban kinyújtóztatni tagjainkat, mindig előkerült a labda, cicázáshoz, passzolgatáshoz. A labdaéhség tehát látható, reméljük a sikerre legalább ennyire éhesek - e sorok megjelenésekor már kiderül. A két részből álló, angol-olasz túra tapasztalatait összegezve elmondható, hogy az a szakvezetés és a játékosok szerint is mindenféle szempontból igen hasznos volt, s ráadásul a költségeinket is fedezték, ami a mai világban nem mindegy. Sportkapcsolatainkat is bővítettük. A Lanciano jelezte, hogy valószínűleg még ebben az évben ellátogatnak hazánkba, és itt is szeretnének megmérkőzni velünk. A Norwich City-vel kapcsolatban pedig annyit mondhatok, előrehaladott tárgyalásban állok velük arra vonatkozóan, hogy részt vegyenek az augusztusi budapesti nemzetközi tornánkon. Jelenlétük nyilván emelné annak rangját, és sok érdeklődőt csalogatna ki az Üllői úti stadion lelátóira. Magyar Zoltán FRADI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club kiadványa. Ára: 20,- Ft Felelős kiadó: Hargitai Károly, az FTC ügyvezető elnöke. Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László. Fradi fotótár. Lapzárta: 1990, március 5. Készült a SZÖVORG Nyomdában Felelős vezető: Bodnár Tamás T. sz.: 198-90 MÉRKŐZÉSEK: 1990. február 16. Norwich, Carrow Road Stadion, 3086 fizető néző NORWICH CITY-FERENCVÁROS 2-0 (1-0) Góllövő: Fleck, Pennock Ferencváros: Józsa-Nagy S., Simon, Limperger, Keller-Albert, Va- szü, Kincses-Nagy Zs. (Dukon), Dzurják, Fonnyadt Február 19. Great Yarmouth Wellesley Recreation Ground, 1200 néző GREAT YARMOUTH TOWN (Keleti-Liga)-FERENCVÁROS 0-2 (0-2) Góllövő: Dzurják 2 Ferencváros: Józsa-Nagy S. (Telek), Simon, Limperger, Keller-Albert (Kiss I.), Vaszil, Kincses-Nagy Zs., Dzurják (Vanicsek), Fonnyadt (Dukon). Február 22. Penne, Stadio Comunale Penne, 400 néző PENNE (Abruzzo tartomány I. liga)—FERENCVÁROS 0-0 Ferencváros: Józsa-Nagy S., Simon, Limperger, Keller-Albert (To- por), Vaszil, Kincses (Dukon)-Nagy Zs., Dzurják (Kiss I.), Fonnyadt Február 25. Lanciano, Stadio Comunale Lanciano, 1000 néző LANCIANO (olasz profi liga C-osztály)-FERENCVÁROS 0-0 Ferencváros: Józsa-Nagy S., Simon, Limperger, Keller-Albert, Vaszil (Dukon), Kincses-Kiss I., Dzurják, Fonnyadt PTEBIIMPi^GmbH.
