Fradi műsorlap (1989)
1989. szeptember 12.
Ha Finnország -helsinki Olimpiai stadion 4 Fradi műsorlap A helsinki Olimpia stadion építésére 1927. december 11-én alapítványt hoztak létre. Az építési munkálatokat 1934. február 12-én kezdték meg, s 1938. június 12-én avatták fel. Mai’formáját többszöri felújítással, átépítéssel kapta. Eredetileg befogadóképsssége nagyobb volt mint ma, 1952-ben érte el a maximumot 70.000 nézőnek biztosítva helyet. Ma 50.000 szurkolót tud fogadni, 40.158 ülőhellyel. Építészei, ill. tervezői Yijö Lindegrén (1900—1952) és Toivo Jántti (1900—1957) voltak. Yrjö Lindgrén, ki később professzor lett, 1948-ban a londoni Olimpián építészeti kategóriában aranyérmet nyert. A köztudatban elterjedt, hogy a stadiont a finn nép építette. Ennek alapja az volt, hogy az állam által biztosított összeget a következőképp egészítették ki. Különböző cégek a stadion emblémájával ellátott árucikkeket bocsájtottak piacra az 1930-as években. Az ezekből befolyt összeg a stadion-alaphoz került. A lakosság pedig szívesen vásárolta meg ezeket a cikkeket. Kiemelkedő esemény a stadion történetében az 1952. július 19- augusztus 3. között megrendezésre kerülő helsinki Olimpia volt. További jelentős rendezvényei: 1957. Világbajnokság gyeplabdában, 1948, 1953, 1958, 1964 jégkorong világbajnokságok, 1950, 1956, 1961 jégkorong Európa bajnokság, 1971 atlétikai EB. 1938-1981 között 235 különböző nemzetközi sportversenyt rendeztek benne. A stadion továbbá jelentős sport és gimnasztikái ünnepségek helyszíne is volt. Atlétikában 43 világrekordot értek el ebben a stadionban. Az 1938-1981 között mintegy 1785 rendezvényt több mint 12 millió fizető néző tekintette meg. Ugyanezen időszak alatt a stadion tornyának 3 millió látogatója volt. A stadion további számszerű adatai: legnagyobb hosszmérete - 243,10 m, legnagyobb szélessége - 159,30 m, a torony magassága - 72 m, a tribünökhöz 56 kapu vezet, a világítást 436 reflektor biztosítja, 48.020 cmr fűthető belső tere van, s az egész területe 4,9 hektár. # Az Yrjö Lindégren és Toivo Jántti által tervezett stadion építése a világfigyelem központjába került. Eredetileg az 1940 évi Olimpiára építették. Alapkövét az IOC elnöke, gróf Henri de Baillet-Latour helyezte le 1936. június 8-án. A 72 m magas toronyból csodálatos kilátás nyílik Helsinkire és környékére, egész a tengerig. A stadion déli szárnyát többször átépítették, utoljára 1955-ben. A stadion egyben sportkomplexum is, majd minden teremsportnak is helyet biztosít. A főtribün alatt 4 edzőterem, a keleti szárnyban pedig 3 fogadja a judo és az asztalitenisz sportolóit. Az ökölvívás mindig jelentős sportág volt Finnországban. Edzések mellett, a stadion létesítményeiben profi ökölvívó VB-t és EB-t is rendeztek már. A keleti tribünrész alatti termekben kosárlabda és röplabda pályák vannak. A stadion fenntartási költségeihez, nagyban hozzájárulnak a kül. helységek terembérleti díjai. A főtribün alatt elhelyezkedő 70 m hosszú tartan futópálya nagyszerű edzéslehetőséget biztosít télen a rövidtáv- és gátfutók számára. Nem messze innen kellemes kávézó található, ahol technikai értekezleteket, tájékoztatókat is rendeznek. A finn sportmúzeum és sportkönyvtár (kb. 15000 kötettel) az egyik mellék épületszárnyban található. A múzeumban mintegy 4000 tárgy látható. A stadion északi szárnyában ifjúsági szálló is van. ___________ Az 1952-es Olimpiai Játékok, melyen 69 országból 4925 sportoló vett részt, mai napig a legkiemelkedőbb esemény a stadion életében. Az ünnepélyes megnyitón a fáklyát az akkor 55 éves Paavo Nurmi vitte. Az esküt Heikki Savolainen tornász mondta. A legtöbb rendezvényt labdarúgásban láthatta a közönség. Nézőcsúcs 58.553 nézővel az 1952-es Olimpia Magyarország-Jugoszlávia mérkőzésen volt. Hazai mérkőzések közül a legtöbben, 17.293 fővel voltak 1965-ben a Valkeakosken Haka-HJK találkozón. Az Olimpiai stadion tornyából ilyen a „kilátás ... XIV HELSINKI CUP '89 Ez év júliusában az „OULUI EGYETEM” és kedves barátaim meghívására Finnországba utaztam. Vendéglátóim előre érdeklődtek, hogy mit szeretnék megismerni. megtekinteni. Kéréseim között szerepelt pár napos ismerkedés a fővárossal, a gyönyörű Helsinkivel is. Egyik barátom Hannu Saarel- la, aki Oulu nagy sportcsarnokának vezetője. (Ebben az évben itt rendezték meg a kötöttfogású Európa Bajnokságot nagy sikerrel) közölte, hogy július 10- én vár Helsinkiben a pályaudvaron. Ez így történt és ott tudtam meg, hogy azon a napon nyitották meg a XIV. Helsinki Labdarúgó Tornát és ennek megtekintésére rendelkezésemre áll pár nap. Nagyon megörültem ennek a lehetőségnek és igyekeztem nyitott szemmel járni, mindent megtekinteni, mert érdekelt finn barátaink labdarúgással kapcsolatos munkája. A tornát csodálatos meaiyi- tóünnepséggel nyitották meg, amelyen részivétt 23 országból 550 csapat. A megnyitóbeszédet a torna fővédnöke Harri Holkeri miniszterelnök tarotta. Csodálatos látványt nyújtott a 9-19 éves korú labdarúgó csapatok színes együttese. A kis labdarúgó palánták szebbnél-szebb felszerelésekben pompáztak a csapatokat támogató szervezetek, cégek jóvoltából. Nemcsak a felszerelésük volt egységes, még egyensapkák, egyforma szerelészsákok, esernyők is^segítették a jobb eligazodást a Kápátok között. A résztvevő csapatok között különböző országok együtteseit üdvözölték Dél-Amerikától a Fü- löpszigetekig, Tajvanig. Nem hiányoztak a szocialista országok sem. A Szovjetuniót több csapat képviselte: Dinamó Kiev, Vigri, F C Szocsi, Smena míg Lengyelországból az MKSB Jagiello és Magyarországról az Úttörő Stadion csapatai szerepeltek. A nagy nemzetközi mezőnyben megtalálhatók voltak spanyol, olász, brazil, holland, bolíviai, tajwani, amerikai, fülöp- szigeti, venezuelai, nigériai csapatok az északi országok képviselői mellett. A mérkőzéseket három centrumban játszották reggeltől-es- tig folyamatosan, előre meghatározott program szerint. A vásárközpont mellett levő területen 9 pálya és a kerékpáros pálya állt rendelkezésre, mely erre az alkalomra átalakult labdarúgópályává. Az Olimpiai Stadion mellett hat edzőpályán folyt a versengés. Ezek egyike műfüves, melynek borítása 2 millió finn márkába került. (Ez kb. 30 millió forint) ■■■.....11111 1 1 A harmadik helyszínen a golfpálya mellett további 9 pályát alakítottak ki. Nemcsak a pályák voltak tele a vidáman és önfeledten küzdő, harcoló, játszó gyermekekkel és az őket bíztató felnőttekkel, hanem az egész város. Minden résztvevő ingyen használhatta .igazolványával a villamost, autóbuszokat, A város minden pontján feltűntek a sportfelszerelésben levő gyermekek és boldogan ismerkedtek a város szépségeivel, nevezetességeivel. Ezek a programok csak részben voltak szervezettek, de a csapatok vezetői igen célszerűen hasznosították a rendelkezésre álló szabadidőt. A tornán 7 fiú korcsoportban és 3 leány korcsoportban folytak a küzdelmek. A fiúknál 9, 10, 11, 12, 14, 16, 19 évesek versengtek, míg a leányoknál a 12, 14, 16 évesek. A selejtezőkben döntetlen eredmény is volt, a középdöntőkön ezt már tizenegyes parbaj követte. Felemelő érzés volt a kis gyermekek játékát figyelni, ahol még inkább a lelkesedés dominált, szemben a nagyobbakkal, ahol már a labdarúgás minden fortélya megtalálható volt és néha igen kiélezett küzdelmeket láthattunk. Az egész torna szakmai értékét növelték a szervezők azzal, hogy minden csapat részére egy technikai felmérést biztosítottak. Ezt a BOBBY CHARLTON labdarúgó iskola Finnországi részlege szervezte és bonyolította le. A játékosoknak 5 feladatot kellett megoldani meghatározott módon és időre. Ezeket pontozták évvégül a.megszerzett pontokat összesítve egy rangsort állítottak össze. A feladatok: 1. kapuralövések meghatározott helyről célba, meghatározott idő alatt 2. célbarúgás meghatározott helyről és idővel, 3. labdavezetés különböző módokban időre,
