Fradi műsormagazin
1982
Pécs Baranya megye székhelye. Bizonyára szlovén-kaj-horvát eredetű szó, Pec jelentése kemence, kalyha, magános szikla. Más vélemények szerint jelentése ie. számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy egy szó- kapcsolatból keletkezett és Pécsett eltemetett öt kőfaragó vértanú emlékét őrizte meg. A klasszikus latinban a Pécs helyén álló városnak a latin képzésmódú, de vitatott — talán kelta (sop = mocsár) — tövű Sopiande volt a neve. Pécs (római kori nevén Sopianae) város kialakulásának története időszámításunk elejére vezethető vissza. A Mecsek déli lábánál épült, eredetileg kelta települést akkor fejlesztették a rómaiak Pannónia Valeria nevű tartományuk székhelyévé. Az V. században hagyták el a rómaiak Sopianaet, amelynek a népvándorlás korszakának egymást váltó népei, majd a IX. század végén a magyarok lettek uraivá. István király a honfoglalás után száz évvel püspökséget alapított itt, és ekkor kezdték meg Pécs négy- tornyú székesegyházának építését is. Nagy Lajos 1367-ben Pécsett alapította hazánk első egyetemét. Az egyetemnek is része volt abban, hogy a humanizmus termékeny talajra talált itt különösen akkor, amikor a költő és tudós Janus Pannonius püspök a városban tevékenykedett. (1459-1472) A békés fejlődést a XV. század végén egyre inkább veszélyeztette a törökök előrenyomulása. 1543-ban foglalták el Szulejmán szultán hadai Pécset, és 1686-ig tartott a városban a törökök uralma. A magas kultúrájú város keleti bazárvárossá vált, amelyre két törökkori dzsámi és néhány kisebb korabeli épület emlékeztet. A magyar lakosság pusztult, nagy része elmenekült. A törökök kiűzése után azonban újból benépesedett, és tizenöt év múlva Pécsnek ismét 3000 lakosa volt. Gyors ütemű a város fejlődése a XVIII. században. Ekkor alakult ki a belváros mai barokk arculata. Mária Terézia 1780-ban „szabad királyi város" rangra emelte. A XIX. század közepén a város fejlődésének a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosított a mecseki fekete kőszén nagyüzemi bányászatának megindulása. Pécs műemlékekben rendkívül gazdag város. Valamennyi nevezetességének megtekintésére — saját tapasztalatomból tudom — egy nap kevés. ízelítőül néhány pécsi látnivaló, műemlék és „amit feltétlenül látni kell"... Városnéző sétánkhoz legcélszerűbb a központi fekvésű Széchenyi térről kiindulni. Ez a város szive, forgalmi központja, a hajdani Piac tér. Tizenkét utca torkollik itt össze. A tér városképi szempontból is különleges látnivaló. A Széchenyi tér keleti oldalán áll az 1845-ben épült Nádor Szálló. A teret övező épületek négyszögében, a tér parktükrének északi lezárásaként emelkedik az ország legnagyobb méretű török kori épülete, Gázi Kaszim pasa dzsámija, a jelenlegi Belvárosi templom. A 28 m magas és 18 m átmérőjű kupolával koronázott dzsámi a XVI. század közepén épült. A Belváros észak-nyugati része a Széchenyi téri központból a Janus Pannonius utcán át közelíthető meg. A Janus Pannonius utcát észak felől a pécsi Belváros kedvelt tere, a vendéglővel, sörözővel, eszpresszóval hívogató Sétatér fasorai követik. Az 1819-ben betemetett várárok helyén kialakított sétányon emlékművek láthatók. A sétány közepén teljes szépségében tárul fel előttünk a nagyértékű műemléki épületekkel övezett Dóm tér. Maga a tér kiképzése is művészi, tervszerű gonddal, építészeti elmélyedéssel hozták létre az előttünk élő nemzedékek. A térnek első pillantásra szemünk elé táruló fő látványossága az északi részt teljes szélességében kitöltő négytornyos Székesegyház. Magyarország legértékesebb középkori műemlékeinek egyike. I. István király kezdte építeni. .. Ha a Dóm térről keleti irányban indulunk tovább, a székesegyházi plébániaépület boltozott átjáróján át a Káptalan utcába érünk. A 4. sz. házat 1730-ban emelték, díszkertjében szabadtéri színpadot építettek. A 3. sz. ház az európai hírű modern festőművész Vasarely szülőháza. A 2. sz. egyemeletes sarokház Pécs legrégibb lakóháza, ma a Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztályának a Zsolnay Múzeumnak ad otthont. A Színház téren áll a Pécsi Nemzeti Színház. 1893—95 között épült, főhomlokzatán Erkel Ferenc Csiky Gergely és Szigligeti Ede, oldalhomlokzatán Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Károly szobra látható. A Munkácsy Mihály utca 31- ben 1865—67 között rokoni látogatáson többízben hosszabb ideig időzött a neves festőművész. És folytathatnánk tovább a látnivalókat — hiszen sok van, szépek és a környező szép természeti tájról még nem is beszéltünk. Na, de mindehhez már egy útikönyv és elsősorban — idő szükséges. .. Október 30. PMSC-FTC A PMSC jogelődje a Pécsi Dózsa volt, az egyesületet 1950-ben alapították, lila-fehér klubszínnel. 1973 óta PMSC a csapat neve és ekkor színe is megváltozott. A Pécsi Munkás Sport Club versenyzői piros- fekete mezben szerepelnek. Egyesületünk labdarúgóinak pécsi bajnoki mérkőzései 1955. augusztus 28. Bp. Kinizsi — Pécsi Dózsa 1—0 1956. március 4. Bp. Kinizsi — Pécsi Dózsa 3—1 1957. november 3. FTC — Pécsi Dózsa 1—0 1959. szeptember 20. Pécsi Dózsa — FTC 3—2 1961. május 21. Pécsi Dózsa — FTC 2—0 1962. március 18. Pécsi Dózsa — FTC 2—1 1963. május 22. FTC — Pécsi Dózsa 1—0 1964. augusztus 16. FTC — Pécsi Dózsa 1—1 1965. szeptember 26. FTC — Pécsi Dózsa 5—2 1966. április 30. FTC — Pécsi Dózsa 0—0 1967. március 12. FTC — Pécsi Dózsa 2—0 1968. szeptember 1. FTC — Pécsi Dózsa 1 —0 1969. augusztus 17. Pécsi Dózsa — FTC 1—0 1970. április 19. FTC — Pécsi Dózsa 0—0 1971. március 13. FTC — Pécsi Dózsa 0—0 1972. május 28. Pécsi Dózsa — FTC 3—1 1972. november 26. FTC — Pécsi Dózsa 2—1 1974. március 23. FTC-PMSC 1-0 1974. szeptember 4. FTC-PMSC 1-1 IO
