Fradi műsormagazin

1987. október

A jövő bajnokai A magyar jégkorong szinte évről évre a létéért küzd. A kö­zönség azonban — különösen a Ferencváros szurkolói — kitar­tanak a sportág mellett, és az utánpótlás sem hiányzik. A Fradi fiataljairól Rajkai László utánpótlás-szakágvezetővel, az FTC örökös bajnokával beszél­gettünk. — A gyerekekkel való foglal­kozást nálunk három dolog jel­lemzi. Először is a sportág helyzeténél fogva kényszerű, de igen hasznos családias han­gulat, a Fradi-szív, vagyis soha­se felejtsék el, milyen mezben játszanak. Aztán a világon talán Magyarországon dolgozunk a legrosszabb körülmények kö­zött, és ez speciális képzést igé­nyel. Végül a hokira és az élet­re egyaránt nevelni — ez a leg­szebb feladat. — mondta. A legutóbbi szezonban öt csapatban játszottak az ifjú fe­rencvárosi hokisok. A rövide­sen kezdődő új bajnokságban azonban már csak négy együt­tes képviseli a korosztályos pontvadászatokban az FTC-t. Az egyik előkészítő csoport, saj­nos megszűnt. No, nem a jelent- I kezők hiánya, hanem anyagi okok miatt. így jelenleg a négy gárdában mintegy száz fiatal kergeti a pakkot. Az előkészítősök a múlt baj­nokságban a harmadik helyet szerezték meg, s ezúttal is ez látszik valószínűnek. Az előbb­re lépést döntő mértékben az gátolja, hogy a kicsik nerti tud­nak edzeni a városligeti Műjég­pályán, és a Millenárison keve- § sebbszer lehet nekik jeges fog­lalkozást tartani. A 7-10 éves gyerekek ennek ellenére — Ba­logh Csaba irányításával — na­gyon lelkesen készülnek a kö­zelgő küzdelemsorozatra. Az úttörők szintén bronzér­mesek voltak legutóbb, s a leg­kisebbekhez hasonlóan aző szá­mukra is az ismétlést tűzték ki célul. A Dunaújváros közismer­ten nagyon jó, és nehéz ellenfél­nek ígérkezik a Liget SE is. De ebben a korosztályban nem az az elsődleges, hogy egy csapat bajnok legyen, hanem az, hogy a srácok tanulják meg a jégko­rong alapjait, s minél többen áll­ják meg helyüket később is. A mostani társaságban is van né­hány nagyon tehetséges gyerek. Az úttörők Bálint Attila vezeté­sével készülnek a bajnokságra. A serdülő együttes a múltko­ri második hely után szeretne aranyérmet nyerni. Jó képes­ségű fiúkból áll a gárda, akik nagyon szorgalmasak Szabó Attila edzésein. Néhány tehet­séges gyerek az ifjúságiak kö­zött is kipróbálhatja tudását az új idényben. A csapat legna­gyobb riválisa a Liget SE lesz. Hasonló célok vezérlik az ifiket, a dobogó második foka után a csúcsra szeretnének fel­jutni. A keret itt is ügyes, ke­mény játékosokból áll, akik közül néhányan talán már az első csapatban is bemutatkoz­hatnak. Hogy íegy legyen, azon munkálkodik Rajkai László, az ifjúságiak mestere. — A szülők minden csapatnál rengeteget áldoznak a hokira — magyarázza a szakágvezető. — Ám a szereléssel még így is akadnak gondok. Általában a csehszlovákiai edzőtáborozá­sok, mérkőzések alkalmával szerezzük be a szükséges holmi­kat. A félkészülés során a serdülő­válogatott járt északi szomszé­dainknál, köztük jónéhány fe­rencvárosi játékos, és Pozsony mellett edzőtáboroztak a fiúk. Az előkészítősök Kassára ké­szültek, de az utolsó pillanat­ban lemondták a kassaiak a vendéglátást. Az úttörők Ka­zincbarcikán is edzettek, míg az ifik zömmel a fővárosban készültek. A tervek szerint ők a hétvégeken átjárnak majd Csehszlovákiába edzőmérkőzé­sekre. A válogatottban szép számmal vannak fradisták, s a nemzeti együttes, ha elegendő időt tölthet jégen, helyt tud állni a 'nemzetközi tornákon. Amikor ezek a sorok íród­nak, Budapesten még sehol sincs jég a pályákon. így a ka­nadai labda — korongnagyságú, tömör labda, nem pattan a jé­gen — továbbra is használatban marad. Ezzel az eszközzel a ten­gerentúlon nyáron szoktak ját­szani, nálunk azonban még no­vember felé közeledve is nélkü­lözhetetlen. S hogy ez mire jó? A technikai elemek gyakorlásá­ra, bizonyos érzékek kifejlesz­tésére. Amikor már lesz jég a Kisstadionban és a Millenárison, ott üti fel főhadiszállását mind a négy utánpótláscsapat. Ám köztudott, hogy sok az eszki­mó és kevés a fóka, azaz sok csapat és a műkorcsolyázók kö­zött kell elosztani ezt a csekély jégfelületet, s bizony van, hogy este tíz óra felé ér véget az ed­zés. A „jeges" hónapokban ál­talában hetente ötször edzenek a gárdák, egy-egy foglalkozás hatvan-hetven percig tart. Amikor a Fradi a pályavá­lasztó, a mérkőzésekre a Kis­stadionban kerül sor, szomba­ton vagy vasárnap. A bírásko­dás színvonala az előző bajnok­ságban javult a korábbiakhoz képest. A rangadókon többnyi­re az élvonalból már jól ismert játékvezetők fújják a sípot. Ez nemcsak a szabálytalanságok helyes megítélése miatt fontos, hanem azért is, mert így a gye­rekek úgy érzik — teljes joggal —, hogy a sportág vezetői oda­figyelnek rájuk. A fiatalok számára a hetve­nes évek ferencvárosi aranycsa­pata a példakép. Az utóbbi é- vekben több rendkívül tehetsé­ges játékos került fel a felnőtt­csapatba. Hudák, ifj. Orbán és Paraizs már a válogatottban is bizonyított, míg Pindák, Hor­váth Csaba és Kojsza több mér­kőzésen helytállt az első osz­tályban. Különösen Pindák fej­lődése érdemel szót, hiszen a még mindig csak tizenhat és fél éves hokis már a Dózsa elleni rangadókon is letette a névje­gyét. — Ha valóban lesz jégpálya a IX. kerületben, az alapjaiban változtatná meg utánpótlásne­velésünket — mondja Rajkai László. — Akkor végre a mér­kőzéseket sem kellene eldugva rendezni, és a focihoz hasonló­an a fiatal jégkorongozók mécs­eséit is látogatná néhány száz szurkoló. Reméljük, ez rövidesen va­lóság lesz. M.S. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom