Fradi műsorlap (1987/88)
1987. november 22.
8 Fradi műsorlap A régi, dicső KK Azért is tartom mind a sporttörténetet, mind a szerző szempontjából jelentősnek e mü megszületését, mivel az ötven—hatvan évvel ezelőtti KK „hőskor” lassan a feledés homályába merül. Napjainkban ennek a kupának a szerepét már a BEK küzdelemsorozata vette át, így ez a régi híres trófea bizony alaposan háttérbe szorul. Nagy örömömre szolgál, hogy éppen jeles klubtársam az, aki „nem engedi” a szurkolókat felejteni. Futballszeretetét mutatja, hogy ezúttal nemcsak a fradistákra, hanem a legendás KK korszak valameny- nyi magyar résztvevőjére is gondol. Nagy Béla ebben a kupakrónikájában minden magyar csapat KK szereplését rögzíti, amelyek a kupa fénykorában — 1927 és 1939 között — a hazai labdarúgást képviselték! (Részlet Hargitai Károlynak a könyvhöz írt előszavából.) Lapunkban a könyv kuriózum-anyagából tallózva zöld-fehér és kék-fehér érdekességeket publikálunk. Na és felidézünk mindkét klub házatájáról egy-egy emlékezetes KK sikermérkőzést. A KK nyitánya alkalmából a Nemzeti Sportban olvastuk: Nagyszabású, ügyes irányítás mellett grandiózussá alakítható intézmény startol el a mai vasárnapon. Hosszú, fáradságos előkészítő munka után sikerült megszervezni a KK mérkőzéseit és ha az előjelek nem csalnak, ebből a tornából rövidesen Európa legjobbjainak életre-halálra szóló körharca fog kialakulni. Talán még a jószemű, futballhoz értő cikkíró sem gondolta, hogy Jóslata” 100 %-os telitalálatnak bizonyul... Nézzük az első mérkőzéseket. Ami biztos: 1927. augusztus 14-én délután három fővárosban is rendeztek KK mérkőzést. Belgrádban a Hungária (MTK)— Beogradski, Prágában a Sparta- Admira, Bécsben a Rapid—Hajdúk találkozót hirdették. Hogy pontosan ki indította el a KK mérkőzések sorozatának labdáját, nem tudni biztosan. Lehet, hogy percek döntötték el a kezdési időpont utáni első labdaérintést... Egy dolog sporttörténeti tény: a magyar csapatoknál Opatáé az úttörő szerep! A játékvezető sípjelére Opata Zoli jobbra tolta a labdát Molnárnak. A magyarok közül tehát a kezdőrúgás dicsősége a kék-fehérek válogatott játékosáé. Vajon az első KK-gólt ki szerezte? Amennyiben a kezdést jelző sípszó azonos időpontban történt mindhárom városban, úgy egy jugoszláv fiúé az érdem. A Rapid—Hajdúk mérkőzés tudósítása szerint ugyanis „Kezdés után nyomban gólhoz jut a Hajdúk, Bonacsics II révén.” ... Ez mindenesetre a KK történetének leggyorsabb első gólja, mivel még egy perc sem telhetett el a találkozóból! A prágai mérkőzésen sem kellett sokáig várni az első gólra: Vesely, a Sparta csatára már a 2. percben a kapuba talált! Most pedig nézzük az első magyar KK gól történetét: „A 14. percben Mandl hosz- szan előreadott labdája Skvarekhez kerül. Egy rövid dribling, a fürge balösszekötő a kapu felé tör, de Arsenievics hátulról fautolja. A bíró szabadrúgást ad, amelyet Jeny nagyszerűen emel a kapu felé és jól helyezkedő Kvasz egy csomó ember között kinyúlva védhetetlenül a háló joggsarkába fejeli a labdát.” Érdekes, hogy a két örök rivális - a Fradi és az MTK- egyazon városban, és mindkettő a Beogradski ellen kezdte KK-beli szereplését! A kékfehérek 1927 augusztusában, a zöld-fehérek 1928 augusztusában játszották a „nyitányt” Belgrádban. « A KK alapítótagjai 1927 novemberében, a bécsi konferencián aranyérmet kaptak. A magyarok közül Fischer Mór, Szigeti Imre (Ferencváros) és Fodor Henrik (Hungária) volt méltó a kitüntető éremre. • Szinte hihetetlen — de tény — az 1931-es kiírásban a Hungáriának és a Bocskainak is egyazon bíró vezette valamennyi KK meccsét! Tehát otthon és idegenben is! A csehszlovák Christ 360 percen át fújta a sípot — bár a kék-fehérek a bécsi 90 percet elengedték volna neki... (Jogtalan tizenegyessel és lesgóllal sújtotta a Hungáriát) • 1934- ben — óvások, újrajátszások miatt — hat Hungária Sparta KK meccset játszottak! Összesen kilenc és fél órát játszottak és végül a Hungária esett ki! A döntetlen eredmény, hosz- szabbítás után a csehek sorsolással jutottak tovább... 1935- ben eredetileg úgy tervezték, hogy egy pályán kerül megrendezésre a Hungária—Ad- mira és a Ferencváros—Roma KK mérkőzés. A bomba program elmaradt, mert mindkét magyar csapat továbbjutási eséllyel küzd- hetett — így egyik sem akart semmilyen hátrányt (nagy melegben előmeccs, stb.) A két klub vezetői megegyeztek abban, hogy az egyik találkozót szombaton, a másikat vasárnap rendezik — mindenki a saját pályáján. A döntést a sorsra bízták. A sorsolást a Hungária „nyerte” ők játszhattak vasárnap, míg a Fradi szomA BSZV útjain Fuvarvállalás Budapest VI., Révay u. 24. baton. Ami azonban a lényeg volt: Mindkét magyar csapat — gólzáporos — győzelmet aratva továbbjutóit! — A Hungária—Admira mérkőzés szünetében Brüll elnök kíséretében Mailinger Béla, a Ferencváros elnöke is belátogatott a kék-fehérek öltözőjébe és így buzdított: — Nagyszerűen játszotok fiúk,csak így tovább! Nem csüggedni! Brüll Alfréd meghatódva jegyezte meg: — Hát fiúk, a Fradi elnökének ezt a kedvésséget honorálni kell! Mindez 1—0-nál történt. A meccset a Hungária 7—1 -re nyerte! — A Hungária szurkolók küldöttsége a meccs végén felkereste a Nemzeti Sport páholyát és az újság útján nyilvánosan köszönték meg a Ferencváros szurkolótáborának, hogy olyan szépen resztvettek a kék-fehérek buzdításában. • A második világháború utáni első KK-t Bécsben rendezték, mindössze négy csapat részvételével. Az első napon — 1951. július 3-án — a Rapid, az olasz Laziót 5-0-ra verte. A másik osztrák csapat, a Wacker is győzött, a Dinamo Zágrábot 4—1-re fektette kétvállra. A döntőt július 5-én vívták: Rapid—Wacker 3—2. A III. helyért: D. Zábráb— Lazio 2-0. Ez a KK, mint a programból is látható — tulajdonképpen egy négyes torna volt. Azután négy évig még ilyent sem rendeztek! 1955. március 3-án az UEFA alakuló közgyűlésén mondták ki, hogy a világ legrégebbi nemzetközi kupáját, a KK-t, ismét kiírják, a küzdelmeket felújítják. A résztvevő országokból a bajnokság 1—2. helyezett csapatai indulhattak! A Honvéd és a Vörös Lobogó (MTK) sorra győzték le ellenfeleiket, s a helytelen kiírás miatt az elődöntőben már egymás ellen játszottak (Vörös L.—Bp Honvéd 2-5, 5—1). A döntőbe jutott Vörös Lobogó méltán képviselte a magyar labdarúgást. A patinás klub először nyerte meg a kupát! DÖNTŐ: Vörös Lobogó— UDA 6-0 2-1 A kupagyőztes csapatban játszottak: Fazekas-Kovács II, Börzsei, Kovács III-Kovács I, Zakariás-Sán- dor, Kárász, Hidegkúti, Molnár, Szirmai, Palotás, Arató is szerepelt. Az edző: Kemény Tibor volt. 1928. augusztus 26. Hungária út, 20 000 néző. Játékvezető': Pressler (osztrák) FERENCVÁROS- OGRADSKI 6-1 Góllövó'k: Szed la esek, B. Marjonovics, Takács II, takács II, Turay, Turay, Turay Ferencváros: Amsel-Takács I, Hungler-Furmann, Lyka, Berkes- sy-Koszta, Takács II, Turay, Szedlacsek, Kohut. Edző: Tóth Potya István Beogradski: Gligoijevics-Popovics, Mitrovics-Arse nie vies, Marinkovics, Gyerkovics-Tirna- nics, B. Maijanovics, N. Marjano- vics, Petkovics, Najdanovics. A Ferencváros első budapesti KK mérkőzése nem az Üllői úton, hanem a nagy rivális otthonában, a Hungária úti pályán volt. Méghozzás előmeccsként — hiszen utána rendezték a Hungária—Rapid, szintén J"I találkozót! A kettős KK mérkőzés programja miatt döntöttek úgy a klubvezetők, hogy egy pályára viszik a négy csapatot. Ez volt tehát az oka annak, hogy a Fradi első hazai KK meccsét nem az Üllői úton rendezte. Az „idegen” pályán is hullottak a ferencvárosi gólok, a közepes játékerőt képviselő belgrádiakkal szemben. 1935. június 23. Hungária út, 6000 néző. Jv: Csejnár (Csehszlovákia) HUNGÁRIA-ADMIRA 7-1 (1-0) G: Titkos, Cseh, Cseh, Hummenberger, Cseh Titkos, Titkos, Müller. Hungária: Ujvári-Mándi, Kis- Egri, Sebes, Dudás-Sas, Müller, Cseh, Turay, Titkos. Edző: Sen- key Imre Admira: Platzer-Pavlicsek, Jan- da-Hummenberger, Urbanek, Mirschitzka-Vogel II, Hahnemann, Stoiber, Durséelt. Vogel I „Nem úgy indult a mérkőzés, hogy gólzáporos kék-fehér győzelmet ígért volna. Az első negyedóra után a tribünön szerte hallani lehetettt a véleményt: — Ezt az Admirát nem lehet megverni. És a Hungária ezt az Admirát megverte! Megverte, méghozzá olyan gólaráfmyal, amilyenre csak ritkán találunk példát a nemzetközi futball nagy eredménykönyvében. Sokáig hullámzott a küzdelem, amíg a KK múlt évi fmalistáját megadásra tudta kényszeríteni a Hungária. Az örömmámorban úszó közönség a mérkőzés végén betódult a pályára és úgy ünnepelte dicső harcosait. Turayt, Titkost és Cseht vállukra emelik...” Kisfalvi dr: - Klasszis magasságokat ért el a Hungária játéka. Szívvel és lélekkel játszottak, ezzel érték el ezt a világraszóló eredményt. Senkey: — Boldog vagyok, mert kiváló játékkal értük el ezt a megsemmisítő győzelmet. Preisszmann, a Hungária alel- nöke: - Szerfelett örülök a győzelemnek, annál is inkább, mert a huszonnegyedik órában jött. Már-már kezdett elhomályosodni az a nagy respektus, amelyet a régi MTK és a Hungária szerzett a kék-fehér színeknek. Végre egy igazi nagy győzelem, amelynek nagy visszhangja lesz! De azért egy kicsit szomorú vagyok mégis. Kicsi volt a nézőszám ezen a pazar meccsünkön. Alig ötezer fizető néző volt kíváncsi ránk. Képzeljék uraim, nem több, mint ezer pengőt hozott nekünk ez a KK meccs. Nem is olyan nagyon régen, Bivalytasnádra nem mentünk el ennyi tiszta keresetért... • A Régi dicső KK című könyv csak a Fradi ajándékboltban és a Boy Vállalat Bajcsy-Zsilinszky 20. sz. alatti üzletében kapható. Ára: 50 Ft. • FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club ingyenes kiadványa az 1987. XI. 22-i örökrangadóra. Felelős kiadó: Hargitai Károly Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László + Készült az MGKSZ Nyomdájában. Felelős vezető: Mázi Ferenc (87.415) FRADI CÍMERES TRIKÓK ÉS TÖRÜLKÖZŐK A BOY VÁLLALAT ÜZLETÉBEN (BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 20.) KARÁCSONYIG KAPHATÓK A VÁLASZOK AZ FTC ÉS AZ MTK—VM TÖRTÉNETÉNEK TUCATNYI KÉRDÉSEIRE FERENCVÁROS 1. A Bakáts téri Ferencvárosi Polgári Kör helyiségeiben. Napjainkban a IX. kerületi Tanács épülete. 2. Pokomy József. 3. Woking ellen, az 1912-es angol-német túrán. 4. Takács I-II, Hungler I-II, Sárosi dr. -III, Fenyvesi dr -II, Ebedli I-II. 5. Ügyvéd, ügyvéd, állatorvos. 6. Dr. Münnich Ferenc elnök 1948-1950 között. Nádas Adolf ügyvezető elnök 1945-50 között. 7. Igen, például 1946 őszén. 8. Kocis Sándor. Ezért a szurkolóktól még szobrot is kapott emlékbe. Napjainkban a Fradi futballmúzeumban látható. 9. 1977-ben az FTC-Szf. MÁV Előre (1—0) bajnoki meccs előtt. 10. Toldi Géza a Népstadionban, a Vasas elleni meccsen. 11. Albert Flórián és fia. 12. Mátrai Sándor, így a győztes döntő után a kupát ő emelte a magasba. MTK-VM 1. Szekrényessy Kálmán Teréz körúti lakásán. 2. 1903-ban. 3. 39 évig! 1905-től haláláig. 4. Kertész Vilmos. 1908 és 1924 között kilencszer játszott kék-fehér bajnokcsapatban. 5. 1945-ben az MTK 1 —0-ra győzött. 6. Hármat! 1951, 1953 és 1957-58. 7. Mindkettő Csehszlovákia ellen. (1949. IV. 10.—1964. X. 11.) 8. KEK-be, 1964-ben. 9. Izraelbe és Törökországba. 10. 1917-ben kétszer is kilenc kék-fehér labdarúgó húzta fel a címeres mezt! 11. A belga Anderlecht ellen, 1955-ben. (6—3, 4—1) 12. 1975. január 28-án történt a fúzió.
