Fradi újság (1990)

1990-09-20 / 5. szám

Feltétlenül lenne némi nagy- képű felhangja, ha akár a Fradi Újság, akár annak állandó rova­ta, a Kettesben esetében meg­gyökeresedett hagyományokról kezdenék el papolni; ám ha mégis vannak olyanok, akik megtiszteltek eddig figyelmük­kel, és többé-kevésbé a lap konstrukciója, szerkesztési módja is kirajzolódott már előttük, akkor azok kedvéért mondom: ez a Kettesben most nem a megszo­kott talk show jellegű interjút tar­talmazza. Kicsit kevesebb is, kicsit (talán) több is annál, hiszen egy szá­momra felejthetetlen kirándulás emlékképeire építkezik, egy olyan három napos út, elsősor­ban ferencvárosi vonatkozású eseményeit igyekszik felelevení­teni, amely a világ labdarúgá­sának talán legpompázatosabb katedrálisába, a londoni Wemb­ley stadionba vezetett... Az előzményeket talán feles­leges bő lére ereszteni, az egy bélyeg hátára is elférő lényeg: a világbajnokság 4. helyezettje, az angol válogatott barátságos mérkőzésre volt hivatalos Ma­gyarországra, ánp miután az an­golok számára az egyetlen elfo­gadható futballszínpadot a Népstadion jelenti, ott azonban szeptember 12-én még javában folytak az azóta nagy sikerrel le­zajlott Illés koncert előkészületei, azt mondták: kerül amibe kerül, utazzunk inkább mi Londonba... A megszentelt gyepet taposva így történt, hogy a mérkőzés napjának előestéjén megesett velem az a csoda, amely oly sok sportról író tollforgató álma... Nekem is az volt mindig, de mi­lyen az élet... annak ellenére, hogy a mostani londoni vizitet megelőzően máj háromszor is voltam az angol fővárosban (s ebből logikusan következően a futball templomban) magára a fűre, a Wembley világsztárok ál­tal oly sokszor felszentelt gyep­szőnyegére még soha sem te- hetettem a lábamat... Nem te­hettem, hiszen kétszer (még 1981-ben...) az angol válogatott világbajnoki selejtezőin jártam ott, előbb a románokkal, utóbb a svájciakkal játszottak, s lévén egyedül jelenlevő magyar újsá­gíró, akinek a meccshez annyi köze volt, hogy a mi válogatot­tunk akkor egy selejtező cso­portban volt az angolokkal... olyan messze voltam attól, hogy a gyepet is megtapossam, mint amennyire jelenleg van a ma­gyar válogatott futballtudása az angolokétól. Flarmadik látoga­tásom sem hozott ilyen szem­pontból sikert. Détári Lajos világ­válogatott-beli szereplését fi­gyelhettem, szigorúan a lelátó­ról... így aztán most, már az in­dulás előtt elhatároztam, akkor is .megtaposom' a fúvet, ha azonnal kitiltanak miatta a brit korona összes létező álla­mából... Es így is történt... Köszönhető volt ez persze a magyar váloga­tottnak, amelynek tagjai ugye, ha akartak, ha nem, edzést kényszerültek tartani ezen a fű­vön, az edzésükre kíváncsi né­hány magyar újságíró (fogal­mam sincs egyébként, hogyha valaki zsurnalisztaként kint van Londonban, hogyan mulaszt­hatja el a magyarok előző napi tréningjét... különösen akkor, ha annak színhelye a Wembley sta­dion...) társaságában pedig jó­magam is ott toporogtam a pá­zsiton... Nos, kérem tisztelettel: képzel­jenek el egy perzsa imaszőnye­get, melyet még a biztonság kedvéért néhány száz négyzet- méternyi szuperbársonnyal is beterítettek, utána az egészre ráborítottak egy ugyanilyen nagyságúra vágott szivacs és laticel álmot, azt meg újra káp­rázatos szőnyegcsodává vará­zsolták... Az Eurosport, újabban már nálunk is sok lakásban fog­ható adásainak köszönhetően, biztosan tudják, hogy milyen fü- vön játsszák a britek egyik leg­népszerűbb játékát a golfot... Nos, egy golfpálya hepe-hupás, göcsörtös smirglipapír a londoni szuperstadion gyepéhez képest. Az ember rálép a fűre, s olyan, mintha rúgókon járna. Puha, jól megdolgozott rúgókon persze, nem olyanokon, amelyek az égig lövik ki az embert, hanem olyanokon, amelyek a testsúly következtében történt talajnyo­mást szinte pontosan ugyan­olyan erővel adják vissza, így a járásnak egy idő után itt dalla- md, ritmusa, harmóniája lesz. Minden egyes fűszál olyan pon­tosan egyformára van vágva, hogy Vidal Sasson, a világhírű francia fodrász ahhoz képest torzonborz hajakat szokott csi­nálni... Nemzeti Sportos kollégám, Dénes Tamás tett is egy kísérle­tet arra, hogy a Wembley kerté­szével szót váltson, hiszen bor­zasztóan izgatta: ezt a mester­munkát vajon milyen módsze­rekkel érik el, ám a pályán, a magyar csapat edzésének ide­jén csak néhány festő és mázo­ló, meg a locsolóberendezés kezelője dolgozott csupán... így aztán számunkra a Wempley- gyep titkának megfejtésére ma­radt az ősrégi anekdota, amely éppen arról szól, hogy miért olyan Angliában a fű, amilyen... Nos, azért, mert azt száz éve mindig ugyanabban a percben öntözik, ugyanabban az órában nyírják, azaz... mert értő kezekkel foglalkoznak velel Simon Tibi, mint a magyar Maradona „Másodállásban" figyeltem per­sze az arcokat is... Kíváncsi vol­tam arra, hogy ezek a nagy si­kereket még nem nagyon átélt futballisták, milyen érzésekkel lépnek egy ilyen pályára, tükrö­ződik-e valami (bármi...) az ar­cukon, látszik-e valami (bármi...) a mozdulataikon csak attól, hogy a földkerekség leghíre­Rendhagyó ’’KETTESBEN y4 az ^4/ A/i7y Nagybecsületszavamra komolyan beszélek. Fradi csak egy van^Jártamban-kellemben soha sehol másutt nem halottam hírét a „Fradizmus" átható, dinamikus jelenségének. Széles Futbóliábansehol sem ismerik azt az ölthatatlan lángolást, a fanatikus (vak)hitet, a minden mélységen átlendítő alázatot, amely kizárólag a zöld-fehér hívek sajátja. \ Mester utca, Illatos út, Bakáts tér'fóház strásse. Ha fatornybshazád nevezetességeit sorolom, hát persze, hogy az FTC a sírig elkísérő szerelmesed, a mindenséged. Tűzoltó utcai volnál, netán Vágóhíd-kömyékl? Nincs mit csodáink Ám milyen késztetés határára emeli magasra a zöld-fehér lobogót a bódvaszentandrási sijhaap?Hiszen még a Mezőgazdasági Vá­sár alkalmából sem járt Budapesten. Az Üllői úti pályáról emlékképet nem, legfeljebb képeslapot öríz: Szlovákia, Galánta körzet, Réca nevű falucskájában vendéglátóm kisfia azt selypíti:, ,,a Fjadinak szújtolok". A Haller télnek, a hajdanán aMáriásy út és a Gubacsi út sarkán elterülő „Négyzetnek" hírét sem hallotta. Miért pont a Fradiért szorít? Miért nem a Vasas, a Honvéd vagy a Dózsa a szíve csücs­ke? Mi okból feszítette szét a Ferencváros a szokványos kerületi csapát dimenzióit? Hogyan nőtte túl nagyságrendekkel az ugyancsak regionális alapon szerveződött Kispestet, Újpestet, Vagy a hőskorban tömegeket éltető Hungáriát? \ Jöhetett a zord idő, hét szűk esztendő, gólaszály, kútmélye, edzöválság, a kúrzus tilthatta a „híveknek" a szentély látogatását, sót még a csendes Imát is. Az áldozok száma nerphogy csökkent volna, gyabopodott. Csúfolhatták az aranytábúakat ÉDQSZ-nak, Kinizsi­nek, az elnyúhetetlen „Fradizmús“átvésjelteftúlél1e a történelem viharait, majd Faustusként kelt újra életre... \ Feltétlen megírandó szociológiai, politológiai tdnulmányszlntézls lesz hivatott feltárni a „Fradizmust" létrehozó és fenntártó történel­mi-társadalmi okokat. Én addig Is töprengő fisztelettei húzom ki mdgam e jelenség előtt és kijelentem: egyiptomi Fradi nem létezik! Van viszont valami hasonló, körvonalaiban, haloványan reájaPmjékeztetó. Az AI Ahly ... s hogy az arab világioönzjkuttlma ratio, az überelhetetlen legerősebb lap az AI Ahlyl \ Az .AhlQwIvya" szó az egesz Maghreb-térségben jól Ismert. Annyit tesz .--mlógyarutj hogy az AI Ahly csapatának szurkoló megszállott férfiúi Nos, az Ahlawiyyak baráti társaságai, köreVklublai Egyiptomon kívül fellelhetőek Al­gériában/ Tunéziában. Marokkóbaivsőt Szudánban is. Ezek »„szabadkő­műves páholyok" összetartanak, segítik egymást függetlenüpaz arab orszá­gok kjismerhetetlen politikai cikk-cakkjaitól és-agy akran,vá I tozó ideológiai széliránytól. Nem tudom, akad-e még egy csapatszeleie földtekén, amely­nek szurkolóját külgntogalom jelöli. Nagy valószínűséggel nincsen. Az Ahla- víiyya egyedülálló jejerrsógumint ahogyan szerelmének tárgya a Nádi AI ' Ahly is unikum a magbmemében^Csak egyetlen apró példa. A klub heti­lapja 120 ezer példányban jelenikmeg-Kgiróban, kedden reggel. Aki dél­ben talál még belőle a standokon, az varázsl&>.-^^ Megbízhatónak mondott hiffprrrások szerint dzÄPAhlynem 1907-ben - ahogyan ez a nemzetközi szaksajtéban széles körben terjéng^hanem két évvel korábban jött létre. Igaz, 1905-ben seholsem jegyezték be a futballozó \ társaságot, alkalmi ellenfeleit is maga .. keresgélte szorgos munkával. De /mégiscsak létezett. Születésének históriájában akad még egy vaskos félreér­tés. Nem angolok hozták létre, hanem kairoKoraü diákok. Ä National név csak a későbbi időkben ragadt rá, azon egyszerű okból, hogy nevének an­gol tükörfordítása a National, azaz Nemzeti. Nem vétlen... / Blsó pályáján a politikai tömeggyűlések megelőzték a foclmeccseket. Az egyiptomi főváros egyetemistái, haladó szellemű fiataljába /Nemzeti klub' pályájára tódultak, hogy politikai vitákat folytassanak, s hógy a világmeg­váltó gondolatok ütköztetésében megfáradva sportoljanak egy keveset. A nem éppen tiszta profilú „politikai-sportklub" első elnöke Szaad Zaghloul például tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1917-ben Londonba uta­Szimbólum \ Alkalmasint nem jár messze az igaz­ságtól a FIFA Magaiin akzal a kije­lentéssel, hogy az Alj Ahly\(angptö-' san National) „nem fcsupáp Egyip­tom, hanem az egész ardb világ legnépszerűbb futballcsapata". A klub a negyvenesjöfvenes években a gyarmatosítás ellenf harc szimbó­lumává vált/émblémlája a legen­dás Vörös/feivény nem kizárólag a , fociszur>ólók, hanem a neokolonlp- llzmuséllen fegyverrel (harcolók ru­házatát is díszítette. Az AI Ahly elké\ pásztó popularitását mi sem jelzi' ékesebben, mint hoay/Gamal Ab- ' del Nasszer, az ojszag történelmé­nek legnagyopb'becsben tartott ál­lamfője kifejezetten jó néven vette ^és—gyökran büszkélkedett azzal, hogy 1954-ben megválasztották az AI Ahly díszelnökének. Pedig Nasz- szer csupán „passzívan lelkesedett” a sportért, a fociért még égy sem. De, azt pontosan bemérte,(hogy mi­csoda félelmetes politikai, (társada­lmi erők halmozódtak fel e klubban, adóin. Nem csévélem tovább az idegeket, kirukkolok a farbával: Az egyetlen /helyes megoldás Egyiptom, azaz á Nádi AI Ahly és az/ Ez-Zamalek Spotts Club bajnokija... / Igen, ide jutottunk. A focivilág az irigységtől sárgára válton bámul a Fáraók országára, ahol a fővárps egyszerűen megkergül az AI Ahty- ZamajejcJűflgadók napján. A Ga- mtár Abdel Nasszer-stadlonban/l 10 ezer szerencsés jegytulajdonos há­pog horpadt mellkassal az iszonyú tömegnyomorban. A gigantikus be­tonépítményen kívülragadva/pedig 15-20-30 ezren (mikor hogy) írigylik cgfetül a lelátókon fuldoklókat. Az- tánTTtCfteszálléz est, százezrek lepik el a IS milliós arab metropolis bel-/ városát és ünnepük az AI Ahly (vagy a Zamalek) győzelmét. Amennyiben / fehérbe borulnak az utcák, villa- mosók, buszok, autók, úgy a Zama­lek nyerte a rangadót. Ez a ritkábbik eset. Többnyire a piros/Kairó domi­náns színe az óriások csatájának es­téjén. Magyarán: az AI Ahlynál nin­csen jobb... / Fejtörő A kérdések kérdése imigyen hang­zik: melyik országban gyűlik össze a bajnokság rangadójára 110 ezer szurkoló? [És csak azért annyi, mert 1.11 ezer már egyszerűen nem képes bepréselódni a Nemzeti Stadionba - A szerk.J Az a szörnyű gyanú szivárog fel lelkem legmélyéről, hogy a lehető— leghosszabp J jielmi tető megadása utéQ'sern"kapnánk helyes megfel- tés t/fgyesek nyilván a Flumlnense - Flamengo ordteranggdára szavaz­nak, de tévednek. ArioTMoracana- stadlon legendás „csörtéjére" joTTO" 80 ezren összeverődnek. A man­chesteri városi háború a United és a City együttesei között 50 ezernél nem vonz több érdeklődőt, igaz a gyárvárosnak nincs is tágasabb sta- tionja. Aki Hollandiára, pontosab­ban az Ajax - Feyenoord klasszikus csatára tippel, nos az ugyancsak melléfogott. 40 ezer az átlagnéző- szám a facipősök hazájának rang-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom