Fradi műsorlap (1989)
1989. június 14.
Fradi műsorlap A FRADI FELEJTHETETLEN KUPAMECCSEI Irta és összeállította: Nagy Béla A Magyar Kupa első kiírására 1909. augusztusában 28 csapat nevezett, köztük a Ferencvárosi Torna Club is. A Fradin kívül (a mai NB I-es csapatok közül egyedül az MTK indult!) Az FTC - játékerejének megfelelően — csak az úgynevezett középmérkőzések idején kapcsolódott a küzdelmekbe. Ellenfele a II. osztály bajnoka, a Nemzeti SC volt. 1910. május 22. Millenáris: FTC—NSC 4—0 Az FTC első Magyar Kupa mérkőzésén könnyű győzelmet aratott, annak ellenére, hogy a zöld-fehérek a 89. percig csak 2—0-ra vezettek. Aztán az utolsó percben két gólt rúgott a Fradi! Első Magyar Kupa gólunkat Schlosser Imre szerezte, aztán még kettőt — így mesterhármassal indította az FTC-t az új kupasorozatban... 1911. június 11. Üllői út: FTC-BTC 4-1 Ez a mérkőzés „csak azért nevezetes, mert ez volt az Üllői úti pályán az első Magyar Kupa meccs... Pataki nyitotta meg a gólok sorát. 1913. június 1. Üllői út: FTC-BAK 2-1 DÖNTŐ! Az MTK elleni 1-0-as győzelem után a fradisták előszói jutottak a Magyar Kupa döntőbe, mármint olyan döntőbe, amit le is játszottak. (Előző évben az FTC pályproblémák miatt nem állt ki, így az MTK játék nélkül kapta a kupát). A BAK ellen nehéz, időnként durva küzdelemben Tóth Potya és Schlosser góljaival győzött az FTC és ezzel először nyerte meg azt a kupát, amely csak nevében létezett. A kupa ugyanis csak 1923-ban készült el... 1922. augusztus 20. Hungária krt: FTC—UTE 1-0 A Magyar Kupa megismételt döntőjében (az első döntő 2—2 volt) a győztes gólt az ifjúsági korú Wágner szerezte. Az első félidő végén egy lövése a kapufán csattant, majd a II. félidő 2. percében a hálóba fejelte a labdát. Az ifjú csatár szinte véletlenül került a csapatba! Sérülések miatt csak 10 emberrel vonult ki az FTC a kezdéshez, aztán az éppen ottlévő Wágnert beküldték, hogy tizenegyen legyenek... 1925. október 11. Kecskemét: FTC—Kecskemét 3—1 Ez volt az FTC első vidéken játszott Magyar Kupa mérkőzése! A csapatok a harmadik helyért játszottak, és a tartalékos ferencvárosiak biztos győzelmet arattak. A Fradi első vidéki kupagólját egy Kevitzky nevű játékos szerezte. 1927. június 16. Hungária krt: Ferencváros—Újpest 3—0 DÖNTŐ! A kupadöntő rangját a két nagyszerű — immár proficsapat — küzdelme minden eddiginél jobban emelte, tulajdonképpen ez volt az első „igazi kupadöntő! A Ferencváros történetében pedig ez volt az első alkalom, hogy a győztes döntő után magát a kupát is megkapta „Diadalmámorban kísérik le az öltözőbe a zöld-fehéreket beözönlik a publikum és Szigeti Imre kisfia büszkén viszi elől a csaknem nála is nagyobb Magyar Kupát. 1928. június 24. Hungária krt: Ferencváros—Attila 5—1 DÖNTŐ! A miskolci Attila volt az első vidéki csapat, amelyik bejutott a Magyar Kupa döntőbe! Az Attila egy félidőn keresztül nagyszerűen helytállt, de játékosainak fegyelmezetlensége miatt - két miskolcit is kiállított a játékvezető! — végül nagy gólaránnyal veszítette el a mérkőzést. Az egymásután két bajnokságot és Magyar Kupát nyert zöld-fehérekről így írtak: „A Ferencváros méltó védője a nagy díjnak. Egész évben mutatott játékával bebizonyította, hogy a legjobb csapat. 1932. május 24. Hungária krt.: Ferencváros—Hungária 6—3 A Ferencváros 2-0-ra majd 3—2-re vezetett, de a 90 perc 3—3-as eredménnyel zárult. A hosszabbítás 3. percében Kohut beadását Takács II. perdítette a hálóba, majd 10 perc múlva megismétlődött az akció és Takács II. ezúttal sem hibázott. Hét perc múlva pedig — mester- hármasával! - beállította a végeredményt. „A Magyar Kupához méló, szépségben és izgalmakban bővelkedő mérkőzést vívott a két nagy rivális. 1932. szeptember 7. Hungária krt.: Hungária—Ferencváros 4—3 Ez ,már a megismételt döntő volt! így a 100 %-os bajnokság évében nem sikerült a Magyar Kupát is megnyerni. Pedig szinte az utolsó pillanatokban dőlt el minden. Az első döntőn a Hungária a 90. percben egyenlített(l), a megismételt döntőn Sárosi a 89. percben hagyta ki a tizenegyest... A Ferencváros mégis kupagyőztes lehetett volna! Az történt, hogy a Hungáriában két játékos — Ottávi és Szabó III — jogosulatlanul szerepelt. Ezért a Fradi, ha megóvta volna a mérkőzést, megsemmisítették volna az eredményt, és a kupát új mérkőzés nélkül a Ferencváros kapja. Mailinger Béla a Fradi futball- vezére azonban hű maradt önmagához és sportszerű gesztussal csak ennyit mondott: — A pályán elért eredményt ne bolygassuk. Ha a Hungária nyert, legyen övé a kupa. A Nemzeti Sport így összegezte az esetet: „A Hungária tehát csak a Ferencváros lovagiasságának köszönheti azt, hogy ebben az évben a kupát védheti!” Tény, hogy a Ferencvráros- nak ez a gesztusa szinte példa nélküli a labdarúgás történetében... 1933. május 25. Hungária krt.: Ferencváros—Újpest 11—1 DÖNTŐ! 11 nappal az újpesti bajnokságvesztés után a Ferencváros — 11 —1-re győzte le az Újpestet a Magyar Kupa döntőjében! A napjainkig egyedülálló kupadöntőnek óriási visszhangja volt. Mint írták, „A Ferencváros feltámadt ezen a kupadöntőn és megcáfolt mindent, ami ellene szólt, ami játékát elromlottnak, csapatát kiöregedettnek tartotta. Olyan remek támadójátékot játszott, amely előtt nem állhatott meg az Újpest, amely magától valóan hozta a nagy, évtizedekig, talán örökre emlékezetes eredményt. Ez a kupadöntő egy számunkra - kedves sporttörténeti ténnyel is gazdagította egyesületünk történetét: ferencvárosi csapatkapitány a döntő után először vehette át a Magyar Kupát! Igaz, hogy 1909 óta játszottak már a csapatok a kupáért, de a trófea csak 1923-ban készült el. Ezután a döntők utáni ünnepélyes átadások sem voltak még rendszeresítve, s így tör ténhetett meg, hogy a ferencvárosiak csak az ötödik győztes döntő után emelhették először a magasba! Kohut Vili volt a csapatkapitány ezen a mérkőzésen, így az ő nevéhez fűződik ez a sporttörténeti érdekesség. 1935. június krt.: Ferencváros- DÖNTŐ! 10. Hungária Hungária 2—1 „Fölényes, de meddő csatárjáték után csak 11-esekkel tudta megszerezni a Ferencváros a mezőnyjáték alapján egyébként megérdemelt győzelmét. — írták az újságok, a bizony nem is könnyűszerrel megnyert döntőről. A győztes gólt a 85. percben egy kezezés miatt megítélt büntetőből Sárosi szerezte. A kupaátadás pillanatai a Nemzeti Sport tudósítása alapján: „A két csapat felállt a salakpályán, ahol Fischer Mór adta át a Magyar Kupát a győztes csapat elnökének, Mailinger Bélának. Mailinger elnök köszönő szavaiban kifejezte — ez a díj annál értékesebb, mert az ősi riválissal folytatott nemes küzdelem^ ben sikerült újra megszerezni. EZUTÁN ÉVEKIG A FERENCVÁROSIAK ŐRIZHETTÉK A TRÓFEÁT - HISZEN EGÉSZEN 1941-IG SZÜNETELTEK A MAGYAR KUPA KÜZDELMEK! AZ 1941-1944- ES IDŐSZAK HÁROM FERENCVÁROSI KUPANYERÉSÉRŐL A NYÁRI HÓNAPOKBAN MEGJELENŐ „AZ ERDÉLYI KUPÁTÓL, AZ ERDÉLYBEN NY£RT MAGYAR KUPÁIG CÍMŰ FRADI FUTBALL- MÚZEUMBÓL RÉSZLETESEN OLVASHATNAK. EZT KÖVETŐEN CSAK HAT ÉVI SZÜNET UTÁN ÍRTÁK KI ISMÉT A KUPASOROZATOT - EZÚTTAL MÁR MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KUPA NÉVEN. 1951. december 16. Szolnok: Bp. Kinizsi—Sz. Lokomotív 6—0 Nemcsak a kupa — a Ferencváros neve is megváltozott az új sorozatra... Ez volt az első MNK mérkőzésünk, és a csapat különösen második félidei iskolajátékával biztosan, közönségsikert aratva nyerte. f 1953. február 22. Kőbányai út: Bp. Kinizsi-Vasas Ganz-Va- gon 1—1 Ez a meccs pedig azért nevezetes, mert ez volt az első Budapesten lejátszott MNK mérkőzésünk. Érdekessége volt a mérkőzésnek az is, hogy a csatársorban egyszerre négy újoncot „dobott be Sós Károly edző: Kertész, Orosz, Mátrai, Fenyvesi. Valamennyiből jeles, sőt kitűnő játékos lett ! 1957. január 27. Üllői út: FTC—Szombathelyi Haladás 3-0 Hosszú évek után ismét zöldfehérben és régi nevén játszott a csapat Üllői úti otthonában. 15 ezer(!) néző óriási ovációja közepette a 47. percben szerezte meg Vilezsál a vezetést - egy 20 m-ről lőtt bombagóllal! Ezt megelőzően a 44. percben Ombódi egy 11-est a kapufára lőtt... 1958. augusztus 20. Népstadion: FTC-SBTC 2-1 DÖNTŐ! A Fradi először játszott a Népstadionban MNK meccset, és mindjárt döntőt! És először nyerte meg az MNK-t! A kupa- győzelem nehéz körülmények között született meg. A Fradi Orosz kiállítása miatt több, mint fél órán át 10 emberrel játszott, mégis a győztes gólt ekkor szerezték Friedmanszky- ék. Az MNK-t először — a csapat akkor kapitánya — Mátrai Sándor vehette át a győztes döntő után. 1966. november 16. Megyeri út: FTC —Ü. Dózsa 6 —3 Emlékezetes, nagy mérkőzés! A Ferencváros hetven percen át lényegében tíz emberrel játszott — Albert korai sérülése miatt. Szőke azonban nemcsak játékával — góljaival is „helyettesítette a népszerű Császárt! A fiatal csatár négyszer talált az újpesti kapuba, kétszer 11-esből, kétszer pedig távoli lövésből. Az egyiket a 16-osról kapásból vágta a hálóba, a másikat egy 30 m-es bombalövésből... 1972. április 12. Székesfehérvár: FTC—Videoton 3—2 Igazi kupaküzdelem, kitűnő mérkőzés volt. A Videoton csatárok az első félidőben két gólt szereztek. Fordulás után fokozatosan feljött a Ferencváros. Előbb Kü fejesgóllal egyenlített, majd a 88. percben Albert térdelő helyzetből előre hajolva fejelte a labdát 3 m-ről a kapuba! A Fradi bravúros győzelmével a döntőbe jutott. 1972. július 12. Megyeri út: FTC—Tatabánya 2—1 DÖNTŐ! A Népstadion karbantartó munkálatai miatt a Megyeri úti pályán rendezték az MNK döntőt. A Fradi jól kezdett és Vépi a 18. percben 18 m-ről kapásgólt lőtt! A tatabányaiak egyenlítettek, majd az utolsó 10 percben mindkét csapat előtt
