Fradi műsorlap (1987/88)

1987. november 22.

Fradi műsorlap ÍTTwFMÜcm^Í5l^lS5 Mennyit skandálta Kalap, a le­gendás fruttiárus ferencvárosi berkekben szállóigévé vált mon­dását. Ezzel bíztatva a csapatot, s fejezve ki rokonszenvét e hal­latlan munkabírású, hasznos, bár nem csillogó, labdazsonglőri fi­nomságokra nem vállalkozó kö­zéppályás játéka, s talán nem túl­zás — személyisége iránt. „Min­den idők egyik legszimpatikusabb ferencvárosi játékosa’ — úja róla a Fradi Ki kicsoda? kiadványa, s aki csak egyszer beszélgetett ez­zel a most 36 éves fiatalemberrel igazolhatja: szemernyi szépítés sincs benne. Nem tehet róla: becsületesnek, mások problémái iránt fogékony­nak — kellő önkritikái érzékkel megáldva — olyan embernek szü­letett, akit a többség szeret, de legalábbis rokonszenvez vele. S ez a tábor nem akármilyen em­berekből áll. Hasonló életfelfogá- súakból, mint ő ... Maholnap öt éve vonult vissza az aktív játéktól, tizenhét eszten­dőt töltött el eddig a zöld-fehé­reknél. Tizenhárom .játékos” éve alatt 428-szor lépett pályára, 64 gólt szerzett. Kétszeres baj­nokcsapat, négy MNK győztes Fradi tagja. Keze alól pedig az utóbbi esztendőkben egyre-más- ra fiatal tehetségek kerülnek ki, akik játékán már a junior edző, Mucha József munkája is látszik valamelyest.- Kevesen tudják róla, kis hí­ján az MTK-VM játékosaként kezdte felsőbb osztályú pályafu­tását.- Szülőhelyemen, M ázaszász- váron 13 évesen már a felnőttben futballoztam. Együtt Róth Anti apjával, akik szintén odavalósiak. Bár érdekes, Anti soha nem emlí­tette eddig a nyilvánosság előtt, hogy foldik vagyunk . . . Onnan Dorogra kerültem iskolába,apám ugyanis odavalósi, s két szezont játszottam a helyi másodosztá­lyú csapatban. Többek közt Ilku Pistával, Csóri Lacival, Bar- talossal. Közben ifiválogatott let­tem, s a Fradi hívott. A dprogiak viszont nem engedtek, Ígéretet adtam, ha valaha eligazolok, csak az FTC-hez megyek. Mindig tar­tom magam az adott szóhoz, most is így történt. Pedig később az MTK Sándor Csikar bácsi ré­vén — nekem ő bácsi a mai napig - megkeresett és 40 ezer forin­tot ajánlott a szerződéskötésért, ami 1970-ben nagy pénz volt. S akkor nemet mondtam, mert szó­ban már elköteleztem magam. Nagyon örültem, hogy Sándor Károly megértett, s a köztünk folyt párbeszédet korrektül el is mondta a Magyar Ifjúság riporte­rének. Még ezt is hozzátette: „sok sikert kívánok neki!”- A Fradi mennyit fizetett?- Semmit, de ez nem számít. Nem vetem meg a pénzt, de nem akarom, hogy netán áldozatho­zatalról beszéljenek velem kap­csolatban. A Fradihoz kerülni minden futballistának óriási meg­tiszteltetést jelentett, s jelent ma is. Legalábbis ez a véleményem. S akkor olyan játékosok közelé­be kerültem, mint Novák, Pán- csics, Albert, Géczi, Juhász Pis­ta, Szőke, Rákosi, akiket a nagy­szerű futballhagyományok hor­dozóiként tisztelhettem. Ugyan­akkor generációs váltás is készült a csapatnál. Flóri, Páncsics sérült volt, Rákosi a visszavonulást fon­tolgatta. S jöttek a fiatalabbak fokozatosan formálódott a Nyi­lasi, Ebedli, Bálint nevével fém­jelzett gárda, az 55-56-os szüle­tésű korosztály.- Ilyen játékosegyéniségek mellett könnyebb a kezdő élete...- Kétségtelen, de a stabil he­lyért meg kellett küzdeni. Kalo­csai Géza szomorú távozását kö­vetően Csanádi Ferenc lett az ed­ző, s a hosszú hullámvölgy után újra fölfelé kezdett kapaszkodni a csapat. A bajnokságban éveken keresztül a dobogón végeztünk, a legrosszabb esztendő végén is csak az ötödik helyig csúsztunk vissza. Jól ment a kupákban is a csapatnak, 2—3 fordulót mindig kibírtunk. A négy MNK siker kö­zül az elsőt, a legemlékezeteseb­bet 1972-ben arattuk.- És a KEK döntő? Arról mi jut eszébe?- Fáradt, szétzilált FTC. A hosszú menetelés, a Liverpool, a Malmö, a Crvena Zvezda kiverése nagy fizikai, idegi terhet jelen­tett. Ráadásul Bálint, Pusztai s mások sérülés miatt nem játszhat­tak Baselben, így helyzetünk to­vább romlott. De tény, a legpi- hentebb, legfrissebb, legjobb ösz- szeállításában kiálló Fradi is kika­pott volna azon a találkozón. Sovány vigasz, de egy évvel ké­sőbb Malagában 2:1-re megver­tük a Dinamo Kijevet .. .- Miért lehetett majd egy év­tizedig biztos kezdőembere a csa­patnak?- A szívem, a hasznos játé­kom miatt. Jól tudtam, nem olyan módon határozom meg a csapat profilját, mint Nyilasi, de a jó értelemben vett alázatos já­tékomra szüksége van a gárdának. Ennél többet sosem akartam. — A váci meccs óta egyfoly­tában azt latolgatom, hogy szere­pelünk majd a Fradi ellen — mondja Bakos „Blumi”, azaz Ba­kos Antal, az MTK-VM minde­nese. — Mert ez a találkozó min­dig szenzáció, bárhol is álljanak a csapatok a tabellán. Hát még most, amikor mindkét gárda fel­szálló ágban van... Brünyi Bélát, a labdarúgó szakosztály vezetőjét, a volt ka­puvédőt az egykori Fradi elleni meccsekről kérdezem. A 39 éves sportember előtt, aki 1961-től viseli a kék-fehér mezt, s a három Tatabányán töl­tött évet leszámítva 1985-ig fo­lyamatosan klubja rendelkezésé­re állt, fokozatosan elevenednek meg a régi emlékek. — Az örökrangadóknak mindig különleges atmoszférája van, a szurkolók jobban odafi­gyelnek a két szomszédvár össze­csapására — mondja. — Hány gólt kapott az FTC-től? — Sok Fradi-meccsen nem játszottam, de azért így is össze­szedtem néhányat. Albert Flóri- tól nem kaptarii be egyet sem, de Branikovics és Németh Miklós találatait nem felejtem el. Szíve­sen emlékszem arra a Népstadi­onban rendezett találkozásra, amelyen hosszú vereségsorozat után végre nem kaptunk ki. Az eredmény gólnélküli döntetlen lett. Igaz, a Ferencváros tíz em­berrel játszott, Szőke Pistát ugyanis már az elején kiállította Palotai. — Nem sokkal később győz­tek is... — Igen, szintén a Népstadi­onban volt a meccs. Szuromi gól­jával 1—0-ra nyertünk. Ezen a mérkőzésen sajnos húsz perc után sérülten vittek le a pályáról. Branikovics ugrott ki a labdával, én lábravetődéssel akartam men­teni. Sajnos, a térdébe ütöttem a fejemet, s agyrázkódást kaptam. Nem az elégedettség miatt, de nyilvánvalóan nevetséges lett vol­na. Mégis sikerült többször sors­döntő gólokat rúgnom. A hazai pályán játszott Csepel elleni meccsen például kettőt, sose fe­lejtem el.- Mikor érezte legrosszabbul magát a klubban ? — Friedmanszky Zoltán edző- sége idején, 77-79. között. Nem haragszom rá ma sem, bár eljárá­sát nem tartottam korrektnek. Tény, nem fértem be az elképze­lésébe, csak akkor játszhattam, ha más megsérült. De a játékom­ról alkotott véleményét sohasem közölte velem, s ez fájt. Már a tá­vozás gondolatával foglalkoztam, hisz’ a mellőzöttség, a lelki gyöt­relmeken túl, súlyos anyagi hátrá­nyokkal is járt.- S akkor jött Novák Dezső! — Nekem ő a napsugarat je­lentette a hosszú, viharfelhős idő­szak után. Korrektül elmondta, nincsa bérelt helyem, de ha dol­gozom, számít rám. Tudtam, volt játékostársammal jól ki fogok jönni, ha vigyázok, ne „égjen meg” teljesítményem miatt, ha játékom alapján ki-ki természe­tesnek veszi, hogy beválogat. Olyan lehetőség volt ez nekem, mint Puskás Ferencnek a Real Madrid annak idején .. . Ügy érzem, élni tudtam vele. Olyannyira, hogy a 82-es VB se­lejtezőkön válogatott lettem. Saj­nos, a mundialra, a futball négy évenkénti fesztiváljára nemjutot­Szerencsére a labda kipattant ró­lam, maradt az 1 — 0-ás vezetés. A kórházban tudtam meg, hogy a végeredmény is ez lett. — Az utóbbi években vi­szont más a helyzet. — Az MTK sokat javult, a Fradi pedig — remélem nem ha­ragszanak meg az Üllői úton — vesztett játékerejéből. De a meccsek így sem lefutottak. Ta­valy ősszel a Fradi még a tabella élén állt, a két csapat ennek elle­nére remizett. Tavasszal mi vol­tunk az esélyesek egyértelműen, mégsem bírtuk megszerezni mindkét pontot. — Milyen mérkőzést vár az idei szezonzárón? — Temészetesen küzdelmes, jó iramú meccsre számítok, s a szurkolók is ebben reményked­nek. Szép játékot nem ígérhetek. Mindkét csapatnak nagyon kell a két pont, óriási taktikai csatára lehet számítani. Győzni akarunk, ennyivel tartozunk az MTK-VM barátainak. Bognár György, az MTK-VM válogatott játékosa felvillanyozó- dik, mikor a Fradi elleni találko­zóról kérdem. — Hatalmas presztízse van az örökrangadóknak, ilyen alkal­makra minden játékos fölszívja magát, s utolsó erejével is győze­lemre tör — mondja a rendkívül rokonszenves, 26 éves fiú. — Ez a meccs szintén háromesélyes, de hazai pályán nyerni kell. Hadd gyűljön a pont! A siker kedvet adhat a téli alapozáshoz, a tava­szi nyitányt jó pozícióban vár­hatnánk. S akkor még minden lehet. A dobogó mindenesetre el­érhető közelségbe kerülne. — Milyen csapatnak tartja a mostani Ferencvárost? — Jobbnak, mint a bajnok­ság első felében voltak. Közelről ismerem, mit él át a játékos ed­zőváltozás idején... Ilyenkor ket­tőzött erővel küzd mindenki, ki­ki stabil helyet akar megalapozni tam el. Azóta sajog miatta a szí­vem . . . Pedig kispadosként is boldog lettem volna.- Külföldet is próbált, két évig a belga Waregem csapatához szerződött. Utána ismét az Üllői út következett.- Idegenlégiósként lehettem volna szerencsésebb is, de késő ezen keseregni. Hazajöttem újra­kezdeni. A derekam azonban na­gyon fájt, a csigolyáimat össze kellett volna csavarozni, hogy játszhassak. A műtét túl komoly, kimenetele túl bizonytalan volt ahhoz, hogy vállaljam. így aztán abbahagytam a focit.- S máris pályaedző lett! — Szerencsére Vincze Géza mellett Szűcs Lajos, Hajdú Jó­zsef társaságában nekem is jutott hely. Ami már csak azért is jó volt, mert így csillapítani lehe­tett az edzői túlkapások erejét. Aztán rövid időra Vácszentlász- lóra kerültem, a megyei másod- osztályú csapat élére. Ott pró­báltam ki először az önálló, fele­lős munkát. — Majd ismét a Fradiban tűnt föl. — Dalnoki Jenő visszahívása után engem is visszavártak. Dönt­hettem: pályakezdő legyek mel­lette vagy a juniorok önálló ed­zője. Az utóbbit választottam, nem bántam meg. Két éve máso­dikok lettünk. Sok örömem volt abban a csapatban, ahova Ebedli, Szabadi, Rab is szívesen visszaállt, nem tartották lealacso­a csapatban. Olyan ez kissé, mintha az új időszámítással új bajnokság is kezdődne. Mióta Al- berték irányítanak, nem kapott ki a Fradi, tehát nekünk is meg kell nagyon küzdeni ellenük a sikerért. De nem félünk. Négy meccset „zsinórban” nyertünk, fényes koronája lenne az őszi sorozatnak az ötödik diadal. A Haladás, a Vác két olyan csapat volt, amelyik hosszú időn át nem kapott ki. De mi megállítottuk őket. Mi vagyunk a nagy megál­lítok! Remélem, a Fradi ellen is így lesz.- Milyen taktikával lépnek pályára?- Meghatározása Verebes mester dolga. De azt tudom, a Fradi nem fog lerohanni minket a Hungária körúton, otthon in­kább ezt tenné. Biztosan meg lesz a jó játékrendünk, ahogy a Vác, vagy a Békéscsaba ellen is megtaláltuk a kulcsot a győze­lemhez.- Ahogy hallottam, nincs kibékülve a kezdés idejével...- Tényleg nem tartom sze­rencsésnek, két ok miatt. Az egyik személyes. Az ember alig kel föl, még álmos, s máris ké­szülnie kell a meccsre. De ez a kisebbik baj. Szerintem az örök­rangadó megérdemelte volna, nyitónak a tartalékok kenyerét. Egyre inkább éreztem, megked­velt, elfogadott a társaság. Az akkori gárdából Dukon, Simon, Bús már az első csapat tagja, va­lamit én is hozzáadhattam mai képességeikhez. A mostaniak kö­zül Garas Zoltánban és Rácz Gyulában látok sok fantáziát.- Jövőre végez a TF szak­edzői szakán, Albert Flóriánnal jár egy évfolyamra. Edzői munká­jának hatásáról mégis meglehetős óvatossággal beszél. — Nem feltétlenül a diploma teszi a jó edzőt. Éri azt az em­bert, aki előre megmondja, a mér­kőzés különböző részeiben pon­tosan mit kell a játékosoknak csinálni, kóklernak tartom. Ebben a játékban annyi a várat­lan elem, hogy szentenciákat fele­lősséggel nem lehet kijelenteni. A meccs a pályán, a játékos re­akciónak függvényében dől el. Ezért kell ismerni az embereket, közel kerülni a lelkükhöz, a gon­dolkodásmódjukhoz. Amiben se­gíthet a 36 évem, hisz’ korban nem vagyok oly messze tőlük.- Tervei? — Sikeres edző szeretnék len­ni, eredményt akarok felmutatni. Egyelőre a Fradinálmaradok, jól érzem itt magam. Sokat kaptam a klubtól, de adós nem vagyok. Ha jó ajánlat érkezik, fontolóra veszem. H.K. J. hogy villanyfény mellett játsz- szunk. Lehet, hogy így is megte­lik a stadion, de az a varázs, ami például a Honvéd elleni mécs­esünkét vette körül, elmarad. Ez­zel szurkolók, játékosok egya­ránt szegényebbek lesznek.- Önnek jó barátja Bánki József, aki nem játszik az MTK ellen. Mi a véleménye, nem lesz könnyebb igy a kék-fehérek dol­ga?- Bár Dodóval erősödne a Fradi, mégis nagyon sajnálom, hogy nem lesz a pályán. Én an­nak örülök, ha a futballista egészséges és játszhat, bárkiről legyen is szó. Hát még akkor, ha igazi barát az illető.- Milyen emlékeket őriz a régi csatákról?- A 81-es meccs jut először eszembe. Sajnos, kikaptunk 4—2-re a Népstadionban, s a sze­zon végén ki is esett a gárda a legjobbak közül. Én viszont azon a találkozón rúgtam életem első NB I-es gólját. Ezzel vezettünk 2—1-re az első félidőben. A folytatásban aztán sajnos hár­mat beszedtünk. Azt hiszem, az Üllői úti szur­kolók egy ilyen „fordulatos” mérkőzéssel most is kiegyezné­nek. Horváth K. József SZAVAZTAK A SZURKOLÓK A Fradi műsorlapban megjelent szavazó szelvények alapján arra kértünk választ: ki milyen napon és milyen időpontban szeretne meccset nézni? Szurkolóink döntő többsége a SZOMBAT 16 ÓRAI időpon­tot jelölte! A másik „favorit’’ időpont: PÉNTEK 17 ÓRA! Este 18-19 órai kezdést egyetlen szavazó sem küldött be! Vasárnapra pedig csak néhány szavazat érkezett. Megköszönve aktivitásukat, beküldött levelezőlapjaikat — szavazataikról természetesen labdarúgó szakosztályunkat tájé­koztatjuk — bízunk benne, hogy kedvenceiket, kedvenc idő­pontban láthatják, már a tavaszi idénytől. KETTEN A KÉK-FEHÉREKTŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom