Fradi műsorlap (1989)

1989. május 27.

Fradi músüiíap 25eNe$g körkapcsolás! Magyar találmány. Ha a Ma­gyar Rádió sportosztályának ve­zetői annak idején bejelentik a Nemzetközi Szabadalmi Hivatal­nak, talán még nagy összegeket is kaphattak volna. A körkap- csolásos labdarúgómérkőzés-köz- vetítést Szepesi György, a sport­osztály vezetője egész Európá­ban elsőként alkalmazta. Akko­riban viszont csak két, legfel­jebb három mérkőzést kapcsol­tak be a közvetítésbe. A teljes hálózat kiépítésének gondolata Roska Miklósnak, az osztály he­lyettes vezetőjének a fejében született meg. Hogyan? — Hatvanháromban Lillafü­reden nyaraltam. Jómagam EGY ULTIPARTIBAN vettem részt éppen, a felesé­gem meg romi csatában. És majd­nem egyszerre került szó a két társaságban arról, hogy a Diós­győrben éppen akkor folyó DVTK-meccsről csak a félidőt tudták meg a rádióból, a végét nem. Egy kicsit szapulták is a Rádió sportadásait, mondván, miért csak az első félidő ered­ményeit tudhatják meg a hall­gatók. Persze nem mondtam el, hogy én is a sportosztály mun­katársa vagyok, de még aznap este neki ültéin és tervezgetni kezdtem. így született meg aztán a körkapcsolás terve. Azzal tisztá­ban volt Roska és Szepesi, hogy a budapesti műszak egye­dül nem tudja ellátni a hét pá­lyáról történő közvetítést. Roska kisütötte: elvégre van a Rádió­nak miskolci, pécsi és győri stúdiója, ezek tudnak segíteni. A munka már hétfőn megkez­dődik, amikor Roska részt vesz az NB I-esek ligaülésén és azért csatázik, hogy a klubok képvi­selői nehogy akár öt percet vál­toztassanak a kezdésben. (A Rá­dió a sportműsort is fél évre előre betervezi!) A pontos kez­dések feljegyzése után a sport­osztály kapcsolatba lép A VIDÉKI TUDÓSÍTÓKKAL, majd a Postának leadja a vonal­rendelést. A következő lépés a riporterek beosztása, majd az NB I-es mérkőzések eredményei le­adásának megszervezése. Ezidén — emlékezhetünk — bővült a körkapcsolásos közvetítés műso­ra, a végén közük az NB I/B-s meccsek, sőt a totómérkőzések eredményeit is. A mérkőzések percről percre rovat riporterei: Gyulyás Gyula, Novotny Zoltán, Szepesi György és Szűcs Ferenc. A vidéki tu­dósítók: Horváth Kálmán (a miskolci rádió munkatársa), Kampier Tibor (a szolnoki stú­dió tagja, ő jár fel Egerbe), Kovács Imre (a pécsi stúdió munkatársa, aki a pécsi és kom­lói mérkőzéseket tudósítja) és Takács Árpád (a győri stúdió munkatársa, aki - szükség ese­tén - Szombathelyre is elmegy). A budapesti riporterek természe­tesen vidékre is eljárnak, akár Pécsről, Tatabányáról, Szeged­ről,vagy Salgótarjánról legyen szó. A körkapcsolásos közvetítés­ben fontos szerep jut a stúdió­ban ülő DISZPÉCSERNEK (aki nem más, mint Csók Pál, a rádió kellemes hangú bemon­dója), de főleg Roskának, aki a meüette levő megfigyelő fül­kében ül és irányítja az egész munkát. Hozzá futnak be a tele- fonjplentések, az NB I/B-s és más eredmények. A pályán, leginkább a Népstadionban, a fő közvetítő helyen dolgozik Hü­bel Mátyás, a rádió kitűnő tech­nikusa, a sportközvetítések egyik legrégibb tagja, legöregebb „bú­tordarabja . Roska Miklós, a rá­diósok „doki bácsi”-ja (27 éve dolgozik a rádiónál, a kollégák­tól kapta meg a tiszteletbeü dokkor elnevezést, ami nyilván­valóan a népszerűség csalhatat­lan jele) beszervezte, hogy idő­közben más sportágak eredmé­nyeit is bemondják, persze csak a fontosabbakat. Sőt, a körkap­csolás végén, még „élőben , beszélnek az MTI sportosztályá­val telefonon s megkérdik a leg­frissebb hazai és külföldi sport- eredinényeket. A sportosztály ügyeletes munkatársa „egyenes­ben’ elmondja nekik a legújabb híreket, eredményeket. A vasárnap délutáni sportadás egyik nagy-nagy eredménye, az addijgi 22 órás adást lényegé­ben jóval előbbre hozta. És példjául a körkapcsolás végén bemondott totóeredményekkel A TOTÓZÓK SOKSZÁZEZRES TÁBORÁNAK is óriási szolgálatot tesz. Miköz­ben a totózók még örülnek (vagy bosszankodnak) Dunai és Farkas góljának, a totózó már azt is tudja, hogy az addig ismert 10 eredményből mondjuk 9 találata van. Néhány adat befejezésül az 1964 óta minden NB I-es mérkő­zésre kiterjedő körkapcsolásos közvetítésről: egy-egy mérkőzés­napon majdnem 100 embert keü mozgósítani, irányítani: 1966- ban 5037 PERCET TETT KI a körkapcsolásos adások ideje. • Ezt a cikkrészletet egy 1967- es írás nyomán idézhettük. A sok régi kedves név közül so­kaknak sajnos már csak a teme­tői fejfán olvasható a neve. Ne feledjük őket, őket, akik sport­életünk szívedobbanását adták át milüóknak. A közelmúltban Roska Mik­lós sírjára helyeztük el a zöld­fehér szalagos koszorút... Kérjük a régi fradistákat, hogy Kispéter Mihállyal kapcsola­tos visszaemlékezéseikkel, ap­ró történeteikkel' keressék fel levélben, vagy személyesen a Fradi futballmúzeumot, hogy ezáltal is gyarapodjék a legen­dás labdarúgóval kapcsolatos ismeretanyagunk. Terveink szerint mindezeket az őszi hónapokban lapunkban publi­káljuk. AZ FTC NŐI KÉZI LABDACSAPATA MEGSZEREZTE 1000. BAJNOKI PONTJÁT Az egységes kispályás kézi­labdabajnokságot 1960 óta szer­vezi a Szövetség. Női kézilabda­csapatunk első bajnoki mérkő­zését 1960. április 10-én játszót^ ta az Üllői úti pályán: FTC- Debreceni KSE 5-2. Az első két bajnoki pont megszerzői ők voltak: Biró Aranka - Bodonyi Teréz, Bognár Erzsébet, Kissné Bognár Éva, Deák Erzsébet, Li- bomé Galambos Klári, Nagy Ida, Rákosi Mária, Reinwalt Ju­dit, Szabó Mária. 1989. április 30-án a BHG el- leni találkozón a ferencvárosiak már az 1000. bajnoki pontnak örvendhettek! A Népligeti FTC csarnokban: Herz FTC-BHG 15-14. A sporttörténeti mérkő­zés résztvevői, az 1000. bajnoki f ont,kiharcolói: Szabó A. - álffy, Riedelné, Szarka, Topor, Hesz, Fiedler E. Csere: Fiedler A., Steitz, Bregócs, Gálhidiné. SZÉP VOLT LÁNYOK! Az FTC gárdája, amely a Caligaris tornára készül, fclso sor balról: Szanyó Tibor, Kiss István, Takács József (gyúró). Telek András. Báder János. Második sor: Rácz Gyula, Magyar Zoltán Techn. veze­tő. Mucha József edző, Albert Flórián szakosztály igazgató, Szűcs György. Harmadik sor: Holjencsik Lászlji, Szűcs Mihály. Varga Lász­ló. Jeszenszky Csaba, Horváth Gábor, Homonnai Sándor, Páczelt László Sajtófigyelő Kilenc zöld-fehér etfized Valami különleges szemüveg kellene, valami olyan, amelyik az összeterelt számok mögött meglátná a gólokat, könnyeket, mosolyokat, emberi életeket. Mert a számok ott hallgatnak a gondosan rajzolt statisztikákban, és elfedik Schlosser cseleit, Sárosi dr. góljait. Háda védéseit, Kocsis fejeseit, Albert villaná­sait, Varga trükkjeit, Lakat Károly bemondásait. Pedig mindez ott szunnyad az évkönyvekben, s Springer szobor magányában, az új pálya méltóságában, az Üllői út kivágott fáinak emlékké merevedett árnyékában. Kilencven év. Vajon mit gondoltak azok a nagy bajuszú urak, akik az akkori május harmadikén, az akkori szerdán egy- letalapításra adták a fejüket? És hogyan érkeztek? Konflison, sétapálcával, gyalog, netán lóvasúton? És amikor felvésték az erkölcs, erő, egyetértés hármas jelszavát, vajon vélték-e, hogy az kilenc évtized folyamán is jelent valamit? Hogy jelenti a becsületet a két háború zimankójában, a túlélést az ötvenes évek fojtogatásában, a hitet a hitevesztett napokban. Ferencváros, FTC, Fradi. Nem egyszerű csapatnév - foga­lom. Fogalom világ- és olimpiai bajnokai révén, fogalom az MTK-val és az Újpesttel vívott meccseivel, fogalom zöld-fe­hér szívű szurkolói okán. Éppen ezért Fradi nélkül nincs semmi. Nincs jégkorong, nincs futball, nincs magyar váloga­tott, sőt még talán Budapest sincs. Nélküle lyuk tátongana a térképen, a város, az ország szívében. (MaiNap -1989. május 3.) Vendéglátás Frodisláklól-Fradistáknak Úgy látszik, ettől a bajnoki szezontól egy nagyon szép régi hagyomány kezd újjáéledni. Haj­danán, nem sokkal a Ferencváros kilencven évvel ezelőtti alapítá­sát követően is akadtak már olyan mecénások, lelkes támoga­tók, akik egy-egy mérkőzést, eseményt követően vendégül látták a csapatot ebédre vagy vacsorára. Megkímélve ezzel a klub mindenkori pénztárosát a kiadásoktól, s ami talán ugyan­ilyen fontos, lehetőség nyflt a vezetők, játékosok, illetve a szur­kolók baráti, bensőséges találko­zására, melynek során labdarúgó^ ink számára jó alkalom nyílott annak érzékelésére milyen sokat is jelent az igazi Fradi szurkolók számára ez az egyesület. Mint oly sok jó dolog, az ilyen spontán találkozások is sokáig kimaradtak a csapat életéből. Éppen ezért a Labdarúgó Szak­osztály elnöksége, a játékosok nevében ezúton is szeretnének köszönetét mondani meghívóink­nak. Az alant felsorolt helyek felé járó Fradi szurkolóknak pe­dig azt a javaslatot tesszük, fel­tétlenül térjenek be, mert szur­kolótársaikkal találkozhatnak, s a vendéglátásban sem kell csalód­niuk. Első meghívásunk még az őszi, salgótarjáni MNK mérkőzéshez kapcsolódik. Pintér Attila egyik barátja, Szakszmger Csaba, a bá­tonyterenyei Gemer Söröző ve­zetője vendégei voltunk a meccs után, ebben a nagyon hangula­tosra újjáépített sörözőben. Te­hát: GEMER SÖRÖZŐ, BÁTONYTERENYE A következő meghívás ugyan­csak MNK találkozóhoz kapcso­lódik. Csornai szurkolónk, Krasz- tovics Miklós szervezte meg szá­munkra, hogy a Répcelak elleni meccs előtt a közeü Szil-ben ebédelhettünk, ahol igazi házi ízekkel kedveskedett Budai Gyu­la vezetésével egy hangulatos borozó: ZÁNKAI MAGYAR TENGER MGTSZ BOROZÓJA Szil, Lenin út 38. Szarvasi meghívónk a Fradi étterem vezetője, Köimöczy Osz­kár barátunk közvetítésével ér­kezett. A Békéscsaba elleni meccsre utaztunkban Czeiják János vendégei voltunk, nagyon barátságos ételbárjában, aki a vendéglátást még azzal is tetéz­te, hogy egy futballpályát jelké­pező hatalmas tortát nyújtott át a csapatnak búcsúzóul! ALMÁSKERT ÉTELBÁR Szarvas, Fenyő utca Békéscsabáról hazatérőben na­gyon régi szurkolónk, Székely János gondoskodott nekünk programról. A Mezőberényben nemrég elkészült vásárcsarnok­ban rendezett, mintegy 300 fős vacsoraest vendégei voltunk, me­lyet Kreisz Tibor vezetésével az ottani szabadidőklub szervezett -- rendezvényeiket ajánljuk a környékbeliek figyelmébe: GLÓRIA SZABADIDŐ KLUB Mezőberény Magyar Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom