Fradi műsorlap (1988)

1988. október 12.

Fradi műsorlap-11 Fradi éttermet csak Fradi szívvel lehet vezetni- Körmöczy Oszkár a Fra­di étterem vezetője mióta fradis- ta?- A Kinizsi korszakban kezdtem a meccsrejárást és ál­momban sem gondoltam, hogy valaha „gazda” leszek a Fradi- pályán...- Sportolt?- 1954-ben Vecsésen kézi­labdáztam, egy későbbi fradis- tával, Jánya Jocóval.- Milyen poszton szerepelt?- Balszélső voltam, de csak addig, amíg meg nem nősültem. Utána ugyanis Pestre költöztünk és egy másik sportágba kóstol­tam bele. A Pénzügyőrök teke csapatának azó^a is oszlopos tagja vagyok. így zöld-fehér­ben játszhatok...- Gondolom, Csányi Béla nem retteg a csúcsaitól.- A legjobb teljesítményem 487 fa volt, ezt a Győri Richards ellen értem el, amikor még az NB II-ben szerepeltünk. Ha már Csányi Béláról szó esett: ez a közvetlen fiú ha bejön a Fradi étterembe, csapot-papot ottha­gyok, csak azért, hogy kezet szo­ríthassak vele...- Hosszú volt az út a Fradi étteremig?- 1953-ban végeztem az ak­kor újdonságszámba menő Ven­déglátóipari Technikumot. A Pestvidéki Vendéglátóhoz kerül­tem s ott megismerkedhettem a szakma minden területével. Egy évig konyhán, majd hentesként, azután cukrászként dolgoztam. A sokrétűség későbbi hasznáról azt hiszem, nem kell sokat be­szélnem. Másfél éve, amikor a Rákóczi éttermet Csepelen le­bontották, új üzlet után kellett nézni. Eredetileg a Wekerle éttermet jelölték nekem, de végülis más­ként alakultak a dolgok. A Fradi- pályára küldtek...- Örömmel jött?- Egyáltalán nem akartam elvállalni! Mondtam is az igaz­gatónknak, hogy a Fradi étter­met valamelyik régi játékosnak, mondjuk az általam sokszor megcsodált Mátrainak illene adni — dehát ez volt a döntés, így jöttem. Meg kell hogy mondjam, rendkívül szorongva. Féltem, hogy nem fogadnak be, hiszen én azért „külsősnek” számítot­tam. Aztán megérkezett Körmöczy Oszkár - kicserélte az étterem gépi berendezéseit, jéggépet, tá­nyérmelegítőt vásárolt, virágba borította az éttermet, hetenként Gerencsér Emil, a Budapesti Likőripari Vállalat angyalföldi üzemének igazgatója elsősorban nem a Ferencváros szurkolója. Tősgyökeres újpesti, tagja a Dózsa labdarúgó-szakosztálya utánpótlás bizottságának, tehát nem illik rá az, hogy szíve a zöld­fehér színekért dobog, de mégis nagy barátja a Ferencvárosnak is. Igaz, ez sokak számára olyan, mintha a tűz barátságot kötne a vizzel, vagy a kutya megosztaná hálóhelyét a macskával, mégis igaz. És valahol azért mégsem hihetetlen, hiszen sportról van szó, amelyben a barátság illőbb fogalom az ellenségeskedésnél. Első találkozása a fradisták- kal foglalkozásából adódott. Szakmája ugyanúgy az ÉDOSZ- hoz tartozik, mint a Ferenc­város. A mozgalom keretein be­lül ismerkedett meg Furmann Károllyal, Papp Lászlóval és Monostori Károllyal, akik jó ba­rátai lettek. Korábban pedig szurkolóként kezdett rokonszen­vezni a Fradival. Amikor szét­szedték a csapatot, elvitték Deá­kot, Kocsist, Budait és Czibort. Igazságtalannak tartotta a kény­szerigazolásokat, és dacból, va­lamint együttérzésből lélekben a klub mellé állt. Köti egy harmadik szál is az Üllői útra: a fia. A ma már fel­nőtt ifjú gyermekkorában halla­új étlapot szerkesztett, duplájá­ra növelte az étlapkínálatot és tripla figyelmességet kívánva munkatársaitól maga is példaadóan odaállt, ahol a hely­zet „besegítést” igényelt. Száz szónak is egy a vége: Oszkár rangadószintű csatát nyert: és ugye a győzteseket mindenhol szeretik...- Hát igen - hamarosan „ha­zai pályán” éreztem magam, de ehhez mindenki partner volt. Mind a sportvezetők, mind a ná­lunk étkező szimpatikus verseny­zők. Hamar befogadtak, ami mondanom sem kell, hogy mi­lyen jóleső érzéssel töltött el.- Melyik sportág képviselői a legsűrűbben megforduló vendé­gei? ni sem akart Üjpestről, viszont legszívesebben az egész kerületet zöld-fehérre festette volna. És mit nem tesz meg egy apa a fiá­ért? Gerencsér Emü szervezett egy osztálykirándulást a Fradi- futballmúzeumba, amely a gyere­kek életreszóló élményévé vált. Gerencsér Emil pedig szerzett néhány új^bb barátot a Ferenc­városban. így együtt már érthe­tő, hogy amikor az újpestiek nem Kellerek ellen játszanak, ő min­den mérkőzésen szurkol a Fradi­nak is. És emellett leplezetlenül irigyli a Ferencvárost. Sokszor gondolkodott már azon, hogy vajon miért éppen ez az egyesü­let örvend a legnagyobb szurko­lótábornak, figyelembe véve az ország legeldugottabb csücskeit is. Újpesten, ha megy a csapat­nak, akkor sem lehet összeha­sonlítani a nézőszámot az Üllői útival, szerepeljen akárhogy a Fradi. És irigyli a mérkőzések hangulatát, azt az atmoszférát, amelyet más pályákon sehol sem tapasztalni. Példaadónak ítéli meg azt, ahogy az egyesület a hagyomá­nyait ápolja, és tulajdonképpen ebben látja töretlen népszerűsé­gének a magyarázatát is. Hol van még bárhol ilyen rendsze­resen megjelenő klubújság, mú­zeum vagy könyvtári dokumen­— Természetesen a labdarú­gók és birkózók, hiszen ők itt helyben edzenek, edzőtáboroz- nak, tulajdonképpen az Üllői úti pályán élnek. Egyébként soha nem gondoltam volna, hogy a labdarúgók jelenléte eny- nyire kihasson az üzlet látoga­tottságára. A vendégek a város másik végéből is eljönnek, hogy ha csak rövid időre is, de inkább nálunk fogyasztanak valamit, ahol a kedvencek is ebédelnek. — Hogyan került az étlapra az ,Albert kedvence” nevű étel? Flórit korábban is ismerte? — Albertet csak a pályán láttam játszani, szerencsére elég sokat. Majd mindig nagy élmény volt a játéka. És szerettem volna, ha a nevét egy étel is hirdeti. Megkértem, hogy két kedvenc ételének adja meg a receptjét, és mi megfőzzük. Megkóstolta mindkettőt és választott. Meg­engedte, hogy a nevével szere­peljen az étlapon. — Titok az összetétele? — Áh, dehogy. Natúr szelet, magyaros, lecsós raguval, vegyes körettel és kolbász díszítéssel. A vendégeknek ízlik, hiszen több fogy belőle, mint a pacalból. — Melyik étel és melyik ital az, amelyikből a Fradi étterem­ben a legtöbb fogy naponta? — A velős ételekből fogy a legtöbb — ezért hetente kétszer hozok a Vágóhidról friss velőt. Italból? A napi 1000-1100 fröccs mellett 300 üveg sör is elfogy. No és a sörözőben is sűrűn csapoljuk a kőbányait. — Melyik meccsen volt ed­dig a legnagyobb bevételük? Ál­talában milyen a forgalmuk? — Most a Honvéd elleni mér­kőzés előtt és után állítottuk fel a napi rekordbevételt: 230 000 Ft-ot fizettünk be a zárórát kö­vetően! A havi 2 milliós forgal­munkkal a vállalat legnagyobb forgalmú tizekének számítunk. Egyébként a bevételünkön na­gyon érződik a focisták jó vagy rossz szereplése. — A szép, virágos terasz jól „termelt”? tűm gyűjtemény? Hol neveznek el termeket az egyesület egykori kiválóságairól, hol szerveznek olyan programdús utakat a vidé­ki mérkőzésekre, mint az Üllői úton? Ezt ő kérdezi, észrevehető keserűséggel a hangjában. Mert szerinte ennek — és természete­sen múltbeli eredményeinek — köszönheti a Fradi a nimbuszát, és annak, hogy igyekszik minél közvetlenebb élő kapcsolatot tar­tani szurkolóival. Másutt hivatalnokokká váltak az egyesületi dolgozók, munká­jukat nem kíséri az a lelkesedés, az a klubszeretet, amelyet Ge­rencsér Emil az Üllői úton lát. S szomorúan mondja, hogy bi­zony, sok újpesti gyerek is arról álmodik, hogy egyszer a Fradi­ban rúghatja majd a labdát, s nem arról, hogy a Dózsában fut­ballozhasson. De nem csodálko­zik ezen, hiszen a legtöbb egye­sület nem tartja fontosnak, hogy rangot adjon önmagának. Nem foglalkozik azzai sem, hogy a klub közösségi élményt nyújt­son az embereknek, s így nem véletlen, hogy sem szurkolónak, sem sportolónak nem tódulnak hozzá a fiatalok. Ez az, amit a Ferencvárossal rokonszenvező Gerencsér Emil szerint minden egyesületnek meg kellene tanulnia a Ferencváros­Velünk rokonszenvezik — Igen — elégedettek va­gyunk a forgalmával is Jövőre új zöld-fehér ernyőkkel nyitjuk meg éttermünk teraszát. A kö­zeljövőben pedig új, „fradisabb” étlapborítót teszünk majd a vendégek asztalára. (Egyébként Orbán László, a Fradi műsorlap művészeti szerkesztője tervezte. A szerk.) — Egy belsőhármasra való fradistát mondana dolgozói kö­zül? — Majszki János és Galambos József felszolgálók az étteremből „megszállottak”, de a sörözőben Úlveczky Kati is óriási fradista. — Az étterem vendégei kö­zött a könnyűzenei világból sokszor látunk közismert arco­kat: Koós, Komár, Frenreisz, Zizi Labor. — Szerencsére sok törzsven­dégünk van, mind a művészvilág­ból. mind az egyszerű ferencvá­rosi szurkolók közül. Érdekes, és egyben jóleső érzés, hogy a „konkurrencia”, a Keletpesti Vendéglátó Vállalat Igazgatósága is mily sűrűn megfordul a Fradi étteremben. — Melyik ferencvárosi ren­dezvényük volt a legemlékezete­sebb? — Egyedi, és érdekes dolog volt a vízilabda bajnokcsapat nyári díszvacsorája a Springer szobor talpazatánál. Hargitai Károly elnökünknek volt az öt­lete, hogy a nagy hőségben a pályán terítsünk a bajnokok­nak... — Lassan a szilveszteri terí­tésre is készülődhetnek. A Fra­di futballisták hagyományos de­cember 31-i, déli ó év búcsúzta­tóján hányadik helyre koccint­hatunk? — Meggyőződésem, hogy az őszi idény befejeztével a Fe­rencváros dobogón végez. Ha pe­dig elsők lesznek a fiúk, a Fradi étterem dolgozóinak külön aján­déka sem marad el. Bár már ott tartanánk... Nagy Béla FRADI—ÚJPEST UTÁN, EGY ÚJPESTI VÉLEMÉNYE tói. Végül mi mással zárhatnánk a beszélgetést, mint a mai Fradi és a mai Újpest labdarúgóinak helyzetelemzésével. Látszólag nincs könnyű helyzetben, hiszen amikor nyilatkozik, a Dózsa győ­zelem nélkül a tabella utolsó he- lyon kullog, Albert Flórián és Rákosi Gyula együttese viszont a második. Ám Gerencsér Emil cseppet sincs letörve, biztos ab­ban, hogy a csapatára virradnak szebb napok is. Csupán a szeszé­lyesség aggasztja, amely minden más csapatot is jellemez. Mert például a Dózsa éppen az Üllői úton mutatta meg, hogy képes jó teljesítményre is, de azóta sem ismételte meg. A Ferencvárosról szólva ismét a rokonszenvező ember elemez. Mert rokonszenves számára a fia­tal Fradi megalkuvást nem isme­rő lelkesedése és győzni akarása, de óva int mindenkit attól, hogy az első öt forduló eredményeiből messzemenő következtetéseket vonjon le. Inkább emlékezetet a Honvéd elleni vereségre, amely akár legjobbkor érkező figyel­meztetésnek is beillett. És ezt nem a káröröm mondatja vele, hanem a zöld-fehér híveket sze­retné megkímélni a csalódástól. Éppen azért, mert újpesti létére barátainak tekinti őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom