Fradi műsorlap (1988)

1988. szeptember 3.

16 Fradi műsorlap Sajtófigyelő Pintér Róbert magyar bajnoki címről álmodik A héten egy kedves fiatal­emberrel találkoztam, akinek barna szeméből keserűség, bi­zonytalanság és érthető bizal­matlanság sugárzott. Hiába, már­cius óta kevés idő telt el ahhoz, hogy Pintér Róbert valóban biza­kodva nézhessen a jövőbe. Pedig környezetében mindent megtesz­nek azért, hogy a Romániából érkezett sportember végre otthon érezze magát. A Ferenc­város fogadta be az 1984-es if­júsági Európa-bajnokot, aki négy esztendővel ezelőtt Luxemburg­ban ra 200 méteres pillangón 201.92-vel diadalmaskodott, s többszörös román bajnok, csúcs­tartó. Nagybányán nőtt fel, és ez év március 28-án az Elektroimpex viadalán döntött úgy, hogy Ma­gyarországon marad. Amikor elhatározása felől tu­dakoló dtam, akkor a következő­ket válaszolta:- Nem volt könnyű a dön­tés, hiszen a szülői háztól sza­kadtam el, talán hosszú évekre. De mindig is az volt a vágyam, hogy egyszer magyar bajnok le­gyek, és nekem játsszák a Him­nuszt. Anyukám mindig magya­rul mesélt és énekelt nekem, amióta csak az eszemet tudom. Ki tudja, mikor versenyezhetek újra. A napokban írtam egy le­velet Deák Gábor álamtitkár­nak, az ÁISH elnökének, hogy a nemzetközi szövetség felé te­gyék meg a szükséges hivatalos lépéseket. A Ferencváros első perctől kezdve gondoskodik Pintér Róbertról, megoldották elhe­lyezését és ál ást szereztek neki. Büszkén említi, hogy felvették a TE kétéves középfokú edzői tanfolyamára. Dr. Soós Csaba, a zöld-fehér úszók vezető edzője így jelle­mezte a tehetséges sportem­bert:- Magas akarati-erkölcsi tu­lajdonságokká rendelkezik. Ki­válóan bírja a legkeményebb munkát is. Mi mást kívánhatunk Pintér Róbertnek, mint azt, hogy ússzon, mint há a vízben, s térjen vissza az emberekbe ve­tett hite. Érezze magát váóban itthon... Vasárnapi Hírek (1988. VH. 24.) Papok kontra Ferencváros Már önmagában a rövid elő­zetes beharangozó is felcsigázta sokak érdeklődését: római kato­likus papok válalták, hogy lab­darúgóik megmérkőznek az egyik legpatinánsabb magyar klub, a Ferencváros öregfiúk csa­patával Esztergomban, a MIM Vasas pályáján. Függetlenül attól, hogy e híradás jótékonysági mér­kőzést ígért, sokak hírlapi kacsá­ra gyanakodtak, hiszen tudtunk- ká a honi labdarúgás, s mi több, a magyarországi egyházak törté­netében sem volt még hasonló kezdeményezésre példa. A kéte­lyeket aztán maguk a csapatok oszlatták el. Június 19-én vasárnap dél­után öt előtt már több mint ezren várakoztak az összecsa­pásra a Prímás-szigeti páyán. Nem sokáig, hiszen__a játékosok melegíteni kezdtek, és sokak „csalódására a Napsugár csapa­ta szabályos, sárga-fehér szere­lésben futott ki a gyepre... Ta­lán csak fehérségük árulkodott arról, hogy keveset tartózkod­nak napon. A másik oldalon, a fradisok csokoládébamán ké­szültek a kezdéshez. A szép számú közönség nagy ovációja közepette mutatták be a csapatokat. A Ferencvárosban a következő játékosok szerepel­tek: dr. Géczi, Takács, Galam­bos, Szőke, Szántai, Nagy, Al­bert, Muciin, Mészáros, Máté, dr. Fenyvesi, Liszi, Török, Lé­vai és Bagoly. A Napsugár az ország különböző helyein mű­ködő lelkészek csapata így állt fel: dr. Kiss - Rigó, Ocsovai, Écsy, Kalász, Udvardi. Kiss, For­gács, dr. Lipp L., dr. Obbdgy, Jaczkó, Lipp G., Feldhoffer, Papp és Tomanovics. Dr. Kiss - Rigó egyébként az esztergo­mi Szent Anna templom plé­bánosa, a teológiatanára, ő védte a Napsugár kapuját - remekül. A rendezők a mérkőzés teljes bevételét a tragikus körülmé­nyek között elhunyt Pusztai László, a Ferencváros volt villám­szélsője árváinak ajánlották fel, s a csapatok bemutatását köve­tő kezdőrúgást ifjabb Pusztai László végezte el. (A Pusztai család Kelenföldön élt, s a Napsugár Sportegyesület lab­darúgóinak kapitánya dr. Lipp László is ott tevékenykedik). Somlai Lajos, volt FIFA-bí- ró sípjelére kezdődött a mér­kőzés. Már az első pillanatok­ban kiderült, hogy jótékony- sági meccs ide, jótékonysági meccs oda, a fradisok teljes erőbedobással küzdenek. A Nap­sugár játékosai önfeláldozóan hárították a sorozatos ferenc­városi rohamokat, s csak kapu­suknak köszönhetően nem kap- tek gólt előbb alkalommal. Az első találatra, a 12. percig kellett várni: Mucha ragyogó labdával ugratta ki a bal oldalon dr. Fenyvesit, aki az alapvonalról a jobbról érkező Mészároshoz talált, s ő a kapuba pofozta a labdát. 1-0 a Fradi javára. Újabb és újabb Fradi-roha- mok halltak el a Napsugár kapu­ja előtt, de egy váratlan ellentá­madásnál csaknem sikerült az egyenlítés: dr. Obbágy gurított centiméterekkel Géczi kapuja mellé. A 32. percben Nagy ha­talmas lövést eresztett meg ti­zenhat méterről, dr. Kiss-Ri- gó tehetetlen volt — 2—0 a Fe­rencváros javára. Néhány perc­cel később Máté kezelt le egy beadást, lőtt és máris 3—0 lett az eredmény. A térfélcsere után változat­lanul a Fradi rohamozott, s egy kapu előtti kavarodás után Tö­rök rúgott újabb gólt — 4-0. A közönség ettől kezdve egy emberként szurkolt a Napsugár szépítő góljáért, de a ferencvá­rosi védelem minden támadási kísérletet meghiúsított. Ekkor már dr. Géczi is a mezőnyben játszott, s hogy hogyan, azt szép gólja is bizonyította. A ha­todik Fradi-találatot ismét Nagy érte el. Végre megtört a jég: egy lepattanó labda a Napsugár kapi­tánya, dr. Lipp László elé került, s ő Takács kapus felett a hálóba vágta — 6-1. A közönség is egyre jobban belemelegedett, s ha tréfásan is, de zúgott az „Egyenlíteni!’ zúgoic a Fradi szurkolótábortól kölcsönzött buzdítás: játszik a Napsugár!”. Igazi gálahangulat kerekedett s a Napsugár is egyre elszántabban küzdött. Kedvüket az újabb két ferencvárosi gól sem szegte el, dr. Obbágy berúgta a Napsugár második gólját. A végeredmény 8-2, a Fradi- öregfiúk javára. A közönség percekig tartó vastapssal jutalmazta a játéko sok teljesítményét. S bár az eredmény Fradi-fölényt mutat, a Napsugár rendkívüli elszánt­sággal. időnként tetszetősen ját­szott, korántsem alárendelt szerepben. A labdarúgás jó hír­verése volt e mérkőzés, s jóté­konyságból minden résztvevő, közönség és játékos is jelesre vizsgázott. A Ferencvárosi Torna Club kiadványa az Üllői úti mérkőzésekre. Felelős kiadó: Hargitai Károly, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László Készült az MGKSZ Nyomdában. Felelős vezető: Mázi Ferenc (88.282) Kovács Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom