Fradi műsorlap (1988)
1988. október 27.
Fradi műsorlap 3 Gyetvai László: ff ■ ■ Üvegeket kezdtek hajigálni ff Minden idők egyik leg1'valóbb ferencvárosi halszélbe, Gyetvai László ma is átszellemült arccal beszél játékospályafutásának ián legfényesebb időszakáról, amikor 1939-ben Közép-Európa Kupa mérkőzésen végülis diadalmaskodni tudtak az akkor rettegett hírű világklasszisokat felvonultató Bologna együttesével szemben, — Nyugdíja már? — Nem, meg mindig aktív dolgozó vagyok, a Fővárosi 2-es sz Építőipari Vállalatnál, a gondnokság vezetője vagyok. Jól érzem magam.,' munkámat becsülettel ellátom, mert a vállalat vezetősége rendkívül rendes.- Mennyi idős is most a hajdan annyira csodált balszélső, a Fradi-közönség egykori kedvence? — December 11-én töltöm be a hetvenedik évemet, s háromszoros nagypapa vagyok.- Beszéljen az unokákról. , — Két fiú és egy kislány unokám van, a legnagyobb srác húsz éves, a másik fiú most elsős gimnazista, a kislány pedig két éves. Ők aranyozzák be az én életemet. No meg természetesen a Ferencváros, ha nyer.- Annak a bizonyos negyvenkilenc évvel ezelőtti KK elődöntőnek első felvonására hogyan emlékszik?- Forró kánikulai nyárban július 9-én játszottunk Bolognában, 42 fokos melegben, még a lelátón is a hőguta kerülgette a szurkolókat. Á tikkasztó hőség rettenetesen sokat kivett belőlünk és az olaszok — érthetően — jobban bírták ezt a klímát. Ennek ellenére az első félidőben remekül tartottuk magunkat, vezettünk 1 — 0-ra, s ha nem történik a második félidő elején egy különös intermezzo, akkor egész biztos nem kapunk ki 3—1-re.- Mégis mi volt az a különös epizód, ami megzavarta a Ferencváros csapatát?- Ma gyakran bírálják az elvetemült garázda szurkolókat, s a bedobálás, az ellenfél becsmérlése sajnos világjelenség napjainkban. Nos, ezen az 1939-es bolognai mérkőzésen ezeknek a drukkereknek az előfutárait láthattuk. Az olasz csapat híveinek egy része elvesztette a fejét és kis narancsüdítős üvegeket kezdtek hajigálni a pályára. Az volt a céljuk, hogy megfélemlítsék az angol játékvezetőt Grenwood- ot és minket, a vendégcsapat labdarúgóit is. . - Mi lett a sportszerűtlenség vége? Gyetvai a harmincas években... A játékvezető lefújta a találkozót és csak húsz perccel később folytatódott a KK-elődön- tő. — S ezt követően milyen ítéleteket hozott a bíró? Valóban sikerült megfélemlíteniük az olaszoknak? — Eredményes volt a szurkolók akciója, mert a találkozó hátralévő részében, ahol tudott, ott sújtott minket s a leglehetetlenebb szituációban is csak az olaszok javára fütyült. Végülis mint mondtam 3-1-re kikaptunk, de még egyszer szeretném leszögezni, hogy harcosan, s egyes periódusokban jól is játszottunk. — Gondolom, az olaszok már biztosra vették, hogy ők jutnak be a KK-fináléba. — Olyannyira, hogy repülővel jöttek a budapesti visszavágóra, ami akkoriban azért még ritkaság volt, és a játékosok magukkal hozták feleségeiket is a várható örömünnepre.-És eközben hogy készülődött a Ferencváros? — A mi csapatunk csendesen, de bizakodva várta a július 16-i visszavágót. Az az igazság, hogy mi már Bolognában megéreztük, hogy semmivel sem jobbak az olaszok, sőt, a mi csapatunk ha jó napot fog ki, akkor sikerülhet a bravúr. Szó ami szó, a pénteki edzés után rejtekhelyre vonultunk, és egészen a vasárnapi mérkőzésig jó hangulatban, baráti szellemben készültünk. — Ez a meccs pedig a Ferencváros történetének egyik legdicsőbb fejezete. — Valóban, és nekem sport- pályafutásom egyik felejthetetlen momentuma. A drága emlékű, csodálatos Toldi Géza, akinél remekebb Sportembert, igazabb barátot alig ismertem, ezen a mérkőzésen négy gólt lőtt és a találkozó hőse lett. Végülis 4-1- re győztünk és kivertük Európa egyik legjobb csapatát. Olyan ünneplésben volt részünk az Üllői úton, amire tán azóta sem volt példa. A zöld-fehér szurkolók Toldit a vállukra emelték, minket pedig öleltek, csókoltak. Még a meccs után másfél órával is tartott a futballkarnevál.- Mikor hagyta abba a labdarúgást?- 1948-ban, mindössze harminc éves koromban. Krónikussá váló húzódásom lehetetlenné tette, hogy már a régi színvonalon tudjak teljesíteni. Ráadásul abban az évben két olyan klasszis szélsőt tudott igazolni klubunk, mint Budai II. Lászlót és Czibor Zoltánt. Úgyhogy a posztomon megvolt a méltó örökös, Czibor Zoli személyében.- Azt hiszem, nem árulók éi titkot, hogy ezen a mostani Üllői úti KK-mérkőzésen Gyetvai László végzi el a kezdőrúgást.- Nagy megtiszteltetés a számomra.-És ismét futballszerelést ölt ebből az alkalomból?- Természetesen. Elárulhatom, hogy hetven éves korom ellenére még ma is pontosan rúgok, ha nem is a régi erővel. Bizonyíthatják ezt az FTC öregfiúk csapatának kapusai. Mint az old boyok edzője, szívesen vállalom a bemelegítésüket.-Nos, akkor viszontlátásra a pályán, ahol egy legendás csapat legendás balszélsője indítja el a labdát 90 perces útjára. Gyenes I. András DUKON ESTOPOR ..MEZCSERÉJE" TOLDIT IS „ELNYOMTAK" - EGYSZER... Toldi Géza ifjú éveinek van ,egy érdekes momentuma: egészen addig, amíg be nem került a Fradiba, nem látott komoly mérkőzést! Mégpedig azért, mert amikor egyszer meg akarta nézni a svéd—magyar válogatott meccset, úgy összepréselték, hogy majd megfulladt. Ruháit leszaggatták, cipőit összetaposták, az egész játékból úgyszólván semmit sem látott. Akkor mérgében megfogadta, hogy soha többé nem megy ki futball- meccset-nézni... Azt a svéd—magyart utólag azért sajnálta, hiszen az lett volna az egyetlen és utolsó alkalom, hogy Orth Györgyöt, egy nagy korszak futballzsenijét játszani láthatta volna. Ráadásul Orth azon a meccsen három remekbeszabott kapáslövés gólt szerzett... A Fradi futballmúzeumban is „lejelentkezett” a két szó szerint kiskatona: Dukon Béla és Topor Antal. Szokatlan volt látni, amint Fradi-mez helyett egy másik zöld „mez” feszült rajtuk — s azon nem volt.Fradi embléma... De azért néhány villámkérdés életük e szakaszában is kijárt nekik.- Béla, mikor kaptad meg a behívót és hová? — A bevonulás előtt már egy héttel tudtam, hogy katona leszek. A Zalka Máté Katohái Főiskolára kerültem, ami ugye 200 méterre van a Fradi-pályától...- Minden edzésre, mérkőzésre kiengednek?- Most még nagyon az elején vagyunk a dolognak, így minden kérdéses. Remélem, hogy a katonaélet nem okoz törést pályafutásomban.- Mikor és hol kezdődött ez a pályafutás?- Több mint egy évtizede az FTC előkészítő serdülői között. Rózsa Lajos volt az első edzőm, majd Forgács, Serli, Perlaki, Horváth Ödön és Horváth László, végül Mucha Józsi „bá” voltak az edzőim, amíg az első csapathoz értem.- Mikor és kinél mutatkoztál be a Ferencváros első csapatában?- Vincze Géza állított be egy Videoton elleni mérkőzésen. Az időpont 1984. június 3. A helyszín: Székesfehérvár. Az eredmény: 1—0-ra kikaptunk. Pedig Zsiborás két 11-est is hárított!- Hol rúgtad életed első NB I-es gólját?- Egerben - két perccel a mérkőzés befejezése előtt. Ezzel egyenlítettünk — érthető, ha ez életem eddigi legnagyobb sportélménye. o.- Mi az, amit szeretnél a szurkolók tudomására hozni?- Gondolom, hogy ami a labdarúgó pályafutásom illeti, köztudott, hogy a Fradi a szerelmem. De van igazi szerelmem is — a menyasszonyom. Szeretnék a részére gondtalan, boldog életet biztosítani: * Topor Antal együtt katonáskodik Dukonnal. — Milyen érzés 25 évesen a seregben? » — Mivel testnevelő diplomám megszerzésére csak a közelmúltban került sor - így a bevonulásom is csak most lett időszerű. Egy kis szorongást érzek - no nem a kiképzés miatt, hanem azért, hogy a katonaság miatt kieshetek a csapatból. Pedig nagyon szeretek játszani — dehát azt hiszem, hogy ez ezen a szinten természetes is.- Mikor játszottál először zöld-fehérben?- Én tulajdonképpen egész életemben csak zöld-fehérben játszottam! Ugyanis Zalaegerszegen, majd Szombathelyen is ez volt egyesületeim színe.- Hogyan fogadtak, amikor a Fradihoz kerültél? — 1987 nyarán az Üllői úti pályán kezdtem „új életem”. Ez számomra nagyon sokat jelentett, hiszen bátyámmal együtt gyermekkorunk óta Fradi szurkolók voltunk... Nekem nemcsak pénzkereseti lehetőség egy-egy Fradi meccs, hanem szívügy. Talán ez látszik a játékomon is. Egyébként úgy érzem, hogy ha nem is azonnal, de mind a csapat, mind a közönség befogadott.-Az első gólod rebben sokat segített...- Hát bizony elég sokára sikerült a hálóba találnom, de a Siófok elleni gólom győztes gól volt - és nekem egy szép emlék.- Ha öt embert hívnak tizenegyesrúgáshoz, azonnal odamennél?- Igen. Bármikor vállalom a 11-es rúgást, akár a rendes játékidőben is. A Haladásban is én voltam az „ítéletvégrehajtó”...- Szeretsz edzeni?- Egy középpályásnak úgy érzem, hogy rengeteg edzésre van szüksége. Én a fizikai alapképzésem már a ZTE-nél megkaptam, Szabó Rezsőnek nagyon sokat köszönhetek ezen a téren. Egy életre megtanultam tőle, hogy az én termetemmel csak edzeni, edzeni — soha nem lankadni. Szeretek is edzeni.- Hogyan ítéled meg saját teljesítményed egy-egy mérkőzést követően?- Ügy érzem, hogy reális tudok lenni. Képességeim szerint sokat kell nyújtanom, és mint mondtam, a szorgalommal sem lehet probléma. Játékomban nem lehet nagy ingadozás és ha mindez így van — valószínű, hogy biztos csapattagnak számítok.- Vágyaid, álmod?- Állandóan szerepelni ebben a sikeréhes Ferencvárosban, és olyan játékot nyújtani, hogy arra mindenki csettintsen. Nagyon együtt van a csapat, jó a hangulat. Örülök,, hogy ha ehhez a jó hangulathoz én is hozzájárulhatok. A sikerre ugyanis mindenki felfigyel. Még a válogatók is... N. B.
