Fradi műsorlap (1990)
Fradi műsorlap Búcsú a KEK-től, vízilabdában is OSI rd $ a» o előny, húzás Molnár, Fazekas, Lo- ványi módra. A harmadik negyedben 8-3, így emberemlékezet óta nem vertek szovjet csapatot. Egy vízilabda-mérkőzés azonban sajnos négy negyedből áll, és a negyediket most nagyon szívesen elfelejtenénk. Kaptunk három gólt előnyből, zsinórban, 8-7 után pedig már a puszta győzeleméret kellett kapaszkodni. Vad Lajos bevágott egy büntetőt, értékesített egy előnyt, így született meg a 10-9. A moszkvai visszavágón aztán végleg eldőlt, az egygólos előny a szovjet fővárosban soha nem elegendő a továbbjutáshoz... Egy EUROPA KUPA- győzelem és a háttere Kerek egy esztendeje már, hogy egy napsütéses novemberi délutánon több Fradi-szurkoló nagyon megharagudhatott a rádiójára. Né- hányan talán meg is pofozták, be is hajították a sarokba. Török László tudósított a Cata- lunya-FTC vízilabda BEK-el- döntőről, Barcelonából, az otthon ülőket pedig kerülgette a szívbaj. Szinte magunk előtt láttuk az uszodát, a többszöri hosszabbítást, a kihagyott Fradi-előnyűket és a hirtelen halált, amivel a Ferencváros BEK-álmait temettük el. Akkor többen azzal vigasztalták magukat: rutintalan még a csapat, talán majd jövőre. Akkor végre bevesszük Európát. Idén elérkezett a jövőre, és a Ferencváros valóban szép reményekkel indult ezúttal a KEK-ben. Az uborkaszezonban a Népligetbe igazolt Csizmadia a Tungsramból és Dóczi a BVSC-ből, igaz, utóbbi a kupasorozatban még nem játszhat. A legnagyobb erősítésnek pedig az tűnt, hogy a Jugoszlávia felé kacsingató Gyöngyösi András is maradt az FTC pólósa. Idénynyitóként Duisburgba, a KEK-selejtezőre utazott a társaság, a házigazdák mellett a dán és a görög ellenfél nem tűnt igazán rémisztőnek. Egyébként is be kell vallanunk: vízilabdában a kupagyőztesek mezőnye általában szerényebb mint a BEK-é. Több országban csak egyetlen igazán komoly csapat verbuválódott össze, arra épül a válogatott, ez a gárda az állandó bajnok és a BEK-résztvevő. A KEK-re pedig marad a kistestvér. így van ez az NSZK-ban is, hiszen a kimagasló Spandau 04-et fényévnyi távolságból követik a többiek. A kupák rangját viszont nagyban emelte, hogy visszatértek a szovjetek, akik nem egy, és nem is kettő klasszisegyüttest képesek kiállítani. De térjünk vissza Duisburgba, a szeptember végi gólszüretre. Bemutatkozásként 12-7-es győzelem a költői nevú görög Vuliagmeni ellen, másnap pedig a dán Kastrup játékosai érezhették úgy, hogy rájuk omlott az uszoda. Huszonkét gólt kaptak, Gyöngyösitől magától kilencet. Ez már a továbbjutást jelentette, de hogy a következő, már éles fordulóban a második kalapból kapjon ellenfelet az FTC, ahhoz le kellett gyzni a Duisburgot. Sikerült is 10-9-re, és a selejtezőcsoportot megnyert Fradi jutalma a következő fordulóban a csehszlovák kupagyőztes, a CH Kosice lett. Pár éve még annyira féltünk a csehekti pólóban, mint ők tőlünk jégkorongban, de azóta sajnos változtak az erőviszonyok. Nem a magyar hoki erősödött... Augusztusban, a bonni Európa-bajnoksá- gon esett meg a nagy szégyen: a magyar válogatott kikapott Csehszlovákiától. Hirtelenjében nem is tudni, volt-e a magyar pólónak valaha ennél szomorúbb napja. A Komjádi uszodában szerencsére helyreállt a rend, Budán ezúttal nem volt kutyavásár. A Fradi szenzációs játékkal, 14-3 arányban agyoncsapta a Kassát, ilyen döntő fölényre ép ember nem számíthatott. A visszavágón 3—3-ig tudott lépést tartani az ellenfél, de onnan nem volt vita, 1 \~6 lett a vége. Gyöngyösi 4, majd Bíró 3 gólja igazán nem meglepetés, de hogy Ambrus Tamás, a kapus is betalált a csehszlovák kollégának, az már igazán egyedi eset a nemzetközi mezőnyben. Ilyesmit legfeljebb a „serdülő 4” korosztályban lát az ember. Eközben a bajnokságban is sorra nyerte meccseit az FTC, pontveszteség nélkül vezette az OB I-es táblázatot, az újabb KEK-erőprőba előtt a Tatabányát intézte el, 17-4 arányban. A kupában azonban rég nem látott nagy vad leselkedett a zöld-fehérekre. A vakszerencse a Fradinak osztotta a Dinamó Moszkvát, a dr. Szívós István-Juhász Károly edzőpáros egyetértett abban: ez lesz az előrehozott dönt. Az ellenfél olyan játékosokkal érkezett Budapestre, akik már élő legendák, a panoptikumban lenne a helyük. Sajnos azonban egyelőre még a vizet választják. Msvenieradze, Mengyigaliev, Grisin, Apanaszenko, Ivanov a puszta névsorolvasás is hátborzongató. Hát még a látvány! A bemutatásra felsorakozott két csapat úgy festett, mintha tizenegynéhány vízipólós mellé odakeveredett volna ugyanannyi fürdőköpenybe bújtatott medve. Szívós doktor mit is mondhatott volna fiainak: meg kell próbálni szétúszni a szovjeteket, sokat és gyorsan mozogni, mert az esetleges vízibirkózás végkimenetele egy pillanatig nem kétséges. A négyezer szurkoló persze nem volt hajlandó tudomást venni a realitásokról. Ők ide ünnepelni jöttek. Magyarországon, komoly tétmeccsen a hetvenes években szerepelt utoljára szovjet csapat, a Ferencváros pedig épp tíz éve nyert Nemzetközi Kupát. Ráadásul pont a KEK-et. Ez mindjárt legalább két ok az újabb sikerre. A zöld-fehér hívek most igazán legszebb arcukat mutatták. Hangjukat és zászlóikat magukkal hozták, a petárdákat és az üvegeket viszont otthonhagyták. A szovjet edző, Szkok nem is győzte mondogatni: öt olimpikon van a csapatában, jártak ők már olimpián, VB-n, EB-n, keresztül-kasul utazták a világot, de ilyen szurkolótábort még nem láttak. Igaz, a szurkolók sem nagyon emlékezhetnek olyan mesés kezdésre, amilyet a Fradi produkált. Bevezetésképpen Gyöngyösi lőtte ki a hosszú alsót, ismét volt eredményes négyméteresből, 22 után pedig következett a gólfesztivál. Megúszás, a végsőkig kijátszott A kellemes hír mindig megdobogtatja a zöld-fehér szíveket. Ezek közé tartozik a tekeszakosztály női csapatának az Európa Kupa győzelme, illetve a férficsapatnak 5. helyezése. A Nemzetközi Teke Szövetség 1989. évtől kezdve új rendszerben rendezi meg a sportág „csúcstalálkozóját”. A nemzeti bajnokságok első helyezettjei Világ Kupán mérik össze tudásukat, a második helyezettek Európa Kupa keretében bizonyíthatják, hogy ki a legjobb. így került sor október 19-21. között az EK megrendezésére az NSZK- beli Münchenben, amelyen a második helyezett női és férficsapatunk vett részt. A hírből köztudott, hogy a Szenczi Judit, Tóth Lászlóné, Sal- lainé Hankó Zsuzsa, Fehér Andrea, Danka Mónika, Wittmann Viktória, Sallai Mátyásné összetételű csapatunk EURÓPA KUPÁT nyert, ami remek teljesítmény. A férfiak 5. helye - nyolc csapat között - sovány eredménynek tűnhet, de köztudott, hogy többszörös világbajnokunk, Csányi Béla az NSZK-beli Bambergbe szerződött a nyár folyamán, még nem sikerült maradéktalanul pótolni. A két új játékos, akit Csányi Béla pótlására igazoltunk - Molnár Csaba (Lyukőbányai Bányász), Her- géth János (Ceglédi Közgép) ugyan részt vettek az EK-n, de még nem tudták teljesítményükkel pótolni Csányi eredménykiesését. Igaztalanok lennénk, ha a sikerek mellett - amely köztudott, hogy mindenkor az edzők és a versenyzők közös erőfeszítésének elsődleges következménye - elfeledkeznénk arról a háttérről, mely a sikert elősegítette. Elsősorban a szakosztályi életet kell kiemelni. A teke sportág jellegéből adódik a családias, hangulatos, egymás segítő, buzdító légkör, mely áthatja az edzéseket és versenyeket egyaránt. E kellemes, eredménynövelő hangulatot nagymértékben alakították és ápolják a volt és jelenlegi szakosztály-vezetőség tagjai. Az egyesületre nehezedő gondok a tekeszakosztályt sem kímélték. A pénzügyi és szerkezeti nehézségek a vezetés átszervezését is szükségessé tették. Dr. Debreczeny István, a Kőbányai Sörgyár vezérigazgatója - mint elnök - évek óta munkálkodott a szakosztály eredményes működéséért, sikerrel. Ez évtől az egyesület bizalma, tisztelete folytán elnökévé választotta, így új szakosztályelnököt, Pintér Bélát, a Bp.-i Konzervgyár igazgatóját nevezték ki a tekeszakosztály élére. Társelnök Késő Pálné a Sörgyár munkaügyi főosztályvezetője lett, így a vállalat szponzori tevékenysége is változatlan maradt. A szakosztályvezetői feladatot Fürediné, Meisel Annamária látja el, aki az egyesületben végzett fontos feladata mellett (vállalkozási igazgató), nagy tapasztalattal és színvonalasan irányítja és vezeti a szakosztály életét, működését. A két edző, Maróti Gyula a nők, Juhász László mesteredző a férfiak edzője a sportág legjobbjai közé tartoznak. Szakmai munkájuk, sportági szeretetük jelentősen járult hozzá a sikeres nemzetközi és hazai eredményességhez. Személyük biztosíték arra, hogy a szakosztály eredményei tartósak és a jövőben tovább öregbíthetik közösségük hírnevét. Egyszerű és bonyolult a verseny- sport. De eredményes és sikeres, ha a versenyzők, edzők, vezetők összefognak, mindenki a maga feladatát szívvel, hozzáértéssel látja el, feltétlenül meghozza a sikert. Márpedig az FTC tekeszakosztályában ez így van. Szer Kálmán
