Fradi műsorlap (1988)

1988. december 3.

- Árulja el, miért pont bir­kózó csarnokot építettek, nem volt elég tágas a korábbi?- Ügy éreztük, hogy a labda­rúgás mögött talán a birkózó szakosztály hagyományai a leg­erősebbek a klubon belül, arról nem is beszélve, hogy eredmé­nyei is világraszólóak. Mi a ma­gunk módján valahogy így pró­báltuk honorálni a birkózó gár­dánk s a velük foglalkozó szak­emberek erőfeszítéseit.- Amikor néhány héttel ez­előtt felavatták ezt a valóban csodálatosan szép új csarnok­részt, a vendégek és a benfente- sek, magyarán a birkózók elége­detten bólogattak.- Az az igazság, hogy a régi otthonuk eléggé rossz állapotban volt már. Például a csarnok mel­letti faházban volt az öltözőjük, fürdőjük, és ez a mai kor igényei­nek már nem felelt meg.- Mit tartalmaz a mostani komplexum?- A pontosítás végett hang­súlyoznom kell, hogy ez a ko­rábbi létesítmény továbbfejlesz­tése. De abban biztos vagyok, hogy ma Magyarországon nincs ilyen birkózó bázis sehol -sem. Először is kaptak egy új csarno­kot, így ma már öt szőnyegen gyakorolhatnak a versenyzők. Az utánpótlás részére építettünk egy öltözőrendszert és egy másik blokkban a felnőtteket helyez­tük el. Ezenkívül van szauna, kis fürdőmedencével, továbbá egy kondicionáló terem és egy orvosi szoba.- Nem teremt ez az új léte­sítmény feszültséget a szakosztá­lyok között?- Miért, mire gondol?- Talán arra, hogy esetleg fer­de szemmel néznek mondjuk más szakosztálybeliek a birkó­zókra.- A csarnok miatt? Aligha hiszem. Ugyanis rendkívül szeren­csés helyzetben vagyunk, jószeri­vel a jégkorongozók kivételével minden sportágnak otthont tud­tunk adni az élmúlt években.- Mióta dolgozik ön a Fe­rencvárosnál?- 1971-ben kerültem a klub­hoz, és azt hiszem, ami a létesít­ményhelyzetünket illeti, nincs okunk szégyenkezésre. De ha be­lenézek a tükörbe, akkor vala­hogy az egyik szemem sír, a má­sik pedig nevet. Az elmúlt másfél évtizedben nagyon szép fejlődést értünk el és ezért boldog vagyok. De soha sincs megállás, az élet mindig új és új feladatokat dik­tál, de a gazdasági helyzet évről- évre romlik. Vagyis a vágyak és a lehetőségek sohase lehetnek össz­hangban. Ezért mondtam azt, hogy a másik szemem olykor-oly­kor sír.- Azért ha végigmegy az em­ber az Üllői úti pályán, vagy pe­dig a Népligeti létesítményen, akkor szivet melengető a látvány.- Való igaz, hogy szépen gyarapodtunk a MÉM jóvoltá­ból, hiszen ma már tornacsarnok­kal, uszodával, birkózócsarnok­kal, futófolyosóval és szállodával is büszkélkedhetünk.- Az előbb szóba került a jégkorong szakosztály hontalan­sága. Lehet, hogy a végén az ő helyzetük is megoldódik és jég­pályája is lesz az FTC-nek? vAncsa jenő mém miniszter megnyitó BESZÉDE AZ FTC ÚJ BIRKÓZÓ CSARNOKÁNAK ÁTADÁSAKOR: Sportbarátaim! Kedves Vendégeink! A közelmúltban az egész világ figyelme a szöuli Olimpiai Já­tékokra irányult. Öröm számunkra, hogy ezen a magyar sportolók között a Fe­rencváros versenyzői is ott voltak. Külön öröm, hogy nemcsak az ismert Coubertin-i elvet vallottak, hogy „a részvétel a fon­tos”, hanem értékes eredményeket értek el. Köszöntőm olimpikonjainkat, vezetőiket, és gratulálok az eredményekhez. A Ferencváros nagy tábora, a támogatók büszkék Önökre. Szívet melengető öröm számunkra, hogy e köszöntést egy­beköthetjük a birkózók új létesítményének átadásával. Az olimpia évében, az elmúlt időszak sportsikereinek jegyé­ben különösen kellemes érzés egy új sportlétesítmény avatásán megjelenni. Különösen akkor, amikor a sportegyesület, amely­nek új hajlékot adunk át olimpiai bajnokkal, világbajnokkal büszkélkedhet. Az FTC birkózói immár két évtizede nemcsak a hazai sport­élet jeles képviselői, hanem a sportáguk nemzetközileg is jegy­zett kiválóságai. Az egyesület márvány dicsőségtáblájára arany betűkkel vésik a legkiválóbbak neveit, és köztük szép számmal a birkózókét. Ahhoz, hogy valaki oda kerülhessen, nagyon sok munkára, kitartó edzésekre van szükség és ehhez természetesen felkészü­lési lehetőségek, létesítmények is kellenek. Mindezek javulását bizton szolgálja majd ez az új, az ország legmodernebb birkózó csarnoka. Köszönet az építőknek, az új létesítmény alkotóinak. Kívánom, hogy a Ferencváros versenyzői, edzőik útmutatá­sa alapján olyan eredményességgel készülhessenek a jövő viada­laira, amely dicső eredményeket hoz majd nemcsak a Ferenc­város, hanem a magyar sport valamennyi barátjának. E gondolatok jegyében az FTC új birkózó csarnokát meg- nyitottnak nyilvánítom, használatához erőt, egészséget kívá­nok. — Az ember mindig töri a fejét. Hogy aztán ennek mennyi a realitása és mi fog megvalósul­ni belőle, azt pillanatnyilag még nem tudom megmondani. Egy biztos, a kajak-kenu szakosztály Latorca utcai létesítményét egy­két hónapon belül vissza tudjuk adni a sportolóknak. Gyönyörű szép lesz és nagyfokú rekonstruk­ció zajlott le itt is. Meggyőződé­sem, hogy minden igényt ki fog elégíteni a vízitelepünk. — Lehet, hogy meglepődik rajta, hogy ennyire pártolom a hokisokat, de hova képzelné el ezt a műjégpályát? — Ha ez megvalósul, akkor mindenképpen az Üllői úton. Valahol a labdarúgó stadion mö­gött képzelem el. — Ha egy jó tündér három kívánságát teljesíteni, melyek lennének ezek? — Az első természetesen az lenne, hogy a labdarúgó szakosz­tályunk végre méltóan szerepel­jen a hagyományokhoz. Nekem ugyanis meggyőződésem, hogy a Ferencvárosnak a foci terén min­dig az élbolyban kell lenni. Szó­val az első kívánságom a tradíció ápolása a labdarúgásban. A má­sik vágyam az, hogy a városban ma még szanaszét lévő szakosztá­lyokat mindjobban összetömörí- teni az Üllői úton és a Népliget­ben. A harmadik óhajom pedig az, hogy a Ferencvárosnak mind­ehhez meglegyen az anyagi hát­tere, s mi pedig a versenyzőkkel együtt bírjuk egészséggel. — Néhány hónappal ezelőtt elég rossz bőrben volt. Ügy tűnt akkor, hogy egy kicsit belefáradt ebbe a kemény munkába. — Sok minden összejött, így például egy műtét, aztán egy infarktus, de ennyi fiatal és se­regnyi feladat között az ember nem ér rá sokáig nyalogatni a sebeit.- Család? — Hat hetes az unokám, a ne­ve Levente-Gergő. Tudom, hogy nem tesz a szakosztályok között különbsé­get, de azért azt mindenki ki­szúrhatta, hogy az FTC öregfiúk kézilabda csapata körül gyakorta megfordul. Mi ennek a szorosabb kapcsolatnak a titka? — Ez a vonzódás közel húsz évre nyúlik vissza. A magyarázat roppant egyszerű. Nagyon sok régi barátom ügyködik az old boy kézilabdázóknál és bevallom, én is közéjük tartozónak érzem ma­gam.- A világ minden részén azon törik a fejüket a sportklu­bok, hogy hogyan tudják még- inkább kiszolgálni a közönséget, a szurkolótábort. Mit kínál je­lenleg az Üllői úti stadion, il­letve a Népliget? — A futballstadionban azt hi­szem nem lehet gond a szolgál­tatás, hiszen a Dél-Pesti Vendég­látó Vállalat kiválóan üzemelteti az éttermet, a hozzákapcsolódó borozót, illetve sörözőt. A má­sik telepünkön, a Népligetben már nem ilyen felhőtlen az élet. De rövidesen itt is megoldjuk a gondokat, lévén, hogy a közel­jövőben a tornászok új öltöző- épületet kapnak és ennek a föld­szinti részén lesz egy kifejezetten kikapcsolódást szolgáló klubhe­lyiség. Nos ide tervezünk még egy büfét.- Végezetül mi mást kíván­hatnék Önnek, ,mint jó egészsé­get, s a jelenlegihez hasonló bizakodó hangulatot ahhoz, hogy ezek a valóban szép tervek megvalósuljanak. (gyenes) HARGITAI KÁROLY KÖSZÖNTŐJE AZ MTK-VM JUBILEUMI KÖZGYŰLÉSÉN: Tisztelt Ünnepi Közgyűlés! Felemelő és megtisztelő feladat számomra Önök előtt ket­tős megbízatásomnak eleget tenni. Elsőként a társegyesületek nevében köszöntöm Önöket alaku­lásuk 100 éves évfordulója jeles ünnepe alkalmából. A sportegyesületek nagy családja nevében kívánom, érjenek el további sikereket klubjuk és a magyar sport eredményeinek fo­kozása érdekében. Ugyanakkor megbízatásom, hogy egyesületem, a Ferencvá­rosi Torna Club Elnöksége, sportolói nevében is köszöntsem azt az egyesületet, melynek útja sokban hasonlít a miénkhez. Az MTK-VM-mel, az idősebb testvérrel évtizedeken át nemes versengést vívtunk, váltakozó sikerrel. Úgy érzem, ez a sport­szerű küzdelem jónéhány sportágban előrevivője volt a magyar sport fejlődésének is. Egyesületeinknek voltak nehéz időszakai. Ekkor is egymás mellett álltunk. Barátságunkat az sem tudta és tudja elhomá­lyosítani, ha néhány klubszínekbe bújt huligán mindenki szá­mára elitélendő magatartást tanúsít. Remélem és bízom abban, hogy az előttünk álló nem köny- nyű időszak is tovább erősíti kapcsolatainkat. Ha valaha, most igazán szükség van - a nemes versengés megtartása mellett — az egyesületek cselekvő összefogására. Erre köteleznek ben­nünket a legutóbbi szöuli olimpia eredményei, melynek bar­celonai megtartása nem kis feladat. Tisztelt Közgyűlés! Nemrégiben egy új Fradi dal vált ismertté. Remélem a szer­zők nem sértődnek meg, ha a dal refrénjét illetően mondan­dóm kissé plagizálva fejezem be: az MTK—VM volt, az MTK-VM lesz, míg a Földön ember lesz! Ezzel kívánok Önöknek további sikeres 100 esztendőket! «Magyarországon egészen biztos, hogy nincs még egy ilyen«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom