Fradi műsorlap (1989)
1989. március 25.
/ Fradi műsorlap AZ FTC VÍZI LABDACSAPATÁNAK TAVASZI BAJNOKI MÉRKŐZÉSEI április 1. Vasas — FTC április 8. FTC - Ú. Dózsa áprüis 9. Szolnok - FTC április 22. BVSC - FTC április 23. KSI - FTC április 29. Bp. Spartacus - FTC április 30. FTC - OSC május 6. Tungsram - FTC május 7. FTC - Tatabánya május 13. Eger - FTC május 14. FTC - Szentes május 20. FTC - Bp. Honvéd május 21. Szeged — FTC Rájátszás: június 3 és június 10 AZ FTC LABDARÚGÓ ÖREGFIÚK CSAPATÁNAK MÉRKŐZÉSEI áprüis 10. Budafok: Budafok - FTC április 17. Népliget: FTC - RTK április 24. Népliget: FTC — Gázművek május 8. Ikams pálya: Ikarus — FTC május 22. Lehel út: BKV Előre - FTC május 29. Népliget: FTC - MTK június 5. ESMTK pály: ÉPFU - FTC június 12. ■ Népliget: FTC - ÉVIG június 19. Fáy u: Vasas - FTC A FÉRFI KÉZILABDA CSAPAT 1989. TAVASZI BAJNOKI MÉRKŐZÉSEI március 26., 16,30 PEMU - FTC 31., 17,00 FTC — Békéscsaba áprüis 7„ 17,45 Elektromos — FTC 16., 17,30 Tisza Volán — FTC 21., 17,00 FTC - Várpalota 30., 11,30 Dunaújváros — FTC május 7., 11,30 FTC - Ú. Dózsa 14., 11,30 FTC - PEMÜ A hazai mérkőzések helyszíne: FTC Népligeti csarnok Budapest Vili., Vajda P. u. Megközelíthető: M 3-as METRO, 75-ös trolibusz, 12—23—24 villamos, 55-ös, 99-es autóbusz. A NŐI KÉZILABDA FELNŐTT CSAPAT TAVASZI PROGRAMJA: március 24.. 17,00: Népliget április 1-2. ,10,30: Népliget 16., 10,00: Szeged 23., 10,00: Kőér u. 30.. 10,00: Népliget FTC - Építők FTC - DMVSC Szeged - FTC Bp. Spartacus - FTC FTC - BHG A Királynő meztelen! De úgy is Királynő! Méltóságteljes, magasztos, hódolói körülveszik, alázattal tekintenek rá fel, díszek, ékek, pompás öltözékek nélkül is. Sportok Királynője, atlétika korunkban egyre ruhátlanabbá váliK Hol vannak legszebb „ruháid , a nemzetközi eredmények, legértékesebb díszeid: a világklasszis versenyzők, csúcstartók. Mind a múltba tűntek? Vagy csak átmeneti a ruhátlan- ságod? Keressük meg a választ. Két év óta súlyos, veszélyeztetett helyzetbe került egyesületünk atlétikai szakosztálya, míg eljutott a megszüntetés időpontjáig. 1988. december 31-én az elnökség döntött így. Tulajdonképpen nem cél volt a szakosztályok megszüntetése, hanem eszköz az egyesület teljesítményének megtartása érdekében. De voltak, és vannak ,,hű alattvalók , akik energiát, munkát nem kiméivé akcióba léptek, hogy ha meztelen , is, de megmentsék a „királynőt . A hűségesek: Zeitler Kálmán szakosztályvezető, Majercsik Mihály és felesége a két edző bevetették magukat a „létért* folyó küzdelembe. Erről nyilatkozzanak ők.- Azt tudjuk, hogy válogatott kalapácsvető voltál' de hogy a „küzdő sportokban” is járatos vagy, az elmúlt télen derült ki. Hogyan Ítéled meg a sportágadat, mert ez jelentősen befolyásolta a létért folyó harcotokat? — Életem jelentős részét a sportban töltöttem el, mint versenyző, edző és vezető, különösen hosszú időt az FTC szakosztályában. Érzelmileg is elkötelezett vagyok. Először is azt kutattuk tel, van-e lehetőség a megszüntetés időpontjának változtatására. Kiderült, hogy van, így született meg 1989, február 28. Az volt a feltétel, hogy ha az új időpontig támogatókat találunk. akkor továbbra is működhetünk, ha csökkentett edzői és versenyzői létszámmal is. Kapcsolatokat felkutatva, a vezetés ötletadó segítségével találtuk meg jelenlegi segítőnket a HUN- GAROVIN, a MÜSZI, és az S+M GMK jó szándékában. Ez hozzávetőlegesen 750.000,— Ft-ot jelent az 1989. évje. Nem Darius kincse, de kb. 100 versenyző és három edző, és a 2x20 fős tanfolyam bevételei, illetve vezetőinek bére, szerelése és versenyeztetésére a legszűkebben elegendő lesz, hacsak nem lesz váratlan mélységű gazdasági romlás. Tulajdonképpen az eredményesség igazolásához szükséges versenyeken részt tudunk venni, de edzőtáborozás és egyéb felkészítésfokozó kiadásokra nem elegendő. E gondolatok nélkül nem tudtam volna eredeti kérdésedre válaszolni, amelyet így fogalmazhatok meg. A Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek több tagja van, mint_az ENSZ-nek, igen sok pénz áramlik be a sportágba. Ezt igazolják a világkupa versenyek, fedettpályán és szabadtéri pályán egyaránt. E versenyek látogatottsága, a nézők létszáma egyre növekszik, nálunk meg csökken. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az egyesületek az okai annak a helyzetnek, ami az atlétikai sportág körül kialakult, hanem a sportirányításban kialakult módszerek és viszonyok, melynek következményei az egyesületi döntések, melyek a sportág szűkítését okozzák. Bízunk abban, hogy változó országunkban e téren is bekövetkezik a megújulás, kialakulnak azok a struktúrák, melyek a sportág szükségletéből- fakadnak, a versenyzők javára. Gondolom Majercsik Misinek is lesznek gondolatai a szakmával kapcsolatosan — fejezte be monológját Zeitler Kálmán szakosztály- vezető.- Misi több mint egy évtizede vezetőedzője vagy a szakosztálynak. Történetében is ismered az FTC atlétikai szakosztályát, hogy élted meg, hogy vélekedsz a sportágról, helyi dolgainkról? — Azzal kezdeném, hogy az elmúlt évben — szinte felnőtt versenyzők nélkül - a több mint 200 szakosztály között a 24. helyen rangsorojtak bennünket. Jelenleg 20 „A jelvényes versenyzőnk van, és Markó Róbert személyében egy válogatottunk. Hogy ez jó, vagy rossz, nehéz megítélni. Hiszen felnőtt versenyzők nélkül a működő szakosztályok 75 %-át megelőztük, ez jó. Az viszont rossz, hogy sportágunk teljesítmény szintje mesz- sze elmaradt a nemzetközi élvonaltól, és ez tendencia. Az okokat a következőkben látom. Első sorban a pontversenyben, hiszen létezik olimpia, sportági, sőt egyesületi pontértékelés is. Ez pedig óriási nyomást jelent az egyesületekre, szakosztályokra, de elsősorban a szakmai munkára. Hiszen e képzés folyamatában az eredményességi szükséglet a meghatározó, mely arra kényszeríti az edzőket, hogy minél előbb kisajtolják az eredményeket a gyerekekből, ami kiégéshez vezet. Az iskolai testnevelés — a hiányos feltételrendszer következtében — nem tud megfelelő alapot kiépíteni, melyre a versenysport- ráépülhet. Ma már egyetlen egyesület sem tudja átvállalni ezt a munkát. Az okokat azt hiszem nem kell részleteznem, az elmúlt évben történt szakosztály megszüntetések ezt bizonyítják. A mai eredmények, csúcsok azt is bizonyítják, hogy a sportágon belüli szakágak, szinte önálló sportágakká váltak. Különösen a dobó és ugró szakág. Egyébként nem lehet csak utánpótlás szinten működtetni egy szakosztályt, hiszen így nincs végcél. Nem egy volt tehetséges fiatalunk más clubban nyertek felnőtt bajnokságot, mert mi nem tudtunk megfelelő egzisztenciát biztosítani részükre. A csökkentett létszámnak lesz ebben az évben jelentős előnye is. Jobban ki tudjuk használni az elfogadható minőségű létesítményeinket egy-két dobószám nélkül. Nincs sok értelme annak, hogy a jelen körülmények között siránkozzunk, hanem dolgozni kell a sportágért, a gyerekekért. Hiszen beteg a magyar atlétika, nemcsak a helyi sebeket kell kezelni, hanem a szervi bajokat is gyors beavatkozással és hatékony terápiával kell gyógyítani.- Ezek szerint nemcsak meztelen a „Királynő’, hanem beteg is. Gondolom, hogy az általatok folytatott helyi kezelés és terápia nemcsak saját munkahelyetek, szakmai szeretetek védelme, hanem a beteg gyógyítása, sőt ,felöltöztetése is célotok. Szer Kálmán FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa az Üllői úti mérkőzésekre Felelős kiadó: Hargitai Károly, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László Készült az MGKSZ Nyomdában Felelős vezető: Mázi Ferenc (89.187)
