Fradi műsorlap (1988)
1988. november 2.
A FERENCVÁROSI TORNA CLUB műsor KIADVÁNYA AZ ÜLLŐI ÜTI MÉRKŐZÉSEKRE. 1988. november 2.,Üllői út: Ferencváros - Bologna KK MÉRKŐZÉS KUPAMÉRKŐZÉS A BOLOGNÁVAL - MODENÁBAN A Ferencváros labdarúgócsapata sajnos elég régen szerepelt utoljára valamelyik kontinentális kupa mezőnyében. A mai vezetők és játékosok közös célja, az idei bajnokságban vagy az MNK-ban olyan eredményt elérni, hogy végre ismét kikerüljön a csapat az európai nagy kupák egyikébe, mert bizony éppen itt volna az ideje a Fradi még mindig tiszteletet parancsoló, de kissé halványuló nevét népszerűsíteni. Ezért azután, amikor Nagy Bélával, az egyesület krónikásával beszélgetve szóba került, hogy a Fradi pontosan 60 éve, 1928-ban első magyar csapatként elnyerte a KK második kiírását, megszületett az elhatározás: kérjük az MLSZ-t, hogy a Fradit nevezze erre a nagymúltu tornára. Fiatal csapatunknak ugyanis semmiképpen sem árthat, ha mégiscsak nemzetközi tétmérkőzéseken hasznos tapasztalatokat, némi rutint szerezhet a jövőre vonatkozóan. Ezúton is köszönettel tartozunk a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, amiért méltányolta kérésünket s a Ferencvárost nevezte a Középeurópai Kupára. Sajnos közvetlenül a kupaküzdelmek indulása előtt némi huzavona vetett árnyékot a patinás kupa sok dicsőséget megért fényére. Az olaszok javaslatára - akik mellesleg az utóbbi években sokat tettek a kupa fennmaradásáért - a KK bizottság elfogadta egy olasz szponzor érdeklődését, mindez azonban a korábbi menetrend felrúgásához vezetett, ami történetesen nem kedvezett a Ferencváros számára a bajnokság és a magyar válogatott programját figyelembe véve. Mindenesetre úgy gondoltuk, ha már saját kérésünkre nevezett minket az MLSZ erre a kupára, mindenképpen kötelességünk rugalmasságot tanúsítani az időpontmódosítások kérdésében, s el is fogadtuk azokat, bízva abban,hogy így is hozzájárulhatunk a világ legrégebbi, igazi nemzetközi klubtornájának a 'folyamatos fenntartásához. Közben persze meg kellett oldanunk a változások miatt felmerülő számos szervezési és egyéb gondot, problémát, mindezt nem akarom részletezni, hiszen a Képes Sport és némiképpen a Népsport is beszámolt ezekről a kérdésekről. Felvettük a kapcsolatot az FC Bolognával, hogy tisztázzuk az első mérkőzésre történő kiutazásunk részleteit, de a nemzetközi gyakorlatban ritkán tapasztalható módon nem nagyon törték magukat az ügyben. Több táviratunkra, telefonon történt megkeresésünkre sem válaszoltak, végül Olaszországban élő Fradisták segítségével kaptunk áttételesen hírt tőlük, hogy szeretettel várnak bennünket és minden rendben lesz a fogadásunk és a mérkőzés körül. Az indulás előtti napon újabb hír borzolta a kedélyeinket. Dr. Terpitkó András a Középeurópai Kupa Bizottság magyar tagja, a KK hagyományainak talán leghívebb őrzője jelezte, hogy a másik ágon, amelyen a csehszlovák Bánik Ostrava és a jugoszláv Vojvodina szerepel gondok vannak: az újvidékiek a feszült vajdasági belső helyzetre, valamint pénzügyi nehézségekre hivatkozva az utolsó pillanatban visszaléptek a kupából — s erről értesülve az olasz szponzor is jelezte, hogy ez esetben nem kívánják támogatni a KK-t. Mi pedig másnap induljunk Olaszországba egy telefonüzenet alapján, egyetlen megerősítő távirat vagy telex nélkül... • Október 18. kedd Reggel, hétkor útnak indultunk az Üllői úti klubháztól, azzal a csapattal, melyet a Népsport is leközölt. Amikor a nyugati határszélen, Körmendnél megálltunk tankolni autóbuszunkkal, felhívtam telefonon Hargitai Károly ügyvezető elnökünket, s rákérdeztem, érkeze tt-e valamilyen újabb információ KK ügyben. Nos, megnyugtató hírt kaptunk, mint mondta, reggel hozta a postás a Fradiba a táviratot, amely a Bolognától érkezett, s melyben leírták fogadásunk részleteit. így azután fellélegezve léptük át a magyar-osztrák határt Rábafüzesnél, ahol alaposan megcsappant jelvény és zászló készletünk ugyanis mind a határőrségnél, mind pedig a vámosoknál csupa Fradi szurkoló teljesített szolgálatot... Délutánra szerencsésen megérkeztünk az olasz határ közelében, festői környezetben fekvő Villach városába. A Cooptourist által közvetített Hotel Mosserben volt a szállásunk, nagyon kedvező körülményekkel, az óváros központjában. Maga a tulajdonos Mosser úr várt minket, no és az évek óta Villachban élő Farkas úr, aki nagy szurkolónk lévén segített edzéslehetőséget biztosítani szá1988. október 27., Üllői út: Ferencváros - FC Bologna KK mérkőzés A FERENCVÁROS KK OYÖZILMII 1928: Ferencvároi-Ripid 7-1 3-5 1937: Ferencvároi-Ltzlo 4-2 5 4 A BOLOGNA KK OYÖZILMII 1932: a döntőben játék nélkül! 1934: Bologna-Admlra 2-3 5-1 1961: Bologna - Slovan Nltra 3-0 2-2 Bolognában lőtte élete legnagyobb gólját... A FERENCVÁROS ÜLLŐI ÚTI KK-MtRKÖlOll 1928. izeptember 14. 1928. október 28. 1930. július 12. 1930. október 15. 1932. július 3. 1934. június 17. 1934. július 1. 1934. július 15. 1935. június 22. 1935. július 6. 1935. július 21. 1935. szeptember 8. 1936. június 21. 1937. június 27. 1937. július 4. 1937. július 14. 1937. július 25. 1937. szeptember 12. 1938. július 3. 1938. július 17. 1938. július 31. 1938. szeptember 11. 1939. június 17. 1939. július 16. 1939. július 23. 1975. október 1. 1976. mérő tus 17. Ferencvaros-Admira Ferencváros-Rapid Ferencváros-Slavia Ferencváros-Rapid Ferencváros-Juventus Ferencváros-Floridsdorfer 87-O Ferencváros-Kladno 6-0 Ferencváros-Bologna 1 -1 Ferencváros-AS Róma 8-0 Ferencváros-Zsidenice 6-1 Ferencváros-Austria 4-2 Ferencváros-Sparta 2-iU Ferencváros-Slavia 5-2 Ferencváros-Slavia 3-1 Ferencváros-Vienna 2-1 Ferencváros-Vienna 2-1 Ferencváros-Austria 6-1 Ferencváros-Lazio 4-21 Ferencváros-Zsidenice 3-0 Ferencváros-Ripensia 4-1 Ferencváros-Juventus 2-0 Slavia-Ferencváros 2-01 Sparta-Ferencváros 3-2 Ferencváros-Bologna 4-1 Újpest-Ferencváros 4-1 1 Ferencvároe-Zbrojovka Brno 7-1 SW Innsbruok-Ferenevároe 2-0 jutóbb húsz évvel ezelőtt WK elődöntőjében mérkőzött egymással a Ferencváros és az olasz Bologna csapata. Az 1968-as találkozó egyik főHavasi Sándorral akkori emlékesav munkra. A helyi futballcsapat esti világítással is felszerelt edzőpályáján mozogtunk, a klub elnöke nagyon kedvesen maga nyitotta ki és mutatta meg öltözőnket. Egy meghívást is kapott csapatunk 1990-re, ekkor lesz ugyanis 90 éves a helyi klub és rangos nemzetközi tornával szeretnék az eseményt megünnepelni. • Október 19. szerda Reggeli után útnak indulva hamarosan elértük az olasz határt, ahol ismét csak futball-kedvelők posztoltak, aminek az lett a következménye, hogy ismét csökkentek souvenir készleteink, de megint csak nagyon gyorsan letudtuk a formaságokat. Leereszkedve az Alpokból összefüggő köd fogadott minket, s ez elkísért uticélunkig, Modenáig. Mint ismeretes a Bologna — stadionjának átalakítása miatt — az itteni klub stadionjában rendezte a mérkőzést. Mindjárt a város szélén találtunk egy kedves urat, aki autójával csaknem a szálloda bejáratáig navigált minket. A Grand Hotel Raffaello-t foglalta le számunkra a Bologna — korábban egy mások Hotelről volt szó —, s ezzel részükről a dolog el is volt intézve. Az olasz klub képviseletében ugyanis senki nem várt minket a különben kellemes, új szállodában... Még jó, hogy a szállodaigazgatóval, aki nagyon készséges volt, mindenben meg tudtunk állapodni. Az edzéslehetőséggel viszont gondjaink lehettek volna, mert a Bologna erről megfeledkezett, jóllehet kétszer is kértük írásban az intézkedésü«zereplőjével, idéztük fel két.- Idehíz* esik egy góllal, 3-2-re sikerült legyőznünk mgyrwvfl olisz ellenfeleinket - mondta. - Naiyon lói ját- eiotUk a vendége« • tn,v •en a kólók, de a mieinknél is bizako- lőttem a hálóba. Azt nem lehet " a hangulat. A kezdés szavakban elmondani, milyen Kalmár öröm volt a pályán, r.nivtf« r.vn. két. Szerencsére nagyon jó segítőtársaink voltak Claudio Mazzo- lini úr és magyar származású felesége Erzsébet személyében, akiknek ezúton is továbbítjuk köszö- netünket fáradozásukért. Már csak azért is, mert Claudio, aki civilben gazdasági tanácsos, társadalmi munkában pedig a bolognai labdarúgó szövetségben ténykedik, ifi csapataink számára rendszeresen szervez hasznos túrákat az itáliai félszigetre. Egyik barátja a közeli Castelnuovo kisváros klubjának elnöke biztosította számunkra kiváló talajú stadionjuk használatát. Edzés közben megjelentek a helyi TV és az olasz rádió riporterei, s csapatunkról, a várható esélyekről faggattak minket. • Október 20. csütörtök A mérkőzés délelőttjén pihentek játékosaink, mi vezetők is csak egy rövidke sétát engedtünk meg magunknak Modena óvárosában. Meccs előtt két órával érkeztünk a stadionba, előbb mint a Bologna csapata, így az a furcsák helyzet állt elő, hogy még mindig nem találkoztunk vendéglátóink egyetlen képviselőjével sem... A stadion egyébként háborús film forgatására is alkalmas lett volna, vagy ötszáz rendőr, csendőr, s egy kisebb katonai alakulat volt kirendelve, felügyelni a rendre. Mint kiderült, nagynak bizonyult ez a készültség, mert a túl korai, fél hármas kezdésre háromezer néző jött össze. A himnuszok lejátszása után megindult a játék, amelyről a Népsporton keresztül beszámoltunk, s amely több más mellett egy nagyon nagy tanulsággal járhatott a mieink számára: arrafelé tudják a játékosok, hogy egy félidő legalább 45 percig tart... Este a Bologna vezetői Bolognában, a saját klubjukban látták vendégül a mi küldöttségünk vezetőit egy szolid és rövid fogadáson. • Október 21. péntek Kora reggel bepakoltuk a buszba csomagjainkat, a Bologna játékosaitól kapott kedves kis ajándékokat, s az öt góllal is megterhelve vettük az irányt ismét Villach felé, ahol megint megpihentünk egy éjszakára. • Október 22. szombat Villachból jó időben értünk ismét Rábafüzesre, innen azonban már lassabban haladtunk, többek között egy kényszermegállót is közbe kellett iktatnunk. Történt ugyanis, hogy még Vas megyében, egy kis faluban a Topor család disznót vágott, s középpályásunk, Anti beszaladt egy Ids kóstolóért a fiúknak. Győrött már gyülekeztek a szurkolók a Rába—Vasas mérkőzésre, amikor elhaladtunk a stadion mellett, s ekkor még nem gondoltuk, hogy mint a Vasasnak, nekünk is rossz ómen lesz, hogy a bajnoki előtti éjszakát a tatai edzőtáborban töltöttük. Pedig miután megérkeztünk, jó hangulatban edzett a csapat, s az edzőtábor dolgozóinak vendégszeretete is a szokásos volt. Magyar Zoltán
