Fradi műsorlap (1987/88)

1987. szeptember 27.

Fradi műsorlap 11 Kű Lajosjsmét Fradi-mezben Oostduinkerke mintegy 20 km-re van Osténdétől, a híres belgiumi kikötőtől. A kisváros egyik kertes házának homlokza­tán egy nagy fémtábla hirdeti lakóját: Kű Lajos (nem Lajos Kü- a szerk.) Export-Import magyar és nemzetközi speciali­tások. A tábla egyik részén piros- fehér-zöld csík.. . Amikor kicsomagoltam úti- podgyászom és a Fradi egykori válogatott játékosa meglátta a 13-as számú Fradi mezt — Bod­nár Jóska gyúrónktól egyik svájci meccsünk után kaptam kabalának a további útra — nos, Lajos tekintete ugyancsak el­homályosult. . .- Vedd fel Lajos, azt hiszem ez a trikó neked nem szokatlan. — Hát bizony sokat viseltem, de már 13 éve, hogy utoljára. . .- Melyik a legszebb Fradi mezben átélt emléked? — 1972 márciusában Szaraje­vóban UEFA Kupa meccset ját­szottunk. Korábban a Népsta­dionban 2—1-re kikaptunk — így a közvélemény szinte reményte­lennek ítélte meg a helyzetün­ket. Mi úgy küzdöttünk, mint még soha és sokunknak a játék is jól ment. Igaz, hogy a hazaiak szerezték meg a vezetést, de a következő percben fejesgólból egyenlítettem! Végül 2—1-re győztünk, a hosszabbításban is ez maradt az eredmény. Követ­kezett a 11-es párbaj! A sors­döntő, utolsó tizenegyesnek én futottam neki és — belőttem! Ez volt az első xl-es amit éle­temben rúgtam. .. — Legemlékezetesebb váloga­tott mérkőzésed?- Érdekes, hogy ez is Jugosz­láviához fűződik. A románok el­leni harmadik EB selejtezőt sem­leges pályán, Belgrádban játszot­tuk. Óriási csata volt, 2—1-re győztünk!- A Fradiban a legjobban melyik edzőnél szerettél dolgoz­ni? — Csanádi Ferenc intelligens, jó szakember volt, sokat értett a focihoz — őt szerettem a leg­jobban. Sajnos a Wolverhampton Wanderers elleni UEFA Kupa - vesztes - mérkőzések meg­akadályozták abban, hogy siker­edző legyen. — Emlékszem, egyszer nyi­la tkoztad, hogy ingyen is ját­szanál a Fradiban - mégis eljöttél az Üllői útról. . . — Azért, hogy a Fradiba kerülhessek 1 évet kivártam — és közben egy fillért sem kaptam. Tehát már a kezdet kezdetén bizonyítottam, hogy engem nem a pénz motivál az Üllői úton. A klubházban laktam, én a klubtól lakást sohasem kaptam. Ami a távozásom illeti: Dalnoki előbb kedvelt, hiszen hajtós játékos voltam és semmi szakmai pa­naszt nem hallottam, a teljesít­ményemet illetően. Aztán egy­szerre kegyvesztett lettem, a kilengések — de elsősorban a Páncsics Mikivel való szimpa- tizálásom miatt. . . — Hogyan érezted magad a Vasasban? — Három nappal az átigazo­lási idő lejárta előtt közölték velem, hogy Dalnoki nem tart igényt a játékomra. Jllovszky Rudi bácsinál jelentkeztem és kellettem. Az igazság az, hogy más választásom nem is volt. Játszottam a piros-kékeknél, de otthonra ott már nem talál­tam. — Utad az alsóbb osztályú Volánhoz vezetett.,. — Még oda is nagy nehézsé­gek közepette. „Indexen” vol­tam és végül Grosics Gyula győzte meg a sportvezetést, hogy nem vagyok olyan „fekete- bárány”, mint amilyennek ki­kiáltottak. A Volánban Preiner Kálmán volt az edzőm, akit öröm volt hallgatni, ettől az okos embertől sokat tanultam. — Vasas majd Volán játékos­ként is játszottál a Fradi ellen. Milyen érzés volt mindez úgy, hogy a ferencvárosi szurkolók egy része még ellenfélként is éltetett?! — Csodálatos volt hallgatni a zöld-fehér kórust és egy kicsit kellemes elégtételt is jelentett. .. — Miért disszidáltál? — Engem az akkori MLSZ „letörölt a térképről”. Képtelen voltam érvényesülni, hiszen még az NB I-ből is száműztek. És nemcsak az esetleges sportszerűt­len életmód miatt. Magánember­$33333333333333333333$ f Szeretettel várjuk a Jfrabi UrnbéglöUni Bp. IX, Üllői út 129. Xyilva. H~2r™ig Asztalfoglalás: II.osztályú árak! Élei és iIáik iilönteffességek l 333333333333333333333Í ként Jugoszlávián keresztül disz- szidáltam. Borzasztó érzések kö­zött hagytam el az országot.- Üres kézzel? Mondjuk fest­mények nem voltak nálad?- Tudom, hogy lopással vá­doltak — de én semmit nem hoztam el az általam bérelt Ibusz-lakásból. Mielőtt eljöttem, odaadtam a lakás kulcsát két já­tékostársamnak, mondván, hogy nem jövök vissza — a személyes dolgaimat nekik adom, vigyék el. A falról két vízfestmény is eltűnt. . .- Hogyan alakult külföldön az életed?- Svájcban a Servette Genf csapatánál egy évig résztvehet- tem Pázmándy edzésein. Mécs­esét persze nem játszhattam. Az eltiltás letelte után Belgium­ban két próbameccset játszot­tam. A brugesi polgármesternek megtetszett a játékom, megvett és azóta is fiaként szeret. ..- Hol mutatkoztál be az FTC Bruges mezében?- Szinte hihetetlen, de a Wembley-stadionban, egy BEK döntőn! A gyúrónk mondta is a mérkőzés előtt: „Paprik” — így hívott — amit most te csinálsz, azt a futball történetében soha, senki nem csinálta előtted!- Meddig játszottál a brugesi kék-fehéreknél? , .- Két évig — aztán Béres Ferenc került oda. Mit szépít­sem a dolgot, összevesztünk. Ezután adódott egy lehetőség és kimentem Amerikába focizni.- Hol játszottál?- A Buffalo Star nevű csapat­ban Eusebioval no és Horváth Jóskával. Sokat kerestünk, de hát az egész csak egy nagy kaland volt — kevés sportérték­kel.- Ezután hogyan kerültél Ausztriába?- Amikor visszatértem Bel­giumba már lejárt az átigazolási idő. Eisenstadtban viszont éppen egy ilyen típusú játékost keres­tek, mint én — dehát nem volt elég pénzünk. A szurkolók adták össze a pénzt, hogy leszerződ­tessenek. . . Így azután egy ideig együtt játszhattam Karsai­val, no és szegény Pusztai Laci­val. . . (Kü hazajött Pusztai temetésére. A szerk.)- Mikor vonultál vissza és mi­vel foglalkozol?- 1984 óta ismét Belgium­ban élek, papírjaim szerint belga állampolgár, szívemben termé­szetesen magyar vagyok. Azért is örülök, hogy nem éppen ked­vezően alakuló videó üzletem után sikerült egy export-import magyar árucéget létrehoznom, mert így sokat járhatok haza. Igen, nekem a hazám örökké Magyarország, Belgiumban csak élek. De ott is tisztában vannak érzelmeimmel. Amikor például a Fradi az FC Bruges ellen ját­szott — természetes, hogy én a magyaroknak, a fradistáknak szurkoltam — fennhangon. A brugesi vezetők nagy cirkuszt csináltak, hogy mivel én az ő játékosuk voltam, kötelességem nekik szurkolni. Na én aztán felvilágosítottam őket, hogy szá­momra mit jelentenek az Üllői úti évek. . .- Figyelemmel kíséred a magyar fut ballé le tét? Mit szól­tál amikor Koltay Gábor film­stábja felkeresett?- Persze, hogy figyelem a ma­gyar foci alakulását, a Fradi szereplését. Amikor pedig Kol- tayék felkerestek egy filmes interjúra — örültem a lehetőség­nek. Jó érzés, ha az embert nem felejtik el. Természetesen a jó tájékozódásom érdekében elő­fizettem a Népsport és a Képes Sport egész évfolyamát. Ha pe­dig egy kis hazai humorra vá­gyók, hát előveszem a Ludas Matyit — szellemes, nagyszerű újság.- Csak te olvasod ezeket az újságokat? — Értem a kérdésed lényegét! Az egész család beszél, ír, olvas magyarul. Flamand feleségem egy szót nem tudott magyarul — most pedig tapasztalhatod, hogy mind ő, mind a két gyer­mekem értik a papa anyanyel­vét. A gyerekekkel egyébként kizárólag csak magyarul beszé­lek. . . — Mi az, amiért a legjobban bánkódsz, ami nem teljesült sport- pályafudosád alatt?- Klubszinten az, hogy a Fra­dival nem sikerült bajnokságot nyerni, „csak” két aranyérmem van. Egyébként a két kupasike­rem medálját itt sokkal jobban értékelték, mint odahaza. A leg­fájóbb azonban az 1972-es müncheni kudarc. Mert nekem legalábbis az: karnyújtásnyira voltunk az olim­piai aranyéremtől! És a magyar futballnak is micsoda dicsőség lett volna: Tokió, Mexikó, Münc­hen egymásután három olimpiai futballbajnokság! Az újkori olimpiák történetében ilyen nem volt — és mi csak percekre vol­tunk ettől a dicsőségtől!- Tudod, hogy az FTC klub­házban az olimpiai, világ és Európa-bajnokok nevét egy már­ványtáblán aranybetükkel őriz­zük az utókornak? — Nem tudtam, hiszen régen jártam én már az Üllői úton. . . De azért a pálya egykori telefon­számára ma is emlékszem: 347- 741. Az olimpiai aranyérmet pedig ezek után még jobban sajnálom.. . Nagy Béla Jövőre szár­nyashajóval a Fradi első váci bajnoki meccsére! Május 7. szombat: VÁC—FTC bajnoki mérkőzés. A szárnyashajóban 70 fő részére tudunk helyet biztosítani. A résztvevők előbb kirándulnak a Dunakanyarba- Visegrádon 2 órás tartózkodás. Majd indulás Vácra, a bajnoki mérkőzés megtekintése. Hazautazás, vacsora és tombola a szárnyashajón. A részvételi díj: 9lO.-Ft. (utazás, meccsjegy, étkezés) Május 14. szombat :ZTE-FTC bajnoki mérkőzés. Utazás a Cooptourist autóbuszá­val Zalaegerszegre a kora reggeli órákban. Keszthelyen a Festetics kastély megtekintése- ebéd, majd továbbutazás a mérkőzésre. Ér­kezés az FTC klubházhoz az esti órákban. A Részvételi díj: 590.-Ft. Május 21. szombat TATABÁ­NYA—FTC bajnoki mérkőzés. Indulás az FTC klubháztól a Cooptourist autóbuszával a kora délelőtti órákban. Ebéd Tatabá­nyán a Csülök csárdában, majd a mérkőzés megtekintése. Hazafelé Bicskén borkóstoló... A Részvételi díj: 330.-Ft. Valamennyi útra jelentkezés a Fradi ajándékboltban. Utazzunk együtt FTC-Cooptourist megjelent a KI, KICSODA AZ FTC TÖRTÉNETÉBEN című könyv második kötete. Ebben a kiadványban isjónéHány egy­kori és mai fradista „miniportréját” villantja fel Nagy Béla, a könyv szerzője. A könyv stílszerűen zöld-fehér, hiszen a 254 fradistáról zöld színű papírra nyomtatták az elismerő sorokat, míg a zárórész papírja fehér színű. Ezeken a lapokon az FTC labdarúgóinak fényképei láthatók — mindazoké, akik az elmúlt negyedszázadban az FTC első csapatában legalább öt díj mér­kőzésen szerepeltek. Ilyen 25 évre visszatekintő fényképössze­állítás fradistárók még nem jelent meg, így a kötet értékét ez is növeli. A tetszetős címoldalon Nyilasi és Zsiborás színes portréja, a hátsó borítón pedig az 1967-es ferencvárosi „aranycsapat” színes fényképe látható! A KI, KICSODA AZ FTC TÖRTÉNETÉBEN? című könyv a Közgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg, s az a Kiadó könyvüzletében, továbbá a Boy Vállalatnál kapható, ahonnan vidékre is megküldik. Természetesen a Fradi ajándékboltban is megvásárolható a nagy érdeklődéssel várt könyv. (Ára: 49 Ft).

Next

/
Oldalképek
Tartalom