Fradi műsorlap (1988)
1988. november 19.
Fradi műsorlap —a legnagyobb tudású labdarúgónk tűnik el a zöld mezőről. Üresebb lesz a küzdőtér. Nem lendül annyit tapsra a kezünk, mert nem látjuk a pályán Lázárt. Sajnos az idő múlása ellen nincs orvosság. Mindenki felett eljár az idő. Tudtuk, hogy egyszer Lázárnak is el kell majd mennie a pályáról, de ez mégis túl váratlanul jött. Búcsúzunk. Fájó szívvel. Kezet nyújtunk a lelépő harcosnak és mi is együtt mondjuk a sok-sok'ezer nézővel együtt: - Tanár úr! Köszönjük mindazt a sok szépet és gyönyörködtetőt, amit nekünk a játékával szerzett. Isten önnel Tanár úr! + Szegedi VSE-Ferencváros 1-0! — Nagyon elkeseredett vagyok - mondta Csikós Gyula a zöld-fehérek válogatott kapusa. — Ha így megy tovább, egyszerre csak ott találjuk magunkat a kiesők között. Szinte érthetetlen, hogy egy-egy mérkőzésen semmi sem sikerül a csapatnak. Valami végzetszerűség üldöz bennünket. Szegeden is így volt. Ha a szegediek támadtak volna és sok helyzetük akad a mi kapunk előtt, akkor egy szót sem szólnék. De jóformán alig akadt dolgom a kapuban. Egyetlenegy nagy helyzetet dolgoztak ki a szegedi csatárok, s ebből gól is lett! A mi csatáraink viszont egész sereg gólhelyzetet hoztak össze — de semmi sem sikerült nekik... DECEMBER + Ferencváros — BSZKRT 4-1. „A játékvezető fütyült: szabadrúgás a Ferencváros javára a BSZKRT kapujától 25 méterre. Sárosi Béla gyorsan letette a labdát s a játékvezető még alig adta meg a jelet a rúgásra — hatalmas gól táncolt a kapuban! A Béla gyerek lábában olyan különleges, istenadta erővan, hogy az átlala meglőtt labdának az útját sem látni, sem észlelni nem lehet. Sárosi Béla szabadrúgását — ha jól eltalálja — 20—25 méterre a kaputól sorfal nélkül nem lehet kivédeni a világ legjobb kapusának sem... + Ferencváros — Nagyvárad 1-0 Az őszi idény egyik bravúros győzelme volt — a NAC még az Üllői úton is több esélyt kapott a 2 pont megszerzésére. A csapat legjobbja az ezidőtájt igazolt Kéri volt. A győztes gólt még a 13. percben Sárosi dr. átadásából Polgár lőtte. Tíz méterről, erőteljesen, védhetetlenül! „A Ferencváros ismét bebizonyította, hogy még mindig nagy csapat. Érthetetlen tehát, hogy sokszor heteken keresztül két- ségbeejtően gyenge játékot láthatunk tőlük. A Ferencváros jó szereplése nem csak a zöld-fehérek ügye, hanem az egyetemes magyar labdarúgás fontos kérdése is. Talán a NAC elleni győzelem végre fordulópont lesz a csapat szereplésében. Nem így történt ■- a Fradi a következő két bajnoki mérkőzését — a Szolnok és a Csepel ellen — elveszítette és az őszi évad végén a Ferencváros az ötödik helyen végzett. + A Fradi csatársorának őszi szereplését, összetételét sok-sok bírálat érte. Az egyik újságíró gondolt egyet és megkérdezte Vághy Kálmán szövetségi kapitányt, hogy ő hogyan állítaná össze — az NB I mezőnyéből - a ferencvárosi csatársort...- Ha rajtam múlna bizony alaposan átgyúrnám a zöld-fehérek támadósorát. A jobbszélen otthagynám Sípost, aki még most is tüneményesen gyors sjó labdákkal eredményes is lenne. A balszélső helyén egyenlőre ottmaradhatna Lukács is. Középcsa- támak minden körülmények között Deákot szerezném meg. Az összekötők helyére két Elektromos játékost tennék: jobbösszekötőbe Hidegkútit, balösszekötőbe Dobost. Szerény véleményem szerint mindkettő a jövő nagy ígérete, kü’önösen Dobos. A csatársorom tthát ez lenne: Sipos, Hidegkúti, Deák, Dobos, Lukács. + A valóságban a Karácsonyi Tornán viszont ez a ferencvárosi csatársor játszott: Sipos, Gyulai, Sárosi dr., Hernádi, Lukács. A kétnapos tornán a Fradi két győzelmet aratott , 11 gólt is rúgott (Floridsdorfer 5—3, HASK Zágráb 6-1), de mégsem voltak tornagyőztesek. A Nagyvárad jobb gólarányával $zt a dicsőséget is elvette az Üllői úti gárdától... 1944 JANUÁR + „A tavaszi idényre készülő egyesületeink közül a Ferencváros is megkezdi előkészületeit. Január 22-én szombaton az A- lelátó alatti tornateremben jön össze először az új évben a Ferencvárosi gárda. Mester György, irodaigazgató: — Egyenlőre minden csendes nálunk, villámátigazolás nincs. Ellenben éppen itt van nálam Haan. Pál, a Nemzeti Színház gazdasági főnöke, aki az elmúlt év Nemzeti Sport és Sporthírlapjainak számait hozta bekötve — ajándékul a klubnak. Pillanatnyilag ez a legnagyobb esemény a Fradiban... + Sárosi Bélától kérdezik: — Mi a kedvenc ételed? — A kacsa... A vicc arra utalt, hogy elterjedt Budapesten az a hír, mély szerint Sárosi Bélát halálos villamosszerencsétlenség .érte. Ráadásul a Sporthírlap munkatársai sem találták telefonon, így majd egy;i napig élt a borzalmas „kacsa”... — Halló, itt a Sporthírlap szerkesztősége. — Itt Sárosi Béla! Tessék! — Nos, mit szól ehhez a rettenetes hercehurcához? — Mit szóljak? Szörnyen bosszant a dolog. Mindössze any- nyi történt, hogy tegnap - a szokásostól eltérően — nem'tudtam hazatelefonálni, hogy nem mehetek haza. Ebédre hívtak meg valahova. Később megkértem valakit, hogy telefonáljon haza helyettem, de az illető — úgy látszik - elfelejtette. Délután billiárdoztam egy klubhelyiségben, este pedi nyugodtan elmentem a menyasszonyommal az ökölvívómérkőzésre és csak utána mentem haza. Mondhatom, kellemetlen órái voltak az édesanyámnak. Amikor meghallottam, hogy mi mindent beszéltek rólam, a végén már magam is majdnem elhittem, hogy halálra gázolt a villamos. — Nos, csakhogy így vagyunk. Isten vele Béla. Letesszük a kagylót. Utána leülünk az írógéphez. Ennek a „kacsatörténetnek minden mozzanata az írógép billentyűire és rotációs papírra kívánkozik. Okulásul mindazoknak, akik szeretnek tetszelegni maguknak a jól értesültek és minden hírt mindenkinél előbb megtudok szerepében... A kis Sárosi azonban végeredményben örülhet: a közmondás szerint ugyanis sokáig él ^az, akinek a halálhírét költik... Sárosi Béla napjainkban Spanyolországban, Zaragozában él. Július 15-én 69. születésnapját ünnepelhette. + Nem mindennagi esetről tájékoztatott a Nemzeti Sport: (Zomborban lejátszott Zom- bori MÁV— Zombori SE NB III. osztályú mérkőzésnek volt a játékvezetője H. Gy. Á helyi rangadókhoz híven, ezen a mérkőzésen is nagy küzdelem folyt s a játék vége felé a ZSE egyik játékosa sértő szóval megbántotta játékostársát. A játékvezető kiállította a sértő játékost. Pár perccel később a partjelző jelentette a játékvezetőnek, hogy a kiállított játékos is játszik! Az ugyanis ott maradt a partvonal mellett s egy óvatlan pillanatban visszaosont a játéktérre. A játékvezető maga köré gyűjtötte a ZSE játékosokat. Kiderült, hogy a partjelző jelentése helyes, a csapatnak 11 játékosa volt még akkor is a pályán. H. Gy., miután nem sikerült felismernie, melyik volt a kiállított játékos, jelentkezésre szólította fel az illetőt. Nem jelentkezett senki. A játékvezető erre a sípjába fújt s levezette a még hátralévő néhányperces játékidőt. A mérkőzést a Zombori MÁV nyerte végeredményben 2D arányban. Az ellenfél játékosának kiállítása pillanatában is már így állt az eredmény s a befejezésig az már nem is válgo- zott. A MÁV mint győztes csapat nem is óvott az ügyből kifolyólag. Miután azonban a játékvezető jelentésében, amelyet a JT-hez írt, nem emlékezett meg a ZSE-játékos kiállításáról s az ezzel kapcsolatos eseményekről, a partjelző feljelentésére a JT hat hónapra eltiltotta H. Gy.-t a játékvezetéstől.) FEBRUÁR + Franciaországban a világ- háborús évek alatt — egészen pontosan 1943 nyarától — feloszlatták a profi egyleteket és a hivatásos játékosokat 16 csapatba osztották be. Az egyes csapatok egy-egy országrész — tartomány nevét viselték. 1944 febru- áijában ez volt az élcsoport állása: 1. Artois 27 pont, 2. Fland- res 26, 3. Gote d Azur 21 p., 4. Paris 21 p., 5. Guyenne 29 p?, 6. Champagne 19 p. + Bognár László a Budai B- közép kapitánya így beszélt társaságukról : - — A mi nevünk a Budai Fradi-szurkolók társasága. A B-közép nevet hagyjuk a pestieknek. Á mi csoportunk kilenc év óta áll fenn, pontosan 167 tagunk van. Ezek hóban-fagyban mindig ott vannak valamennyi mérkőzésen. Állítom, hogy nálunk a legnagyobb rend uralkodik. Nem.bántjuk az ellenfelet, sem a játékvezetőt. És azt a saját játékost sem, akinek esetleg rossz napja van. Mi csak bíztatjuk a mieinket. + Csikós^ az év első góljait „testvéreitől kapta, hiszen a Ferencváros első edzőmérkőzését az FTC vegyes ellen játszotta. (8-5). Aztán néhány nap múlva Csikós úgy kapott öt gólt — hogy nem kapott! + Ferencváros-Erzsébeti TC 8-5. Ezen az edzőmérkőzésen a zöld- fehérek az ETC-nek 5 gól előnyt adtak, tehát a mérkőzés kezdetekor már öt gól „terhelte Csikós kapuját. A Fradi behozta hátrányát és a mérkőzés emlékére az erzésbetiek kis érmekkel ajándékozták meg a fradistákat... + Mester Györgyöt,a Ferenc- vros irodaigazgatóját komoly veszteség érte:, az egyik éjszaka kifosztották sportáruüzletének gazdag kirakatát. A népszerű Gyuri bácsi szomorúan mondta: Már másodszor törtek be hozzám. Nekem sincs szerencsém, akárcsak a Fradinak... + Ferencváros—URAK (Uj- pest-Rákospalotai Atlétikai Klub) 6-2. A két egyesült vezetősége elhatározta, hogy a Magyar Kupában való találkozásuk emlékére a mérkőzés előtt zászlócsere lesz. Amikor azután kivonultak a csapatok, kiderült, hogy a fradísták az Üllői úton felejtették a cserezászlót... — Az ünneprontó én voltam — mondta később Mester Gyuri bácsi. — Már pénteken megkaptam a zászlót és bezártam a páncélszekrénybe. Aztán megfeledkeztem róla, nem adtam oda a mérkőzésre menő csapatnak. Nagyon restellem a dolgot. Ha a zászlócsere nem is — a góllövés azért sikerül... Különösen Ónody II volt elemében - négy gólt szerzett! + A bajnoki rajtra is maradtak ferencvárosi gólok: Ferencváros—Elektromos 3—2. A tavaszi idény első ferencvárosi gólja — egyenlítő gól volt. Ónody II közelről helyezte a labdát a kapuba. A győztes gólra több, mint egy órát kellett várni: a 80. percben Lukács látványos elfutás végén lőtt. + A mérkőzés után morbid humor részesei lehettek a járókelők. Négy fiatalember Jajveszé- kelve, hangos ^írással hurcolt egy koporsót, tudtul adva, hogy ebben nyugszik (a Ferencváros által „agyonvert ’ Elektromos... MÁRCIUS + Átadták a régenvárt új létesítményt — a Sportcsarnokot. Az ünnepi beszédek során Sárosi Béla tett fogadalmat a sportoló ifjúság nevében: becsülettel fogunk küzdeni a pályán és becsülettel fogunk dolgozni az életben. Kérjük a magyar sport lelkes közönségét, hogy ebben a törekvésünkben legyen mindig mellettünk s a sport igazi eszmei tartalmának chadalrajuttatásában legyen a segítségünkre — mondta többek között a népszerű ferencvárosi játékos. + Diósgyőrött: Ferencváros - DiMÁVAG 2-1! Darnay László így beszélt a nehéz mérkőzés után: — Igen örülünk a hosszú idő után végre vidéken aratott győzelmünknek, de meg kell mondanunk, hogy győzelmünk szerencsés volt. + Az Üllői úton: Ferencváros —Kispest 2—2. „Borús égbolt alatt állt fel a két csapat a pálya közepén. Zöld-fehér csíkos ingben, fehér nadrágban a Ferencváros, piros ingben, fekete nadrágban a Kispest. Megható jelenet, amikor a két csapat megkezdi a Kossuth nóta éneklését és a 12 ezer főnyi tömeg átveszi a szép melódiát és karban zengi azt együtt a játékosokkal. ’ Kossuth halálának 50. évfordulója ekkor volt és valamennyi mérkőzésen, sporteseményen jgy emlékeztek a haza „atyjára ...- A meccsen a fiatal 'Puskás Ferenc alaposan ráijesztett a fra- distákra: két bombagóljával a kispestiek szerezték meg a vezetést! Hiába támadott ezután a Ferencváros, a döntetlennél jobb eredményt már nem sikerült elérni. + Kispest után váratlanul Újpest... A Budapest—Bécs válogatott mérkőzés ugyanis elmaradt és helyette az utolsó forduló meccseit tették erre a napra. Az Üllői úton 22 000 nézi) szorongott: Ferencváros-Újpest 2-1! A Fradi az első félidőben két gólos előnyre tett szert — a második gólt pontosan a 45. percben szerezte Sárosi dr. Aztán feljöttek az újpestiek is — de a zöld-fehérek szerencséjére, ezen a napon nagyon gyámoltalanok voltak a lila-fehér csatárok. Egyetlen góljukat is 11-esből szerezték. + A Ferencváros-Újpest rangadó után a győztes zöld-fehérek tanyáján nagy volt az öröm a szurkolók és a játékosok között. Azonban a kapott tizenegyest is sokan emlegették. Rudas Ferenc, a szenvedő fél így adta elő az esetet: — A 16-oson belül Szusza hatalmas lendülettel akart kitérni előlem. Abban a pillanatban, amikor észrevettem, hogy egy testcsellel jobbra kanyarodik szabályosan elrúgtam előle a labdát. Arról természetesen nem tehettem, hogy a lilák csatára a földre esett. Azt hiszem Szusza csodálkozott a legjobban, amikor Palásti a 11-es pontra mutatott. — A tavaszi idényben ez már a harmadik, erősen vitatható tizenegyes, amit Palásti ellenünk megítélt — szólt közbe csende sen Csikós. Valamennyien helyeseltek — de- hát a győzelem után még a jogtalan tizenegyes sem fáj annyira. Ez már akkor is így volt... ÁPRILIS + A Hungária krt-i pályán 30 000 szurkoló előtt rendezték a Ferencváros—Gamma rangadót! A dobogós helyezésért ez a mérkőzés sorsdöntő volt, ez indokolta az óriási érdeklődést. A sorsdöntő mérkőzésnek volt egy sorsdöntő pillanata. A játékvezető nem sokkal a mérkőzés vége előtt kezezés miatt 11-est ítélt a Ferencváros javára. Sárosi Béla másnap így idézte fel a forró pillanatokat: + A torkomban éreztem a szívemet, ami érthető is, mert a tét óriási volt. Éreztem ugyanis, hoy ha a lövésem sikerül, akkor már nem veszíthetjük el a mérkőzést, viszont ha hibázok esetleg úgy összeroppan a csapatunk, hogy a döntetlent sem tudjuk tartani. Nyugalmat erőszakoltam magamra és jól megnéztem, hogy Tóth merre várhatja a labdát. Természetesen az is átfutott az agyamon, hogy mi lesz, ha magasan a kapu fölé száll majd a lövésem. Elérkezett a döntő pillanat. Fokozott lendülettel, elő- rehajló testtartással futottam a labdára. Érdekes! Ekkor már teljesen nyugodt voltam. Amikor a labda elhagyta a földet már lát- am, hogy Tóth Gyurka verve van. A következő pillanatban irtózatos örömujjongás fogadta a hálóban táncoló labdát. Nem mondom, ekkor én is felujjongtam örömömben. Győztünk! + Lukács Ede a szerdai edzésen bizony az érdeklődés középpontjába került. Elmesélte a hétfői .bombatámadás körülményeit, túlélésének perceit: — Az első bomba, amelyik mintegy 30 méterre csapódott be az óvóhelytől, igen nagymérvű volt, mert a légnyomás úgy odavágott a falhoz, hogy a barátaim azt hitték, hogy már nem vagyok az élők sorában. Hallottam, amint az egyik fiú kétség- beesetten így szólt a sarokban fekvő társához: — Az Istenért, nézd a kis Lukács meghalt! Jó néhány perc telt el, amíg összeszedtem magam, és megnyugtattam a fiúkat, hogy csak a légnyomás némított el, de tulajdonképpen nincs semmi bajom. Odakint pedig ezalatt mintha a pokol valamennyi ördöge elszabadult volna, leírhatatlan zenebona, recsegés, ropogás, visító hangzavar hallatszott a bombák meg-megismétlődő becsapódása következtében.
