Fradi műsorlap (1989)
1989. június 7.
8 Fradi műsorlap HOGYAN ÉL? Szokolai László Azért olyan gyorsan mégsem múlik el a világ dicsősége. Hat éve. hogy külföldre szerződött, azóta több tucatnyi új játékos megfordult már a Ferencváros öltözőjében, de most sem tud úgy végigmenni a klubház folyosóján, hogy ne állítanák meg szinte lépésenként. Szoki — azaz Szokolai László — még mindig roppant népszerű az Üllői úton. Bár alighanem hiba ezt a népszerűséget az Üllői útra korlátozni, mert az már régen túllépte ezt a határt. Lelkesedése, megalkuvást nem ismerő játéka, szüntelen győzniakarása más klubok híveinek rokonszen- vét is kivívta, legfeljebb ők nem örültek önfeledten remekbe szabott góljainak. Nincs abban semmi célzás, hogy a Fradi-múzeumban ülünk le beszélgetni, hiszen vidám természete berzenkedne attól, hogy legendának tekintsék. Az is véletlen, hogy a Siófok elleni MNK-visszavágó előtti percekben találkozunk, megbeszélhetnénk randevút csaknem mindegyik mérkőzés előttre, ő ugyanis ha csak teheti, megtekinti az utódokat. — Nekem a Fradi ma is a mindent jelenti — mondja. — Gyerekkori álmot, aztán gyönyörű emlékeket és örök szerelmet. — Akkor miért nem ide tértél vissza, amikor Graznak hátat fordítottál? — Éppen ezért. Nem akartam elrontani semmit, azaz szerettem volna megőrizni a szép emlékeket. — És ennek mi volt az akadálya? — Az, hogy éreztem, annyit már nem tudnék nyújtani, amennyire korábban képes voltam. Nem hiányzott, hogy lekiabáljanak a pályáról, és azokat a szép emlékeket csúnya búcsú feketítse be. — Ezért választottad a Volánt? — Igen, a másodosztályban a kevesebb is elég, de egy szezon után még lejjebb adtam, és egy évre elmentem Gyöngyösre. Játszottam volna tovább is, de sajnos, muszáj volt abbahagynom. — Ki kényszerűen? — Nem ki, hanem mi. Komoly gondjaim voltak, illetve vannak a csípőízületemmel, tavaly le is százalékoltak miatta. Természetesen szó sem lehetett a további játékról. — De hiszen az R TK öregfiúk csapatának alig van olyan mérkőzése, amelyen ne játszanál... — Az már nem komoly játék, csak focizás. Nem kell megerőltetnem magam, és annyit játszom, amennyi jólesik. — Nagy törést okozott pályafutásod megszakadása? — Arra felkészültem, hogy örökké mégsem játszhatok. Vendéglátóipari technikumot végeztem, van egy sportszerüzletem, tehát felkészültem a jövőre. Most pedig még járok a TF-re is, a középfokú edzői képesítést szeretném megkapni. — Mennyire szükségszerű, hogy a labdarúgók az üzleti életbe kapcsolódnak be? Azért érdekel, mert a legtöbb visszavonult játékosnak valamilyen üzlete van. — Nem szükségszerű, hiszen rengeteg embernek van üzlete, akik soha a sport kornyékére sem szagoltak. Ez pénz kérdése. Akkoriban erre volt lehetőségem, ezt is választottam. — Jelenleg a Volánban edzős- ködsz. A Fradival nincs semmilyen kapcsolatod? — Sajnos nincs, és ez nem rajtam múlik. Figyeld meg, aki külföldről hazajött, azok közül keveset fogadott vissza a klubja. — Miért? — Külföldön megváltozik az ember gondolkodásmódja, ez nem illik bele a labdarúgás hazai környezetébe, és ezért sokak érdekét sértené. Nem csak ferencvárosi jelenség ez. Sok olyan ember kavarok ebben a sportágban, akiknek kedvez az állóvíz.. — Akkor hogyan tudsz ed- zősködni? — Ügy, hogy ez számomra nem létkérdés, nem ettől függ a megélhetésem. Ugyanakkor ez az életem, tehát igazán önfeledten csinálhatom azt, amit szeretek, nem kell közben remegnem az állásomért. — Ezzel azért kevesen vannak így... — Tudom, de a függetlenség szerintem nagyon fontos. Tudom, hogy sokan féltékenyek ránk, Bálintra, Nyilasira, rám, mert irigyelnek a nevünk és a függetlenségünk miatt. De én így arra összpontosíthatok, ami a magyar labdarúgásban most a legfontosabb, azaz a gyerekek nevelésére. A serdülő kettő edzője vagyok, és több mint harminc gyereket tanítok. Nagyszerű érzés. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy a Volánnál ideálisak a körülmények, tehát a munkakedvemet ez is növeli. — Ezek szerint boldogan élsz? — Normális körülmények között élek. Lehet, hogy ez boldogság, nekem mindenesetre fontos. — Nem vagy még vénember, ezért kiváncsi vagyok arra végezetül, hogy milyen célokat szeretnél még megvalósítani. — Egyszerű a válasz. Szeretnék sok nagyon jó futballistát nevelni. Pajor-Gyulai László Ma már csak emlék... FUTBALLISTÁKAT TEREMTŐ TEREK A Haller-téren nagy labdarúgó élet folyt. A két Lyka, Dómján, Oberfrank, Kalmár Jenő is innen indult a pompásan ívelő pálya felé. A Petőfi-tér sem állt mindig csak a sétálók rendelkezésére. A századforduló táján itt főleg este, villany gyújtás után kezdődött el az igazi labdarúgóélet. Nappal nehéz volt játszani, hiszen a csősz és a rendőr éber szeme vigyázott, nehogy a fiúk elővehessék a labdát. De este, amikor a mamák gyerekeikkel elhagyták a parkot, megindult a játék. Egy fürge görbelábú fiú volt a vezér. — Slózi, én veled leszek! — igyekezett mindenki Schlosser Imre csapatába jutni. Nagyszerűen lehetett látni az esti világításnál, hiszen a Petőfi tér négy sarkán hatalmas ívlámpa ontotta a fényt a labdát kergető fiúknak. A csősz pedig ilyenkor a Kormos kandúrhoz címzett vendéglőben fogyasztotta el vacsorája után a megszokott nyolc-kilenc fröccsét. Akik a Petőfi téren kezdték el a játékot, azokból kitűnő csatár lett. Legfeljebb egy kicsit többet cseleztek a kelleténél. Ennek azonban megvolt a magyarázata, hiszen a Petőfi téren az ellenfél védőin kívül a fákat is ki kellett cselezniük és így rájuk ragadt a cselezgetés. Fradisták a Meisl Hugó tornán Az FTC ifjúsági csapata az ausztriai Ebbs-ben résztvett a hagyományos Meisl Hugó nemzetközi futballtomán. A fradisták a nyolc csapat közül a 2. helyen végeztek, méghozzá veretlenül: FTC—FC Zug 1-0, FTC—FC Harlem 3-0, FTC-Admira Wacker Wien 0—0. A döntőben: FTC—Slavia Prága 0—0. Tizenegyesek után ^a csehszlovákok 3—1 -re „győztek , ezzel a kupát egy évig ők őrizhetik. A 2. helyezés mellett Ho- monnai Sándor lett a torna gólkirálya, míg Jeszenszky Csaba pedig a torna legjobb kapusa. Ők külön díjazásban részesültek. Sajtófigyelő A legnagyobb és a legkisebb Szerkesztő úr, kilencvenéves a Fradi, hallja, én meg harminc éve drukkolok neki! Nézem, honnan jön a hang, nem látok senkit a közelben, erre előbújik a sarokból egy úr, enyhén illuminált állapotban. Mert ugye már ünnepelni kell, s meccs előtt nem szégyen előre inni a medve bőrére. Nem, nem részeg, csak jókedvű itt az Üllői úti pálya öltözőinél. Kezet nyújt, végre valaki felnéz rám. Szerkesztő úr, hallja, írjon valami szépet a Fradiról! Gombai Zoltán 48 éves, a legkisebb zöld-fehér szurkoló - 120 centiméter magas, 28-as cipője van, s még nem nyilatkozott újságban. Csak meccsre jár és kiadja a lelkét, bíztatja, dédelgeti a fiúkat. Melyik a kedvenc játékosa?- A Fischer és a Pintér. Limperger? Ő is jó, de mért tetszik kérdezni! Mert a Fradiban a legmagasabb játékos és a fotós szeretne magukról egy felvételt készíteni. Gombai és Limperger egymás mellé áll, potom 66 centiméter a különbség köztük. De állítólag , Gombai nem is a legalaeso- nyabb magyar. Tóth Judit 58, Tóth Sándor pedig 62 centiméter! Nem téved? Nem sokat... Talán fél métert... F.gy biztos: ő a legkisebb fradista! De nevezzük inkább nagy fradistának...! Hámori Tibor (Foci, május 26.) Csapatunk játéka és kulturált viselkedése elnyerte mind a nézők, mind a rendezők szimpátiáját, és a torna zárófogadásán már jelezték azt, hogy a jövő évi rendezvényükön szívesen látják, illetve várják csapatunkat. Hasonló sportkapcsolat felvételi szándékát jelezte az Admira Wacker Wien és az FC Zug képviselője is. A torna rangjára, illetve szervezettségére jellemző volt, hogy azt megtekintette több nemzetközileg is elismert játékos, illetve személyiség. (Hattenberger, Kon- cilia, Viwas stb.) A védnökök sorában találjuk Dr. Kurt Waldheim, Dr..Franz Vranitzky, és Joseph S. Blatter-t a FIFA főtitkárát is. A rendezők a torna valameny- nyi résztvevőjének kifogástalan szállás, illetve étkezési lehetőséget biztosítottak. Küldöttségünket fogadta Josef Astner polgár- mester is. (Részlet Dr. Török Lajos túravezető jelentéséből.) FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa az Üllői úti mérkőzésekre Felelős kiadó: Hargitai Károly az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészti szerkezstő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László Készült az MGKSZ Nyomdában Felelős vezető: Mázi Ferenc (80.31 ö)
