Fradi műsorlap (1989)
1989. április 15.
A közgyUlés,és utána..? 2 _____________________Fradi műsorlap_____________________ A közgyűlés mindig jelentős esemény egyesületünk életében. Az idei, március 2CFán megtartott közgyűlésünk több szempontból is eltért az eddigiektől. Az FTC ez év május 3-án ünnepli megalakulásának 90. évfordulóját. Az új társasági törvény elfogadása után, egy nyíltabb társadalompolitikai körülmények között — gyakorolva a demokratizmust — választottuk meg az egyesület vezetőit. Külsőségeiben és tartalmában is visszafogottabb volt az eddigieknél. Hiszen egész évben minden forintnak jelentősen megnőtt a szerepe a működtetésben. Tartalmában a munkajelleg volt a meghatározó, és bizonyos várakozó magatartás, mely a megválasztandó vezetők elképzeléseire, az egyesület további működésére vonatkozott. Hargitai Károly ügyvezető elnök tartott szóbeli beszámolót, az eltelt olimpiász időszakáról, különösen az elmúlt évi szöuli olimpia eredményességéről. Tárgyszerűen számolt be az év- ről-évre nehezedő működési feltételrendszerről, a pénzügyi helyzetről. Dr. Laczkó György a szám- vizsgáló bizottság elnöke számolt be az egyesületi gazdálkodásról, melyet az adott feltételek mellett jónak minősített. A hozzászólásokban általában a szakosztályok helyzete, eredményessége, gondjai, tervei tükröződtek. De volt olyan hozzászóló is, aki az egyesület és a szakosztályok jövőbeni működésére tett — véleményem szerint — hasznosítható javaslatot. Ezek között hallatta véleményét Magyar Zoltán, a labdarúgók technikai vezetője, Bathó Márta, a torna női szakág vezető edzője, dr. Sós Csaba, az úszók vezető edzője (aki távolléte miatt magnókazettáról közölt gondolatokat a közgyűlés résztvevőinek), Kis László, a kajak-kenu szakosztály elnöke, Szőnyi János, a birkózók vezető edzője, Schillerwein István, a kerékpárosok menedzsere, Dr. Csányi Klára, az MSZMP IX. Kér. PB első titkára, Csányi Béla, a tekézők sokszoros világbajnok játékosa, Tibor Tamás, az ÁISH elnökhelyettese, Varga Sándor, az FTC Baráti Kör aktivistája. A hozzászólásokra Hargitai Károly, a leköszönő ügyvezető elnök válaszolt röviden. Hiszen az elhangzott javaslatok, észrevételek, működési feladatok értékelése, tervezése már a megválasztásra kerülő elnökség és ügyvezetés feladata lesz. A következő napirendi pont az új elnökség megválasztása volt. Ajelölő bizottság munkáját is dicséri, hogy a jelöltek megválasztása nem okozott különösebb vitát. Talán egy érdekessége volt a szavazásnak, mi szerint dr. Géczi István, a többszörös válogatott labdarúgónk nem kapta meg az elnökségbe kerüléshez szükséges szavazatszámot. Az egyesület új társadalmi elnöke Dr. Dcbreczeni István, a Kőbányai Sörgyár vezérigazgató- ja lett. Ügyvezető elnökké újra Hargitai Károlyt választották a következő olimpiász négyéves időszakára. Az új vezetésnek ezúton sikeres, eredményes munkát kívánunk. * Ügy vélem, hogy egyre nyíltabbá váló társadalmunk, melyben egyre jobban megerősödnek a demokratikus hatások, a választott vezetőknek nemcsak a vezetői szabadsága növekszik, szabadul meg a monolitikus kötöttségektől, hanem egyenes arányban növekszik felelősségük a képviselt ügy és a választó közösség iránt. Ezért kértem beszélgetést az újra választott ügyvezető elnöktől, Hargitai Károly tói, hogyan vélekedik az egyesületről, feladatokról, versenysportról? Mi az, amit tenni kíván?- Közismert, hogy az elmúlt két évben nemcsak a meghirdetett önállóságot kapták meg a sportegyesületek, hanem a niagárahagyottságot is. Az FTC-nek milyen lesz a közeli jövője, hogyan akkui társadalompolitikai és gazdasági élettere?- A kérdés egyben megfogalmazott helyzet is. Valóban kaptunk önállóságot, ezzel együtt felelősséget is. A magára- hagyottság azonban az előbbiekből következően csak részben jelent gondot. Ami a klub közeli jövőjét, megítélését illeti, a, Ferencváros úgy vélem, joggal mondhatjuk, az ország egyik legnépszerűbb egyesülete. Ez egyben meghatározza társadalompolitikai helyzetét is. Ez a jövőben sem fog változni. Sokkal nehezebb kérdés a gazdasági háttér. Amit joggal nevezhetünk éllettérnek is, ha a társadalmi helyzetből indulunk ki, akkor az utóbbinak vannak biztosítékai. Ezek a mögöttünk lévő gazdasági szervezetekben, a klubunkat szerető szurkolók ezreiben és a saját, remélem megvalósuló gazdasági elképzeléseinkben rejlenek. Ugyanolyan kemény évek várnak ránk, mint amilyenek az egyéni életben minden magyar állampolgárra várnak. Vallom és hiszem, hogy fennmaradunk.- Szükségszerű, hogy megfontolt, gyors, esetenként radikális döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy aj állandóan változó körülmények között az FTC kész legyen a kedvező fejlődést hozó áramlatokhoz való alkalmazkodásra. Ilyenek az új egyesületi alapszabály, működési szabályzat, az egyesület szerkezete, működtetése. E kérdésekben mi várható?- Az új egyesületi törvény, a gazdaságban változó folyamatok és szabályozók, az egyesület önállósodása és a várható sporttörvény egyaránt szükségessé teszik, szinte valamennyi egyesületi dokumentumunk felülvizsgálatát, átdolgozását. Alapszabályunk, melyet igyekeztünk több alkalommal korszerűsíteni, teljesen átdolgozásra szorul. Ugyanez vonatkozik szervezeti és működési szabályzatunkra. Tervezzük az egyesület sze rkeze tánc k me gvál t óz tatását, többek között a szakosztályok önállóságának kialakítását. A tartalmi tevékenység is indokolja szabályaink megváltoztatását. — A várható változások érintik a szakosztályokat és a munkatársakat is egyaránt, hiszen a működés, működtetés a jövőben nemcsak takarékosságot, hanem nagyfokú racionalitást is igényel. Lehet erről beszélni? — A kérdésről nem lehet beszélni, hanem beszélni kell, mégpedig minél többet. Azok bevonásával, akiket a témakör érint. Jónéhány alternatíva áll előttünk. Az egyesület működhet a korábbi szervezeti keretekben, de ennek az anyagi bizonytalanság a l^öve tkezménye. A szakosztályok önállósága egy egyesületen belüli szövetséget is feltételezhet. Ez is lehet egy megoldás. A gazdasági többlábon állás új szervezeti formákat is létrehozhat a szakosztályokon belül. Ez ismét egy másik helyzet. Egy dolog azonban biztos, változtatni kell. Ehhez pedig erre alkalmas munkatársak kellenek. Az egyesületünkben dolgozók egy része ilyen, egy másik részét alkalmassá lehet tenni, akiket pedig nem, azokat ki kell cserélni.-Az elmúlt évtizedekben nagymértékben keveredtek a testnevelés és sport feladatai a különböző intézményekben és szervezetekben. Várható-e változás? A hagyományosan eredményes egyesületek - így az FTC is - a magasszintü verseny- sport képzést tartja egyértelműen feladatának a rekreáció, tömegsporttal szemben? — Egyesületünk elsőrendű feladata a jövőben is változatlan. Célunk a nemzetközi szinten eredményesen szereplő sportolók felkészítése és versenyezteté- se. Ehhez a megfelelő utánpótlás mindinkább saját erőből történő biztosítása szükséges. Véleményem, hogy mindenki a saját feladatát végezze, ebből következik, hogy a szabadidő-sporttal, tömegsporttal szemben feladatainknak szűkülnie kell. E gondolatkörhöz tartozik, hogy az iskolarendszere kliez való kapcsolatunk is felülvizsgálatra szorul. Töltse be az iskola is a maga feladatát, a testkultúra biztosítása terén, és ehhez a pénzt azok adják, akik erre illetékesek.- Az egyesületek pénzügyi rendszerében - hogy élettani példával éljek - egyre súlyosbodó érszűkület alakult ki. További romlás várható, vagy vannak már alkalmazható gyógyszerek, gyógyászati eljárások a felépülés érdekében? — Pénzügyi helyzetünkben sajnos valóban további romlás várható. Megelőző gyógyszereink nincsenek. A felépülés érdekében azonban kísérletezés alatt álló „gyógyászati eljárásaink már vannak. Bevezetésük a kísérletek eredményétől függ. Ezek az egyesület és a szakosztályok vállakózásai, a reklám és propaganda kölcsönös előnyökön való hatékonyabb érvényesítése. Az eredménytelenség támogatásának megszüntetése és a sikerek ösztönzése.-Az előbbi élettani példa alapján várható ezt évben olyan mérvű „érszűkület , mely a szer- vezet 'védelmében csonkolást igényelne, vagyis egy-két szakosztály megszűnését eredményezné? — Korábbi saját és más egyesületek5 tapasztalatait figyelembe véve nem tervezzük szakosztályok jövőbeni megszüntetését. Az más kérdés, hogy tudjuk-e támogatni tevékenységünket. Garantáltan támogatni csak a.nemzetközi szintű munkát végző közösségek tevékenységét tudjuk. Az életképtelenek önmagukat fogják felszámolni.- Megvan az egyesület vezetésében és munkatársaiban az akarat, az alkotókészség, a szellemi lendület, amely az FTC-t hagyományaihoz méltóan sikeres egyesületté teszi?- Az egyesület elnöksége jelentősen megfrissült. A testület a következő hónapban fogja megbízni a szakosztályok új vezetőségeit. Az apparátus többsége akarja a jobbítást. Mindez optimizmusra ad okot. Akik netán képtelenek lesznek az alkotókészségre, megújulásra, vagy az újszerű tevékenységre, azoknak sajnos más munkaterületet kell keresniük. Csak így tehetjük hagyományainkhoz méltóvá az FTC-t.- Még egy utolsó, de személyes kérdést tennék fel. Milyen érzések kavarognak most az ügyvezető elnökben? Hiszen rengeteg a megoldásra, és elvégzésre váró feladat. Akarat, küzdőszellem, sikervágy, alázat az egyesület jövőjéért, becsvágy, időzavar, leküzdendő visszahúzó erők?- Ebben az utolsó kérdésben összefoglalva minden benne van, ami egy vezető számára gondot jelenthet. Ha ezek egy része nincs, akkor a vezető alkalmatlan. Más részével viszont meg kell küzdeni. Ügyvezető elnöki első négy évemben, bármilyen furcsán hangzik is, sokat tanultam. Más a vezetés az első helyről, mint a másodikról. Azt hiszem, nem Tehet szebb feladat vezető számára annál, mint hogy az ország legnépszerűbb sportegyesületét úgy irányítani — természetesen a társadalmi és hivatásos kollektíva segítségével — hogy az a múlt hagyományainak méltó képviselője legyen a magyar és a nemzetközi élsport világában egyaránt. Köszönöm a beszélgetést - úgy gondolom, hogy közel 15 évi FTC-beli vezetői tapasztalat, és az új helyzet, a várható változások következményeként vezetői hitvallásnak is tekinthetem a válaszokat. Sikeres éveket, „balesetmentes vezetést, és sok örömet kívánok az elkövetkező időkre. Szer Kálmán
